Az idő múlásával, de már kamaszkortól kezdődően zsíros lepedék, más néven plakk épülhet az artériák belső falára. Ez előbb kismértékben, aztán egyre jobban szűkíti az ér átmérőját, így csökken az azon átjutó vér mennyisége. Ha olyan nagymértékű a szűkület, akkor nem csak nehezíti, hanem akadályozhatja is vér keringését. Ha a szívkoszorúérben plakk keletkezik, a szívbe (illetve annak egyes részeibe) nem jut elég oxigén és tápanyag.

Ha a beteg szívbetegségre utaló tüneteket észlel, például mellkasi fájdalmat, szédülést, szívkoszorúér-angiográfiát hajthatnak végre, hogy ellenőrizzék, van-e plakk a szívkoszorúérben.

Más vizsgálati módszerekkel is kimutatható számos elváltozás, például különböző érfejlődési rendellenességek, érsérülések, vérrögök, elzáródások, szűkületek és tágulatok. Ám egyes esetekben elkerülhetetlen a katéteres érfestés elvégzése, például akkor is, ha katéterekkel végzett gyógyítás előtt fel kell térképezni a "terepet", megtervezni a műtét menetét. 

Az angiográfia során egy kis bemetszést végeznek a comb felső részén, hogy elérjék a combartériát. Ezután egy fővezetéket helyeznek a combartériába, és fölvezetik az aortába. Majd a katétert bevezetik a fővezeték mentén.

Ha a katéter eléri az aortát, kontrasztanyagot fecskendeznek be. Ha az anyag az aortából átáramlik a szívkoszorúérbe, röntgenfelvételt, más néven angiogramot készítenek. Az angiográfia során elkészített kép kimutatja, hogy van-e bármilyen elzáródás, aneurizma, szűkület vagy másfajta abnormitás az artériában.

Ez a felvétel rendkívül sokat elárul az orvosnak arról, hogy a beavatkozás alatt mi (milyen komplikáció) várható a szervezetben Az angiográfiát követően a katétert és a fővezetéket eltávolítják.

Az orvos ezek után megfelelő terápiát tud ajánlani.