Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb

Az alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását.
Amennyiben Ön az MRE tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.

  • Tartalom
  • A főszerkesztő jegyzete
  • Szakmai irányelv: A rheumatoid arthritis szintetikus és biológiai betegségmódosító

    Poór Gyula dr., rheumatoid arthritis, szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerek, 2016-os EULAR-ajánlás, hazai irányelv, célértéken alapuló kezelés

    A rheumatoid arthritis (RA) szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel történő kezelésének lehetőségei az utóbbi években gyorsan bővültek, ami új nemzetközi és hazai ajánlások kiadását tette szükségessé. A jelen hazai irányelv a European League Against Rheumatism (EULAR) 2016-ban született, és 2017-ben publikált ajánlása alapján készült, melyben a munkacsoport tagjaként a szerző is részt vett. Az anyag négy átfogó elvet és 12 ajánláspontot tartalmaz. Az átfogó elvek közül kiemelendő, hogy a RA-es betegnek joga van a leghatékonyabb ellátáshoz, melynek a reumatológus és a beteg közös döntésén kell alapulnia, és gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennie. Az egymást logikai egységben követő terápiás ajánláspontok a terápiás célt, vagyis a remisszió vagy az alacsony betegségaktivitás elérését kitűző treat to target (T2T) koncepción alapulnak, ami az eredményes kezelés egyedüli útját jelenti. Az egyes ajánlások azt részletezik, hogy a különböző gyógyszerstratégiákkal több fázison keresztül hogyan lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban a remissziót elérni, majd utána gyógyszercsökkentéssel fenntartani. A klinikai indexek alapján definiált remisszió megcélzására hat hónap áll rendelkezésre, ezt megelőzően eredményes kezelés esetén már három hónap után jelentős javulásnak kell mutatkoznia, sikertelen kezelés a terápia módosítását vonja maga után. A kezelés I. fázisában konvencionális, szintetikus betegségmódosító készítményeket (csDMARD) adunk, közülük is elsősorban nagy dózisban methotrexatot (MTX), monoterápiaként esetleg kombinációban, szükség esetén rövid távon glukokortikoidokkal kiegészítve. Amennyiben a terápiás célt így nem érjük el, a kezelés II. ütemét kell megkezdeni, ami rossz prognosztikai faktorok hiányában másik csDMARD stratégiát, azok jelenlétében biológiai (bDMARD) vagy Janus-kináz (JAK)-gátló célzott szintetikus (tsDMARD) terápiát jelent, MTX együtt adásával. A jelen gyakorlat szerint prioritást élvező biológiai gyógyszerek között a forgalomban lévő originátor molekulákat (a rituximab kivételével) egyenrangúként kezeljük. A biológiai naiv új beteg kezelése az EMA által regisztrált biohasonló molekulákkal is megkezdhető, de a betegség sokfélesége miatt a biológiai gyógyszerek diverzitását fenn kell tartani. A II. fázis eredménytelensége után másik bDMARD- vagy tsDMARD-terápia indítása javasolt (III. fázis). Tartós remisszió esetén glukokortikoid-mentes betegeken mérlegelhető a biológiai terápia csökkentése (nem elhagyása!), dózisredukció vagy a kezelési intervallumok növelése formájában. A tartós remisszió később a csDMARD-terápia csökkentésének lehetőségét is felveti. Fontos alapelv, hogy eredményes kezelés semmilyen nem orvosi indokkal nem szakítható meg, a bevált gyógyszer sem biohasonló, sem más molekulával nem cserélhető fel. Az irányelvben megfogalmazott stratégia mindennapi alkalmazása a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel a lehető legnagyobb hatékonyságot tudja biztosítani a hazai RA-es betegek kezelésekor.

  • Korai arthritis. Rheumatoid arthritis: még korábban…

    Szekanecz Zoltán dr., Soós Boglárka dr., Surányi Péter dr., Szűcs Gabriella dr.

    Mivel az arthritises betegek beutalása és centrumba kerülése ma is számos ponton késik, reálisan még ma is elsősorban a több éve fennálló rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegeket látjuk. Az azonban egyértelmű, hogy minél korábban ismerjük fel és kezeljük a betegséget (diagnosztikus és terápiás ablak), annál kedvezőbb a kimenetel a strukturális és funkcionális károsodás, életminőség, munkavégzés szempontjából. Ezért az EULAR, a fennálló RA-re vonatkozó ajánlásai mellett, a közelmúltban ismét megjelentette a korai arthritis ellátására vonatkozó ajánlásait, valamint definiálta a klinikailag gyanítható arthralgiát (clinically suspect arthralgia – CSA) is. Az ajánlásokon túl egyre jobban megismerjük a prediktív tényezőket, amelyek meghatározása segít a definitív RA kialakulásának és a progresszió esélyének meghatározásában. Ami a kezelést illeti, a megszokott stratégiák mellett megjelentek az első, megelőző jellegű klinikai vizsgálatok is. Addig, amíg e gyógyszeres kutatások eredményei napvilágra kerülnek, a nem gyógyszeres, életmódi megelőzésnek különös jelentősége van.

  • Szekunder anaemia krónikus gyulladásos reumatológiai kórképekben

    Szekanecz Zoltán dr. , Váróczy László dr., Szamosi Szilvia dr.

    Gyulladásos kórképekben, így reumatológiai betegségekben is gyakori a szekunder anaemia. A gyulladásos anaemia gyakran normocytaer, normochrom, ritkábban enyhén microcytaer, hypochrom. A pro-inflammatorikus citokinek, elsődlegesen a tumor nekrózis faktor-α (TNF-α), gátolják az erythropoiesist, amit nagyrészt az erythropoietin- (EPO) termelés gátlása révén fejtenek ki. Az interleukin-6 (IL-6) stimulálja a májsejtek hepcidintermelését, a hepcidin pedig gátolja a vas bélből történő felszívódását, és a makrofágokból történő felszabadulását. A gyulladásos anaemiát el kell különíteni a vashiányostól, ebben laboratóriumi vizsgálatok (szérum vas, transzferrin, transzferrin-szaturáció és szolubilis transzferrin receptor-szint) segítenek. A gyulladásos és vashiányos anaemia kombinálódhatnak is. Az anaemia korrekciója elsődlegesen a gyulladásos alapbetegség kezelésével rendezhető, szükség esetén parenterális vaspótlásra is szükség lehet.

  • Ocularis myositis egy betegünk kapcsán

    Balogh Andrea dr.,, Kiss Emese Virág dr.

    Az ocularis myositis az idiopathiás inflammatorikus orbitalis szindromák (IOIS) közé tartozik, korábban pseudotumor orbitae-ként írták le. Az ocularis myositis egy vagy több extraocularis szemizom primer gyulladásos megbetegedése. A betegség vezető tünete unilateralis vagy visszatérő bilateralis fájdalmas diplopia. Két fő csoportot különítünk el: a limitált oligoszimptomatikus ocularis myositist (LOOM), ebben az esetben társuló tünet egyedül a kötőhártya- gyulladás, és a súlyosabb exopthalmicus ocularis myositist (SEOM), ahol ptosis, chemosis, proptosis is kísérő tünet. Az ocularis myositis diagnózisának felállításában a differenciáldiagnosztika kulcsfontosságú szerepet kap. Kizárandó betegségek közül kiemelendők: a pajzsmirigybetegségek, autoimmun orbitopathia, ocularis myasthenia gravis, más szisztémás autoimmun betegség fennállása. Kontrasztanyagos MRI-vizsgálat jelzi nagy szenzitivitással a duzzanatot, jelintenzitás-fokozódást, egyes szemizmok vastagságának növekedését. A legtöbb betegnél kortikoszteroid-terápia látványos javulást hoz, és remis�- sziót tart fenn akár napok vagy hetek alatt. Bizonyos esetekben egyéb immunszupresszív terápia adására is szükség lehet. Szerzők extraocularis szemizmokra lokalizált myostitisben szenvedő beteg sikeres cyclophosphamidkezelésének esetét mutatják be.

  • Levelek a szerkesztőhöz

    Észrevételek Székely Gabriella dr.: A csontanyagcsere-markerek vizsgálatának jelentősége a mindennapi gyakorlatban: személyre szabott kezelés osteoporosisban című cikkével kapcsolatban

  • Kitekintő

    Tisztelt Kolléganők és Kollégák, kedves Olvasóink! A hazai reumatológia folyamatos változáson, megújuláson megy keresztül, és nem mindegy, milyen irányba haladunk. Bár a hazai szakembereknek bőven megvan a tapasztalata a szakmapolitika irányításához, és ötletekben sincs hiány, mégis érdemes kitekinteni más országokba és onnan adott esetben jó példákat átvenni. Ezzel egyidejűleg sajnos számos kollégánk távozott rövidebb-hosszabb időre külföldre, így, amellett, hogy nagyon sajnáljuk amiért nem a „hazai csapatot” erősítik, külföldi tapasztalataikat megoszthatják velünk. Ezért több kollégát felkértünk, hogy írjanak lapunkba az adott országra jellemző reumatológiai ellátásról, szakképzésről, kutatásról és minden másról, ami érdekelheti az olvasókat. Kértük, hogy hivatalos, strukturált közlemény helyett inkább kötetlen, személyes hangvételű beszámolót írjanak. Ebben a lapszámban Baláspiri Csaba a svédországi, Szentpétery Ágnes pedig az írországi helyzetről számolnak be. Szekanecz Zoltán dr.

  • Beszámolók

    Az elmúlt 6 év – és még ezen felül a többi is... Népes magyar delegáció Bolognában, beszámoló a 2017. évi Controversies in Rheumatology & Autoimmunity (CORA) kongresszusról, 2017. március 9–11. Beszámoló a Magyar Reumatológusok Egyesülete Dél-dunántúli Régió Szekciójának tudományos üléséről Beszámoló a Magyar Reumatológusok Egyesülete Északkelet-magyarországi Szekció tudományos üléséről

  • Folyóirat- és könyvszemle

    Bindee Kuriyam Narc D. Cohen, and Ed Keystone: Baricitinib in rheumatoid arthritis: evidence-to-date and clinical potential. Ther Adv Musculoskelet Dis 2017, 9, 2, 37–44. A baricitinib rheumatoid arthritisben: bizonyítékok és hatásosság Charles J. Malemud: Negative regulators of JAK/STAT signaling in rheumatoid arthritis and osteoarthritis. Int J Mol Sci 2017, 18, 3. A JAK/STAT jelátvitel negatív szabályozói rheumatoid arthritisben és osteoarthritisben

  • Az MRE pályázatai
  • Művészeti kitekintés

    Felöltöztetett szobrok, képek

  • Kvízkérdések
  • Tervezett reumatológiai rendezvények 2017–2020