MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

Egy új kutatásban kimutatták, hogy akik a szívrohamukat követő évben mérsékelttől intenzív fokozatig terjedő fájdalomról számolnak be, nagyobb valószínűséggel halnak meg a következő évben azokhoz képest, akiknek nincs semmilyen fájdalmuk.

A negyven-ötven éves kor közötti férfiak esetében a merevedési zavarok legtöbb esetben fontos jelzőtünetei egy később bekövetkező szív-érrendszeri betegségnek. A fiatal és középkorú, erekciós problémával küzdő férfiaknál ugyanis tíz éven belül ötvenszer gyakrabban fordul elő kardiológiai betegség, éppen ezért fontos, hogy az érintettek időben forduljanak orvoshoz, megelőzve ezzel egy későbbi szívinfarktust vagy agyvérzést.

Nem titok, hogy a szívbetegséggel élő nők aggódnak amiatt, hogy miként lesznek képesek fenntartani a normális, egészséges szexuális életüket. Ez fontos kérdés, ami számos problémát vet fel. Okozhat-e szívinfarktust a szex? A szívgyógyszerek vajon visszafogják-e a szexuális vágyat? A partner megérti-e, hogy min megy keresztül a szívbeteg nő?

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Ahogy egyre több születésnapot élünk meg, úgy merül fel egyre gyakrabban a kérdés bennünk, hogy mikortól számítunk majd idős embernek, és mivel fog ez járni.

A kognitív károsodás szűrése része kell legyen a stroke-ot túlélő páciensek multidiszciplináris ellátásának, jelentette ki az Amerikai Szív Társaság (AHA) az új tudományos állásfoglalásában.

Akik következetesen betartják az egészséges életmódra vonatkozó nyolc tanácsot, és rendszeresen ellenőrzik a keringési rendszerük értékeit, azoknál lényegesen kisebb lehet a szívkoszorúér-betegségre és a stroke-ra való kockázatuk azokhoz képest, akik mindezekre nem figyelnek – derül ki egy kutatásból. Ez az összefüggés különösen a nőkre, a fiatal felnőttekre és a szív-érrendszeri betegségekre genetikailag kevésbé hajlamosakra érvényes.