KEDVES KOLLÉGANŐK / KOLLÉGÁK!
Az allergiás kórképek, mint az emberi környezet kiváltotta kórfolyamatok az elmúlt évtizedekben fokozatos számbeli növekedést mutatnak. Jelenleg, az Európai Unió országait tekintve, a leggyakoribb krónikus betegségcsoportot alkotják. Az életminőséget is jelentősen befolyásoló kórképek provokáló faktorai elsősorban a civilizáció fejlődéséhez köthetők, összefüggésbe hozhatók a környezet számos- immunválaszt befolyásoló, a globalizációval terjedő- szennyező és allergizáló anyagával.
Az orvosi munka során naponta szembesülünk a mindennapi életben átkerülő vegyi anyagok szenzibilizáló-, immunmoduláló hatásaival, valamint a medicinában felhasználásra kerülő gyógyszerek halmozódó adverz reakcióival is.
A globális környezetszennyezés nem csak a human, hanem a növényi biológiai folyamatokra is hatással bír, befolyásolja többek között a pollenek morfológiáját, az emberi immun rendszerre való hatását. A globális felmelegedés kibővíti az allergizáló pollenű növények életterét, virágzási idejét is. Ezen folyamatok logikus eredménye az allergiás rhinitis, -conjunctivitis, -asthma betegszám rohamos növekedése.
Az allergiás megbetegedések a gazdaságilag fejlett országok lakosságának közel egyharmadát érintik. Hazai vonatkozásban hasonló aránybeli megjelenés tapasztalható az asthmás esetek, a rhinitisek valamint a kontakt ekzemában, urticariában szenvedő betegek folyamatos növekedésével. A gyógyszer és élelmiszer intolerancia/allergia esteinek látványos halmozódása szintén jellemző a hazai beteganyagra is.
A hajlamosító etiológiai faktorok a betegpopulációban is megtalálhatók. Az utóbbi években a humán immunválasz kutatás eredményei alapján előtérbe került az allergiás reakciókat befolyásoló genetikai diszpozíciók vizsgálata. Ezen vizsgálati eredmények szerint pl. atópiás dermatitis, valamint allergiás asthma bronchiale kialakulásában a genetikai hajlam jelentős szereppel bír. Ez a háttér természetesen más allergiás kórképeknél is valószínűsíthető. Egyes kórképek immunológiai hátterére csak az utolsó évtizedben derült fény: felnőttkori orális allergia szindróma (pollen asszociált élelmiszer allergia) és az atópiás dermatitis.
A kórképek kivizsgálását segítő diagnosztikai lehetőségek tárháza az utóbbi években egyre bővült. Felhasználásukkal feltárhatók, diagnosztizálhatók az allergiás kórképek teljes skáláját provokáló allergének. Új adatokat kaphatunk a differenciáldiagnosztika területén, lehetővé téve a provokáló anyag elkerülésével kialakított prevenciót, ill. a diagnosztika pontosításáig szükséges, hatékony ma már a biológiai kezeléseket is felhasználó-tüneti terápiát.
A többnyire környezeti ártalom eredményeként jelentkező allergia mára multidiszciplináris betegséggé vált. A legtöbb allergén számos szervet érintő tünetcsoportot provokál, alkalmanként egy-egy tünet együttes dominanciájával. A mindennapi orvosi ellátásban, így az allergiás tünetek, tünet együttesek nem csak a bőrgyógyászati betegellátást érintik, növekvő számuk a medicina minden területén regisztrálható.
A továbbképzésre ajánlott kurzus előadói az orvostudomány több szakágának nemzetközileg is elismert szakemberei, akik a bőrgyógyászat, gyermekgyógyászat, pulmonológia, szemészet, belgyógyászat, fül-orr-gégészet klinikai-immunológiai kutatási, és elsősorban gyakorlati tapasztalatait összegezve biztosítják a kurzus magas szintű szakmai anyagát.
Prof. Dr. Sárdy Miklós
tanszékvezető egyetemi tanár
Prof. Dr. Temesvári Erzsébet
egyetemi tanár |
