1928. február 26-án (vasárnap!) tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Orvosok Rheuma Egyesülete (MORE), mint az International League against Rheumatism (ILAR) „magyar fiókegyesülete”. Örökké emlékezetes marad, hogy első elnökünk a nagyhírű belgyógyász professzor, báró Korányi Sándor lett. A főtitkár a Szent Lukács Gyógyfürdő főorvosa bilkei Pap Lajos. Három év múlva egy másik nagyformátumú egyetemi ember, Bakay Lajos sebész lett az elnök - aki 14 éven át töltötte be a pozíciót.
1929-ben az ILAR első kongresszusa Budapesten került megrendezésre. Háború előtti elődeink igen aktívak voltak a kiadványok megjelentetésében és az ILAR lapjának, az Acta Rheumatologicanak a szerkesztésében, abban való publikálásban. A hazai Nagygyűlések tekintetében csak Richter András emlékezésére tudnunk támaszkodni: 1944-ig tíz re került sor, abból kettőre vidéken.
A háború utáni működés (mint minden orvosegyesület számára) csak az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Szakcsoportjaként volt lehetséges. Csupán pontatlan adatok léteznek, de biztos, hogy a szakcsoportban együtt működött a korábbi Balneológiai Egyesület és a MORE - ami egyébként a tagok „kettős érdekeltsége” miatt természetes is volt. Az elnevezés: „Rheuma Fürdő és Fizikotherápiás Szakcsoport” – így nem csak helyesírásilag vegyes. Két évtized alatt Schulhof Ödön, Chatel Andor és Fischer Antal voltak elnökök.
1966-ban hívták életre a MOTESZ-t. 1966. március 18-án, még az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Rheuma- Fürdőorvosi- Fizikotherápiás Szakcsoportjának vezetőségi ülésén, a megjelent tagok (Bakos László, Borsos László, Chatel Andor, Farkas Károly, Pártos Alice, Richter András, Riesz Ede és Schulhof Ödön) elhatározták, hogy „megalakítják a Magyar Reumatológusok Egyesülete”-t, kérik az Egészségügyi Minisztériumtól a nyilvántartásba vételt. A vezetőségválasztó közgyűlésig ügyintéző és képviselő szervként tovább működik a szakcsoport eddigi vezetősége. Május 10-i keltezéssel meg is érkezett a tagegyesületi felvétel dokumentuma. Vagyis ekkortól létezik az MRE név.
1966 és 1973 között Schulhof Ödön látta el az elnöki és Richter András a főtitkári teendőket. 1967-ben, a háború előtti formáció felelevenítéseként ismét Vándorgyűlést tartott az MRE, mégpedig Nyíregyházán. Hat év után következett egy másik Vándorgyűlés (Keszthely-Hévíz), s aztán tíz év múlva, 1983-ban kezdődtek meg, a mai napig tartó évi Vándorgyűlések. 1968-ban nemzetközi rendezvényt tartott az MRE Budapesten nagygyűlést rendezett az MRE, mely egyben a Szocialista Országok Reumatológusainak IV. konferenciája volt, 34 külföldi résztvevővel. A főtéma a támasztószövetek élettana és patológiája volt, és főreferens természetesen szovjet volt. Az 1973-as hévízi Vándorgyűlés is széles nemzetközi részvétellel zajlott le.
A 172 tagot számláló egyesület 1973. június 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, amikor is a 77 éves Schulhof Ödön helyett, Richter András lett az elnök és Bakos László a főtitkár. 1977-ben, amikor a WHO „World Rheumatism Year”-t tartott, az MRE közbenjárására a Magyar Posta reuma-bélyeget adott ki.
Az 1978-as tisztújítás során Bozsóky Sándor lett az elnök. Ebben a periódusban rendezhette meg az egyesület az ESOA (European Society of Osteoarthrology) kongresszusát 1978. október 24 - 26. között a budai Várban.
1982-ben több fiatal is bekerült a 25 tagú vezetőségbe. Ezen periódusban kétszer is változott az elnök személye. Először Bozsóky Sándor mondott le betegsége miatt, de a helyére megválasztott Strecker Ottó is lemondott, s hátralévő hónapokban Richter András lett elnök. A főtitkári teendőket végig Gömör Béla látta el. 1983-ban alakult meg az első területi szekció, a Nyugat-Dunántúli, melyet 3 év múlva követett a Dél-Magyarországi, és 5 évvel az Észak-Magyarországi megalakulása. 1983-tól rendszeresített az MRE a tagilletményként eljuttatott információs kiadványát. 1983-ban alapította meg az MRE a Belák Sándor emlékérmét, és szintúgy 1983-ban választottuk meg az első tiszteleti tagot, a csehszlovák Stefan Sitajt, a pöstyéni reumakutató igazgatóját. 1985-ben a taglétszám már 574 volt! A külföldi kapcsolatok felvétele az 1986-os I. Magyar-NSzK bilaterális szimpóziummal kezdődött meg, melyet tíz év alatt, további négy nemzettel, összesen 12, ilyen típusú, 20 főt delegáló szimpózium követett, hat alkalommal külföldön. A 35 éven aluli tagok számára létrehoztuk az Ifjúsági Szekciót, melynek meghatározó első vezetője Szekeres László volt.
1986 szeptemberében első alkalommal került sor vidéken (Esztergomban) tisztújító közgyűlésre. Első alkalommal nem listás választás volt, hanem az új vezetőség, a hivatalba lépése után a saját soraiból választotta meg az új tisztségviselőket, Gömör Bélát elnöknek, Hodinka Lászlót főtitkárnak, akik maradtak tisztségükben a következő periódusban is.
Az új vezetőségnek nem kevésbé a bilaterális rendezvények kapcsán megszerzett tapasztalatai alapján, feltett szándéka lett az európai kongresszus megrendezését elnyerni. Az 1947-ben létrejött kontinentális szervezetben, az EULAR-ban ennek szigorúan betartott rendje létezett. A négyévenként sorra kerülő kongresszusokon mindig még a megnyitó előtt megtartott közgyűlésen titkos szavazás útján választották ki a következő rendezvény színhelyét. Így vasárnap, 1987. június 15-én Athénben, az agitatív előkészítő munkánk, de sokkal inkább a prezentációnk alapján elnyertük az 1991-es rendezés jogát. Az ellenfelek Dubrovnik, Prága és a norvégiai Stavanger voltak.
1989-ben nem is volt Vándorgyűlés, hanem csak a „Quadrilaterális szimpózium” Budapesten, a majdani 91-es EULAR kongresszusnak otthont adó Sportcsarnok edzőtermében, az osztrák, nyugatnémet és NDK-s delegációk összetalálkozásával.
Az EULAR 1989. szeptember 17-n, Rio de Janeiro-ban, az ILAR kongresszus keretében tartotta meg a kétévente aktuális közgyűlését. Ezen választották meg leendő elnöknek Gömör Bélát1991-93-ra.
1989. október 13-án a MRE, közösen a Magyar Balneológiai Egyesülettel márvány emléktáblát állított a Gellért fürdő előcsarnokában, a 60 évvel ezelőtti esemény emlékére, amikor e helyen rendezték meg az ILAR első kongresszusát. (Sajnálatos módon, szerénységből „beszámítottunk” két kisebb rendezvényt is, s az emléktáblán a III. szám látható, holott azóta mindenütt I.-ként említik az 1929-es budapesti kongresszust.)
Az egyesület kedvezően alakuló anyagi helyzete és az 1991-es EULAR kongresszus várható nyeresége miatt 1989-ben gazdálkodási szervezetet, az MRE-INFO Bt.-t és alapítványt, „A magyar reumatológia haladásáért” hoztunk létre.
Az 1991. június 30. - július 6. között lezajlott EULAR kongresszus a 4 135 regisztrált résztvevő következtében, az akkori EULAR szabályzásnak megfelelően, jelentős anyagi sikert hozott a rendező egyesületnek. Az MRE adományából oktatási és diagnosztikus központot építettünk Budapesten, a II. kerület Ürömi u. 56. sz. alatt. A kongresszus tudományos anyagát az Excerpta Medica kongresszusi sorozatának kötete őrizte meg az utókor számára.
1992-ben gyökeres változtatást hajtottunk végre az egyesület tudományos folyóiratának kiadásában. Elhagytuk az addig a lapot kiadó Ifjúsági Lapkiadó Vállalatot és a hirdetések bevételéből magunk adtuk ki a folyóiratot. Ekkor lett a nagyobb formátumban megjelenő, új borítójú lap főszerkesztője Poór Gyula és a segítője Hittner György.
Az 1992 évi közgyűlés módosítással élt és csak négy évre választott új vezetőséget. A Vándorgyűlés keretében Miskolc-Tapolcán volt először Betegfórum, több mint 300 beteg részvételével.1993-ban 20 tagú MRE delegáció kelt útra Izraelba. Az EULAR kongresszusért legtöbbet dolgozók listájáról a vezetőség titkos szavazással jelölte ki az utazókat. Március 5-én Tel Aviv-ban, az Ichilov kórházban Izraeli-Magyar bilaterális szimpóziumra került sor, melyet felejthetetlen országjárás követett.1994. február 19-én bilkei Pap Lajos születésének centenáriuma alkalmából tudományos ülést tartott az egyesület, majd felavatásra került a márványtábla a Gellért fürdő előcsarnokában. 1994 novemberében a Magyar Gasztroenterológiai Társulattal közösen megtartott kétnapos tudományos ülésén a nem szteroid gyulladás csökkentők témakör minden részletkérdése megtárgyalásra került, sőt konszenzus-jellegű meghatározások is születtek.
1996 októberében Balatonfüreden vezetőségválasztás és tisztújítás eredményeképpen Hodinka László két elnöki periódusa következett, Hittner György főtitkárságával. Folytatódott, sőt kiszélesesedett a külföldi tiszteleti tagok megválasztása, akik többsége a Vándorgyűlésekre el is jött előadást tartani. 2002-ben az MRE elnyerte az EULAR Postgraduate Course rendezésének jogát. Ugyanebben az évben alapítottuk meg az egyesület Bozsóky Sándor-életműdíját.
Az MRE taglétszáma 2004-ben meghaladta az 1000 főt. Ettől az évtől kezdődött Poór Gyula két elnöki ciklusa. Ez idő alatt két EULAR-kurzusra került sor Budapesten, Czirják László szervezésébe EUSTAR-tanfolyam, Bálint Péter szervezésében mozgásszervi ultrahang kurzus. 2007-ben a Vezetőség tagjai felejthetetlen túrán vettek részt Erdélyben, hivatalos látogatást téve a Marosvásárhelyi Egyetemen. Készülődve az egyesület megalapításának 80 éves évfordulójára, szép kivitelű, nagyalakú kötetet jelentetett meg az MRE a történetéről. A jubileumi kongresszus nagyszabású nemzetközi résszel: Advances in Molecular and Clinical Rheumatology bővült ki. Megtisztelő a reumatológia számára, hogy Poór Gyula a MOTESZ elnöke is lett.
2012-től működik Szekanecz Zoltán elnök és Nagy György főtitkár. Napjaink történetére még mindenki jól emlékezhet.
Dr. Gömör Béla
