Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 


Publikációs adatbázise-GFR kalkulátorKidney and Blood Pressure ResearchHypertonia és Nephrologia
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25

Figyelem!

A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

Publikáltuk a 'Hypertonia és Nephrologia' folyóirat legfrisebb számát

A hír kategóriája: Általános

A cikk kelte: 2009.03.02.

MANET


Megjelent, és tagjaink számára Web-rendszerünkben elérhető a 'Hypertonia és Nephrologia' 2009. évi 1. száma.

Regisztrált felhasználóink bejelentkezést követően megtekinthetik a legújabb lapszám tartalomjegyzékét és az összefoglalókat, tagjaink pedig letölthetik a teljes cikkeket is >>

A tartalomból:

Kékes Ede: A kombinált antihypertensiv és antilipid kezelés a mindennapi gyakorlatban c. közleményében rámutat arra, hogy a a hypertoniabetegségben a vérnyomás-célérték elérése nem könnyû feladat. Ez a diastolés célértéknél 80–90%, a systolés értéknél 50–60% és a 140/90 Hgmm együttes célérték elérése már csak 30–50%-ra tehetõ. A legcélszerûbb terápia a RAS gátlás+amlodipin és antilipid kezelés együttes alkalmazása.

Bajnok László: Hogyan lehetne javítani az endokrin hypertoniák kezelésének a helyzetén? c. közleményében leirja, hogy a szekunder hypertoniák kezelését nehezítik a következõ okok: ritka voltuk miatt ritkán gondolunk rájuk, diagnosztikájuk nem egyszerû, és az esszenciális hypertoniában alkalmazott kezelés sokszor nem hatékony.

Radó János: A tudomány vonzásában II. Csapatmunkában vagy egyedül kutassunk: személyi részesedés a tudományos eredményben témaköréből irt nagyjelentőségü összefoglaló közleményt. Húsz köztiszteletben álló orvostudományi kutató tudományos termését (közleményszám, impakt faktor, idézettség) vizsgálta, az összteljesítményt és a társszerzõkkel való „személyi részesedés”-t figyelembevéve. Arra a következtetésre jutott, hogy a sok szerzõs tudományos mûködés tervezésekor, a tudományos eredményekben való személyi részesedés szempontját az ez idõ szerinti hazai klinikai orvostudományi kutatóknak érdemes emlékezetben tartani.

Regisztrált felhasználóink bejelentkezést követően megtekinthetik a legújabb lapszám tartalomjegyzékét és az összefoglalókat, tagjaink pedig letölthetik a teljes cikkeket is >>