Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Terápiák 2023.06.26. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Az Amerikai Szív Társaság támogatja, hogy a stroke-on átesetteknél vizsgálják a gondolkodási képességeket

A kognitív károsodás szűrése része kell legyen a stroke-ot túlélő páciensek multidiszciplináris ellátásának, jelentette ki az Amerikai Szív Társaság (AHA) az új tudományos állásfoglalásában.


„Nagyon gyakran fordul elő stroke után olyan károsodás, amely rontja az illető gondolkodási képességeit, agytevékenységét. Ráadásul ez gyakran párosul más stroke utáni szövődményekkel, és mindezek jelentősen rontják a betegek életminőségét” – fejtette ki dr. Nada El Husseini, a tudományos állásfoglalást összeállító munkabizottság elnöke.

„A stroke-túlélőket mindenképpen szűrni kellene arra, hogy kialakult-e valamiféle kognitív károsodásuk, valamint egyéb társbetegségük, állapotuk, mint például a hangulati rendellenesség vagy alvászavar” – folytatta dr. El Husseini, az észak karolinai Duke Egyetem orvosi központjának neurológus docense.

A tudományos állásfoglalást május 1-jén közölték a Stroke című folyóiratban. Ez az első olyan állásfoglalás, amelyik kifejezetten a (vérzéses és iszkémiás) stroke utáni kognitív zavarra fókuszál.

„Cselekvőképes” megfontolások az ellátás mögött

Az állásfoglalást megszövegező munkacsoport alaposan áttekintette a stroke utáni kognitív károsodás (PSCI) elterjedtségével, diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó szakirodalmat, és így hoztak létre egy olyan keretrendszert, amely használható a klinikai gyakorlatban és „cselekvőképes” megfontolásokon alapul. Arra is rávilágítottak, hogy milyen részterületeken van még szükség további kutatásokra – magyarázta dr. El Husseini.

Az enyhétől a súlyos fokozatig terjedő stroke utáni kognitív károsodás a stroke-túlélők 60 százalékánál jelentkezik az eseményt követő egy évben.

Ám a munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeket az eseteket gyakran be sem jelentik vagy nem diagnosztizálják. Az enyhe fokú kognitív károsodást elszenvedő pácienseknek csupán a 20 százaléka tapasztalja, hogy tökéletesen helyreállnak a kognitív funkciói, és ez a regenerálódás a stroke utáni 6 hónapon belül zajlik le. Azonban sokkal gyakoribb a teljes regenerálódáshoz képest a kognitív funkcióknak a részleges javulása, amelyik nem éri el a stroke előtti állapotot. Minden harmadik stroke-túlélő lesz demens a betegséget követő 5 éven belül.

A munkacsoport azt is megjegyezte, hogy a PSCI (stroke utáni kognitív károsodás) gyakran jár együtt másféle állapotok kialakulásával, mint például valamilyen mozgáskorlátozottsággal, alvási rendellenességgel, a viselkedés vagy a személyiség megváltozásával, depresszióval és más neuropszichológiai változásokkal – és ezek mindegyike rontja az életminőséget.

Jelenleg még nem alakult ki a stroke-ot követő kognitív szűrővizsgálatok rutinja, ám már használnak különböző gyors szűrő teszteket a stroke után jelentkező kognitív károsodás kimutatására. Az állásfoglalás kiemeli azt is, hogy mennyire fontos a stroke-ot követő időszakban fellépő kognitív változások pontos értékelése. Azok a stroke-túlélők, akik megmagyarázhatatlan nehézségeket tapasztalnak a mindennapi életvitelükkel kapcsolatos kognitív műveletekben, a kezelési útmutatók előírásainak követésében vagy nehezen képesek a betegségük történetét előadni, azok nagy valószínűséggel lesznek további kognitív szűrővizsgálatok várományosai.

A kockázati tényezők csökkentése az újabb stroke megelőzésére

„A stroke-túlélők holisztikus ellátásának a kulcsa azoknak a megelőző útmutatóknak a kidolgozása, amelyek az otthoni élet és a járművezetés biztonságára, valamint a munkába való visszaállásra vonatkoznak (már amennyire ezek relevánsak lehetnek), további fontos tényező a különböző orvosi területekhez tartozó ellátó és gyógyító személyzet együttműködése a minél jobb diagnózis és terápia kialakítására” – fejtette ki dr. El Husseini.

A multidiszciplináris stroke utáni orvosi ellátó csapatban kell lennie neurológusnak, foglalkozás-egészségügyi orvosnak, beszédterapeutának, nővérnek, neuropszichológusnak, gerontológusnak és sürgősségi orvosnak.

„Mivel a megismétődő stroke erősen összefügg a kognitív károsodás és a demencia kialakulásával, a megismétlődő stroke megelőzésével a károsodás kockázatát is csökkenthetjük” – hívta fel a figyelmet dr. El Husseini. Része a prevenciónak, hogy felhívjuk a figyelmet a főbb kockázati tényezőkre, mint például a magas vérnyomásra, a magas koleszterinszintre, a kettes típusú cukorbetegségre, valamint a pitvarfibrillációra.

A munkacsoport szerint a jövőben olyan kutatásokra van szükség, amelyek megállapítják, hogy a stroke után miként alakul ki a kognitív károsodás, és hogy erre miként hatnak olyan nem agyi tényezők, mint a gyulladás, a legyengülés és a szociális tényezők. Azt is fel kell tárniuk a tudósoknak, hogy melyek a legjobb kognitív károsodást szűrő módszerek, ki kell fejleszteni olyan módszertanokat, amelyek figyelembe veszik a demográfiai, a kulturális és a nyelvi tényezőket is a „normál” agyi funkció megállapítására. „Talán arra van a legnagyobb szükség, hogy kialakítsunk egy hatásos és a kulturális tényezőket is figyelembe vevő stroke utáni kognitív károsodást gyógyító terápiát” – hívta fel a figyelmet dr. El Husseini. „Már éppen elég olyan klinikai kutatás zajlott le, amelyek a betegek különböző csoportjainak kognitív funkcióit javító változatos technikák, gyógyszerek és életmódváltások hatásosságát értékelték” – tette hozzá a szakértő.

Ez is érdekelheti

A menopauza és a szív-érrendszeri betegségek közötti kapcsolat

A vérhígítók

A szívkoszorúér-betegség diagnózisa

Stroke: híres betegek, illetve a tragédia elkerülésének lehetőségei

Mit jelentenek a vérnyomás számai?

Hirtelen szívhalál elleni eszköz - új fejlesztés a Semmelweis Egyetemen