Mit jelent a TAVI és miért fontos?

A TAVI a „Transcatheter Aortic Valve Implantation” rövidítése, magyarul: katéteren keresztül végzett aorta-billentyű beültetés. Ezt az eljárást elsősorban olyan betegek számára alkalmazzák, akiknél az aortabillentyű elmeszesedett, beszűkült, és már nem tudja megfelelően ellátni feladatát. Ezt az állapotot aorta sztenózisnak nevezik, amely kezeletlenül komoly szívterhelést, szívelégtelenséget, ájulást, sőt halált is okozhat.

A hagyományos megoldás a nyitott szívműtét, de nem mindenki alkalmas erre a nagy megterheléssel járó beavatkozásra. Idős, beteges emberek számára a TAVI minimális terheléssel jár, és sok esetben életmentő lehet.

Hogyan zajlik a TAVI-eljárás?

A TAVI lényege, hogy egy új, mesterséges billentyűt ültetnek be a beteg, elhasználódott billentyű helyére, anélkül, hogy felnyitnák a mellkast vagy megállítanák a szívet. A folyamat lépései a következők:

• Katéteres bevezetés: A beavatkozás során egy katétert vezetnek be, jellemzően a comb verőerén keresztül, de más bevezetési pont is lehetséges.
• Billentyű bejuttatása: A katéter végén egy összehajtogatott műbillentyű található, amit a szívig juttatnak.
• Billentyű kinyitása: Az új billentyűt ballon segítségével felfújják, vagy az önmagától táguló szerkezet révén kinyílik, és helyére kerül.
• Beavatkozás vége: A katétert eltávolítják, a beteg pedig – komplikációk hiányában – néhány nap múlva hazatérhet.

Ez az eljárás mellkasi feltárás nélkül történik, így gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, és nem szükséges szívgép használata sem. A műtétet követően a betegeknek legalább 4-5 nap bentfekvéssel kell számolniuk, amikor szoros megfigyelés alatt állnak, és beállítják a szükséges gyógyszeres kezelést. Ezt követően, ha a lehetőségek engedik, otthonukba vagy igény esetén rehabilitációs kezelésre bocsátják őket.

A műbillentyű felépítése és tartóssága

A TAVI során alkalmazott műbillentyű két fő részből áll:

• Vázszerkezet (stent): Rendszerint nikkel-titán ötvözetből (nitinol) készül. Ez az anyag rugalmas, és önmagától tágul, így könnyen illeszkedik a helyére.
• Billentyűszövet: A működő rész sertés vagy szarvasmarha szívburokból (pericardium) készül. Ezek a szövetek jól bírják a terhelést, és nem váltanak ki kilökődési reakciót.

Mivel a TAVI viszonylag új technológia, a hosszú távú tartósság még nem teljesen ismert, de az eddigi adatok alapján a műbillentyűk évekig megfelelően működnek. Ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll.

Lehetséges kockázatok és szövődmények

Bár a TAVI biztonságos eljárás, mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak kockázatai. A leggyakoribb szövődmények a következők lehetnek:

• Érsérülések: A katéter bevezetésekor az erek megsérülhetnek, vérzés vagy vérömleny alakulhat ki.
• Szívritmuszavarok: Előfordulhatnak aritmiák (szabálytalan szívverés), amik szívritmuszavarok miatt pacemaker beültetését tehetik szükségessé.
• Fertőzések: A beavatkozás helyén vagy a szívben fertőzés léphet fel.
• Vérrögképződés: A műbillentyűn vérrögök alakulhatnak ki, amelyek Stroke (agyi érkatasztrófa) veszélyével járhatnak.
• Veseelégtelenség: Ritkán a vesék működése is romolhat a beavatkozás után.

Ezek a szövődmények viszonylag ritkák, és a TAVI eljárást általában biztonságosnak tekintik, különösen azoknál, akiknél a nyitott szívműtét túl kockázatos lenne.

Miért számít áttörésnek a TAVI?

A TAVI-t először 2002-ben alkalmazták emberi betegen, és azóta világszerte több százezer ember kapott ilyen műbillentyűt. A módszer előnye, hogy minimálisan invazív, vagyis nem jár nagy műtéti terheléssel, így a páciensek gyorsabban felépülnek, és rövidebb kórházi tartózkodásra van szükségük.

Ez különösen fontos az idősebb, több társbetegséggel küzdő emberek számára. Olyan betegek is új esélyt kapnak az életre, akik korábban csak a végkimenetelre vártak – a TAVI segítségével éveket nyerhetnek, jó életminőségben.