Újszülöttekben a cutan candidiasis két formájával találkozhatunk: az egyik a ritkábban előforduló congenitalis forma, amikor a bõrtünetek már születéskor vagy az első héten (<6 nap) észlelhetők, a másik a gyakoribb akvirált forma, amikor csak késõbb, valamikor az első élethét után jelentkeznek a tünetek.

A telemedicina különbözõ formáit számos szakterület egyre szélesebb körben alkalmazza. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek- és ifjúságpszichiátriában is egyre gyakrabban használják a személyes találkozás nélküli kapcsolat adta diagnosztikus és terápiás lehetõségeket. A távolról történõ gyermekpszichiátriai intervenciók szórványos hazai alkalmazásában váratlan ütemû és mértékû változást hozott a COVID-19-járvány, melynek következtében a személyes találkozások markáns korlátozására volt szükség az egészségügyi ellátásban. E szükséghelyzetben szakmánk egyre több területen kezdte el alkalmazni a telemedicina eszközeit, így egyre több gyermek jutott távoli gyermekpszichiátriai ellátáshoz. A járványügyi veszélyhelyzeten túl, a telemedicina gyermekpszichiátriában történõ alkalmazása valós alternatíva lehet az ellátóhálózat hiányosságaiból fakadó területi ellátási egyenetlenség mérséklésére hazánkban. Sürgetõ szükség van a telepszichiátriára vonatkozó hazai szakmai szabályok, irányelvek, jogi környezet és finanszírozási feltételek mielõbbi kialakítására.

Célkitűzés: A védõoltás okozta fájdalommal kapcsolatos szülői és gyermekorvosi ismereteknek és az ajánlott fájdalomcsillapítási módszerek gyakorlati alkalmazásának hazai felmérése.
Módszer: Online szülői (n=443) és házi gyermekorvosi (n=220) kérdőíves felmérés értékelése leíró analízissel.
Eredmények: A szülőknek és a szakembereknek a védőoltások okozta fájdalommal kapcsolatos ismeretei több vonatkozásban nincsenek összhangban a legújabb tudományos bizonyítékokkal. A nemzetközi fájdalomcsillapítási útmutatók ajánlásai itthon nem, vagy csak részben kerülnek alkalmazásra.
Következtetések: Magyar nyelvű szakmai ajánlás és oktatási anyag elkészítése szükséges ahhoz, hogy a fájdalomcsillapítás a jó védőoltási gyakorlat részévé váljon.

Célkitûzés. A perinatalis tényezõk és a szocioökonómiai státusz hatásának vizsgálata a kis súlyú koraszülöttek kognitív fejlõdésére.
Betegek és módszerek. Koraszülöttek: 1500 g és/vagy 32. gesztációs hét, n = 59. Gesztációs idõ (átl. (± SD)): 29,64 hét (± 2,3) hét, születés súly: 1413 g (± 390,8). A szülõk standard szocioökonómiai háttér kérdõívet töltöttek ki, a Bayley II pszichomotoros teszt átlagosan 30 hónapos korban (± 5,4) került felvételre.
Eredmények. A vizsgált tényezõk közül az édesanya magasabb fokú iskolai végzettsége 3,2-szeresére, a gyermekkel egy háztartásban jelenlévõ édesapa 6,9-szeresére növeli a kedvezõ kognitív kimenetel valószínûségét. A perinatalis tényezõk közül csak a születési súly mutatott szignifikáns összefüggést a késõi kognitív teljesítménnyel.
Következtetések. Kedvezõbb kognitív kimenet erõs prediktorai: az édesapa jelenléte a családban, az édesanyák magasabb iskolázottsága és a nagyobb születési súly.

A cerebralis paresis a leggyakrabban elõforduló gyermekkori motoros károsodás, mely hazánkban és Európában a gyermekek 1–2‰-ét érinti. A kórkép hátterében számos ante-, intra- és posztpartum rizikótényezõ ismert, melyek közös jellemzõje a fejlõdõ központi idegrendszer károsodása, és az izomtónus szabályozás következményes sérülése. A kórképet változatos végtagi elosztást mutató kóros izomtónus és/vagy szabályozás jellemzi. A leggyakoribb altípus a spasztikus paresis, de ismert hypotoniával, ataxiával és dyskinesissel járó forma is. A cerebralis paresis súlyosságát elsõsorban a mindennapi életben megmutatkozó mozgáskorlátozottság mértéke jellemzi.

A haemophilia-B (HB) FIX-deficiencián alapuló vérzékenység. A vérzéses tünetek és az X-hez kötött recesszív öröklésmenet megegyeznek a FVIII-deficiencián alapuló haemophilia-A-val. A „nem-null” mutációk kisebb aránya miatt HB-ben ritkább a súlyos forma, és kisebb gyakorisággal történik inhibitorképzõdés, mint HA-ban. A nem inhibitoros HB kezelésének alapja a FIX-szubsztitúció. A kezelés céljaira napjainkban vírusbiztos plazmaeredetű és rekombináns koncentrátumok állnak rendelkezésre. A vérzéseket és szövõdményeiket kedvezõbben befolyásolja a profilaktikus, mint az igény szerinti faktorpótlás. Ennek ellenére a profilaxis aránya HB-ben elmarad a HA mögött. Hazánkban és világszerte is kevesebb a kumulatív FIX-felhasználás, szûkebb a készítményválaszték, mint HA-ban. A közelmúltban jelentek meg kereskedelmi forgalomban az elnyújtott élettartamú (EHL) FIX-koncentrátumok, amelyek féléletideje 3–5-szöröse a hagyományos FIX készítményekének. Alkalmazásuk hatékonyabb vérzéscsillapítást, jobb ízületi státuszt és általános életminõséget ígér. Jelenleg klinikai vizsgálatok tanulmányozzák a véralvadás egyensúlyát módosító „nem-szubsztitúciós” készítmények hatékonyságát és biztonságosságát. Az ugyancsak klinikai vizsgálatok stádiumában álló génterápia a gyógyulás reményét kínálja.

A congenitalis cytomegalovírus-fertõzés (CCMV) a veleszületett rendellenességek leggyakoribb nem genetikai oka. A szerzõk egy dysmaturus újszülött esetét ismertetik, akinél CCMV-fertőzés által okozott szepszist és alloimmun thrombocytopeniát diagnosztizáltak. A kezelés mellett a viraemia megszűnt. A beteget az agy CMV-fertõzésnek tulajdonítható morfológiai károsodása ellenére tünetmentes, de vizeletében vírust ürítő állapotban bocsátották otthonába. A fejlõdésneurológiai követés során autizmus spektrum zavar kialakulása volt észlelhetõ. Az eset kapcsán a szerzõk irodalmi áttekintést adnak a CCMV-fertõzés legkorszerûbb diagnosztikai és terápiás eszköztáráról. Felhívják továbbá a figyelmet a betegkövetés és az egyszerû higiénés intézkedések betartásával megvalósítható betegségmegelőzés fontosságára.

A gyermekkori ízületi fájdalom gyakori panasz, hátterében számos betegség állhat. Cikkünkben egy olyan gyermek esetét mutatjuk be, aki lázzal járó, vándorló nagyízületi és végtagfájdalom miatt került felvételre intézetünkbe.
Az etiológia tisztázására további vizsgálatokat végeztünk, képalkotó vizsgálat során mellékleletként mindkét vesében számtalan hipodenz, kúp alakú képlet ábrázolódott, mely alapján leginkább vasculitis lehetõsége merült fel.
A folyamat tisztázása céljából CT-vezérelt biopszia történt, mely egészen más kórképet, lymphoblastos lymphomát igazolt.
A beteg panaszai az indukciós kezelés során megszûntek. A beteg komplett remisszióba került. Elsõ remisszióját több mit 5 éve tartja. Esetünk kapcsán áttekintjük az ízületi fájdalom lehetséges okait, beleértve a non-Hodgkin lymhoma (NHL) és arthralgia kapcsolatát. Hangsúlyozzuk az alapos differenciáldiagnosztika jelentõségét, mely nélkülözhetetlen a helyes diagnózis megállapításához.

Bevezetés: Egy diagnosztikai nehézségekkel járó esetünk kapcsán tekintettük át a véres széklet differenciáldiagnosztikáját.
Esetismertetés: A 10 hónapos csecsemõt véres széklet és láz miatt vizsgáltuk. Kora és tünetei miatt elsõsorban fertõzéses eredet merült fel. Székletvizsgálat Clostridium pozitivitást igazolt, így Vancomycin terápia indult. Hasi ultrahang és szcintigráfia eltérést nem igazolt. Egy hét panaszmentesség után ismét véres széklet jelentkezett. Diagnosztikus laparoscopia során Meckel-diverticulumot találtunk és távolítottunk el. Panaszai ezt követõen nem ismétlõdtek.
Következtetés: Véres széklet esetén 1 éves kor alatt is fel kell merüljön az emésztõrendszer fejlõdési rendellenességeinek lehetõsége.