Magyarországon az otthon szülések kockáztatják az édesanyák és újszülöttek egészségét, életét.
A közelmúltban az otthon szülés során lezajló tragikus esemény miatt a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium kötelességének érzi, hogy az otthon szüléssel kapcsolatban, ismét hangot adjon véleményének.
A Kollégium 1999-ben és 2002-ban már foglalkozott az "otthon szülés" kérdéskörével. Mind két alkalommal elutasította az otthon szülés gondolatát és gyakorlatát. Tette ezt azért, mert ennek egyetlen és megcáfolhatatlan magyarázata az, hogy "otthon" nem teremthetők meg a biztonságos szülésvezetés azon szakmai feltételei, amelyek a kórházak szülészeti osztályán rendelkezésre állnak.
A terhesség és a szülés egy élettani folyamat ugyan, de bármennyire is hihetetlen magában hordozza a legsúlyosabb szövődményeket, akár az élet elvesztésének a kockázatát is. Köztudott, hogy az élet legveszélyesebb szakasza a születés körüli időszak. Nem vitatható azonban, hogy a szülések egy része akár otthon, spontán, akár orvosi beavatkozás nélkül is, minden anyai és/vagy magzati probléma nélkül egészséges újszülött világra jövetelével érhet véget. Ezt a zavartalan lefolyást, eredményt azonban előre garantálni egyetlen szülés esetében sem lehet. Nem létezik olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal előre meg lehetne jósolni, hogy a szülés során előfordul-e szövődmény vagy sem. Ha előfordul, az gyakran egyik pillanatról a másikra történik, amikor azonnali beavatkozásra van szükség, teljes személyi-, tárgyi-, intézményi háttérrel. Ilyen esetekben az anya és/vagy a magzat életét a sürgős intézeti ellátás mentheti csak meg.
Magyarországon az otthon szülések kockáztatják az édesanyák és újszülöttek egészségét, életét. A technikai felkészültség, a kórház sűrűség, a lakás viszonyok, a hiányos infrastruktúra, a mentőszolgálat nehéz helyzete miatt az otthon szülés nem megoldott - Ezért aki orvosi esküt tett, sohasem érthet egyet olyan megoldással, amely bármilyen mértékben is növeli az anyai és a magzat veszteségét, vagy a maradandó anyai és magzati károsodást.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium megítélése szerint tehát az otthon szülés súlyos magzati kockázatot, vészhelyzetet jelenthet. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kimondja: "A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás, intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti".
Napjainkban, amikor a kórházi osztályok működésének engedélyezése is szigorú minimum feltételekhez kötött, megengedhetetlennek tartjuk, hogy az emberi szabadságjogokra, az alternatív módszereke választási szabadságára hivatkozva bárki is szembeforduljon a szakmai ésszerűség és a biztonság elsődleges követelményeivel.
A szülészet történetében hatalmas vívmány volt, amikor az otthon szülés helyett a szülőotthonokban, később pedig az azonnali műtéti beavatkozás lehetőségét biztosító kórházi szülészeti osztályokon történő szülés vált általánossá. Ma ennél is előrébb tartunk. A koraszülések és speciális, vagy súlyos magzati vagy anyai betegségek esetén a progresszív ellátás keretében kiemelt feltételekkel bíró szülészeti osztályokra kell irányítani a szülés előtt álló asszonyokat.
A Kollégium messzemenően egyetért az asszonyok önrendelkezési jogával, azonban ez addig terjedhet csak, amíg a magzat életének kockázata nem fokozódik. Véleménye szerint a szakmai biztonság mellett megfelelő körülmények kialakításával a családközpontú szülészeti gyakorlat még nagyobb mértékű elterjesztésével, a biztonságot nyújtó kórházak szülőszobáin, szülészeti osztályain kellene megteremteni a családi együttlét hangulatát és biztosítani azokat a feltételeket, ahol az édesanya szinte otthon érezheti magát. A szülészeti intézetek már eddig is igyekeztek a szakmai biztonság mellett a családközpontú szülészeti gyakorlatot alkalmazni (együttszülés, anya és az újszülött együtt maradása, több helyen rendelkezésre áll 1-2 ágyas szülőszoba fürdőszobával, stb).
Az elmúlt években az otthon szülés feltételei mit sem változtak, a médiumok azonban egyre gyakrabban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, egyre bátrabban propagálják az otthon szülést. Ennek során egyre több bírálat éri a szülészet-nőgyógyászati szakmát és a Szakmai Kollégiumot, e kellően meg nem értett elutasító álláspontja miatt. Tekintettel arra, hogy a Szakmai Kollégiumra egyre nagyobb nyomás nehezedett, ezért 2006. szeptember 28-ai ülésén a Kollégium ismét napirendre tűzte az otthon szülés kérdését. A probléma áttekintésére ad hoc bizottság alakult, melynek feladata a legapróbb részletekig kidolgozni a feltételeket, többek között azt is, kik azok, akik egyáltalán levezethetik a szülést, milyen vizsgákat kell letenni, stb. Többek között azért is napirendre került, mivel eddig teljesen szabályozatlanul, a terhes édesanyák állapotától teljesen függetlenül, az édesanyákat és magzatait veszélyeztető, rizikótényezőket figyelembe nem vevő (ikerterhesség, medencevégű fekvés, koraszülés, stb.) gyakorlat terjedt el hazánkban, mely teljesen ellentmond a józanésznek és az állandóan példaként emlegetett Hollandiában uralkodó elvnek.
Sértőnek és közveszélyesnek tartjuk, hogy a Szakmai Kollégium érvekkel alátámasztott elutasító álláspontját, az otthon szülés vezetéséhez semmiféle engedéllyel nem rendelkezők és egyes médiumok megkérdőjelezik, gúnyos megjegyzésekkel illetik. Ezzel meggyengítik a korszerű kórházi orvoslás iránti bizalmat, főként pedig félrevezetik a szülés előtt álló édesanyákat, házaspárokat.
Végül a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium messzemenően visszautasítja dr. Geréb Ágnesnek a televízió nyilvánossága előtt tett nyilatkozatát, miszerint az általa vezetett szülésben meghalt magzat "a kórházban is meghalt volna". Köztudott, hogy ilyen esetekben a kórházban ismerik a megfelelő műfogásokat, amivel az elakadt váll esetében az újszülöttet károsodás mentesen világra lehet segíteni, elvégzik a gátmetszést, vagy ha kell megfelelő időben a császármetszést.
Prof. Dr. Szabó István
Szülészeti és Nőgyógyászati
Szakmai Kollégium Elnöke
|
