Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 


Publikációs adatbázise-GFR kalkulátorKidney and Blood Pressure ResearchHypertonia és Nephrologia
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
Hypertonia és Nephrologia
A Hypertonia és Nephrologia a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság hivatalos lapja.

Alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását. Amennyiben Ön az MHT vagy a MANET tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.
Lapszám választó
  • Borító
  • Tartalomjegyzék
  • Főszerkesztői levél
  • Orvos- és betegattitűd, valamint a vérnyomás- és lipidcélértékek meghatározásának gyakorlata a rozuvasztatin/perindopril/indapamid egytablettás fix kombinációs kezeléssel végzett valóélet-vizsgálat során. A TRIROX vizsgálat eredményei

    JÁRAI Zoltán, BARACSI-BOTOS Viktória, BUKOSZA Éva Nóra, KOVÁCS Emese Gyöngyvér, SZÉL Kálmán, PÁKÓ Judit, MÉSZÁROS Ágota

    Háttér: A hypertonia és a hyperlipidaemia a cardiovascularis (CV) megbetegedések major kockázati tényezői. Mindkettő nagy betegpopulációt érint, a betegek kezelése során a célértékek elérése jelentősen csökkenti a mortalitási és morbiditási rizikót. Az egytablettás fix kombinációs vérnyomás- és lipidcsökkentő kezelések alkalmazásával javulhat a terápiás adherencia.
    Célkitűzések: A 2022 szeptemberében indult és 2023 augusztusáig tartó TRIROX vizsgálat célja a rozuvasztatin, perindopril és indapamid egytablettás fix kombinációs kezelés napi klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának értékelése volt. Ebben az elemzésben a vérnyomás- és lipidcélértékek mellett a kezeléssel kapcsolatos orvos- és betegattitűdöt, a vérnyomásmérési gyakorlatot és a terápiahűséget, illetve betegelégedettséget ismertetjük.
    Betegek és módszerek: A többcentrumos, beavatkozással nem járó, prospektív, megfigyeléses vizsgálatba 74 háziorvos 914 hypertoniás és egyidejűleg hyperlipidaemiás beteget vont be, akiknél rozuvasztatin, perindopril és indapamid egytablettás fix kombinációjú (Roxiper®) kezelést indítottak. A betegek 90%-a primer, 10%-a pedig szekunder cardiovascularis prevenció miatt részesült kezelésben. Az érintett populáció 19,37%-a (177 fő) cukorbeteg volt. A vizsgálat két
    adatgyűjtési pontja a kiindulási és a 12 hetes kontrolladatokat foglalta magába. A statisztikai elemzés leíró módszerekkel, McNemar-próbával és párosított t-próbával történt.
    Eredmények: A bevont betegek átlagéletkora 62,5±12,8 év volt. A háziorvosok 61%-a (54 fő) rendelkezett praxisában ABPM-készülékkel, de összesen 85% számára könnyen elérhető diagnosztikus módszer volt az ABPM. A praxisok 70%-ában rutinszerűen hozzáfértek az LDL-koleszterin-szint meghatározásához. A kiindulási vérnyomásértékek többségét (902 fő) rendelői méréssel határozták meg, a rendelőn kívüli mérések ilyen szempontú figyelembevétele elenyésző volt (ABPM: 5 fő, otthoni mérések: 7 fő). A rendelői vérnyomásértékeket az esetek 47%-ában (429 fő) két mérés, 32%-ában (295 fő) három mérés és közel 20%-ában (178 fő) egy mérés
    alapján határozták meg.
    A vérnyomáscélértékeket a betegek 35%-ában <140 Hgmm-ben, 65%-ában 120 és 130 Hgmm közötti értékben jelölték meg a kezelőorvosok. Az LDL-koleszterincélérték-meghatározás átlaga a teljes populációban 2,34 mmol/l, míg a diabeteses csoportban 1,87 mmol/l, a szekunder CV prevenciós csoportban 1,78 mmol/l volt.
    A betegek 73,4%-a saját bevallása szerint minden nap bevette a vizsgált készítményt, de a szekunder CV prevencióban részesülők esetében ez az arány kisebb volt (65%). A kezelőorvosok döntő százalékban kifejezetten hasznosnak tartották ezen kombinációs gyógyszerkészítményt az adherencia biztosítására. Az orvosok megítélése alapján a páciensek több mint 88%-ának gyógyszerszedése problémamentes volt. A betegek 96%-a ítélte hasznosnak vagy nagyon hasznosnak a fix kombinációs gyógyszer alkalmazását.
    Következtetések: Ez a való életet tükröző vizsgálat azt mutatta, hogy a háziorvosi praxisokban a vérnyomás- és koleszterincélérték-meghatározás követi az irányelveket. Az ABPM elérhetősége megfelelő. A fix kombinációs rozuvasztatin-perindoprilindapamid terápia megítélése mind az orvosok, mind a betegek körében jó.

  • Fehérköpeny-hatás és álcázott hypertonia előfordulása emelkedett-normális rendelői vérnyomású páciensek esetén: a magyar ABPM Regiszter eredményei alapján

    Dr. Nemcsik János, KEKK Zsófia, TAKÁCS Johanna, FARSANG Csaba, SIMON Attila, PÁLL Dénes, TORZSA Péter, DOLGOS Szilveszter, HABONY Norbert, KOLLER Ákos, PÁSZTOR Dorottya, JÁRAI Zoltán

    Célkitűzés: A vérnyomáscsökkentő terápia hypertonia esetén jelentősen csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emelkedettnormális rendelői vérnyomás (oBP) esetén a nagyon magas cardiovascularis (CV) kockázatú betegeknél az irányelvek vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés megkezdését javasolják. Vizsgálatunk célja volt a fehérköpeny-hatás és az álcázott hypertonia (masked hypertension – MH) előfordulásának felmérése emelkedettnormális oBP esetén, illetve a kezeletlen, nagyon magas CV kockázatú betegek prevalenciájának feltárása.
    Módszerek: Elemzésünkben a Magyar ABPM Regiszter 2020 szeptembere és 2023 novembere között összegyűjtött adatait használtuk fel.
    Eredmények: A 38720 feltöltött, klinikai adatokat egyaránt tartalmazó ABPMgörbéből 4300 alany minősült emelkedett-normális oBP-vel rendelkezőnek. 76,4%-uk már vérnyomáscsökkentő kezelésben részesült. Az ABPM-görbék alapján ténylegesen emelkedett-normális vérnyomás 20,5%-ban igazolódott, míg fehérköpeny emelkedett-normális vérnyomás (white-coat high-normal blood pressure– WhHNBP) 27,6%-ban, az MH pedig 51,9%-ban volt jelen. A WhHNBP független
    prediktora az életkor (esélyhányados [OR] 1,02 [95%-os konfidenciaintervallum {CI}: 1,01–1,02], P < 0,001), a női nem (OR: 1,59 [1,32–1,92], P < 0,001) és a horkolás (OR: 0,70 [0,57–0,86], P < 0,001) volt. Az MH független prediktora a férfi nem (OR: 1,31 [1,12–1,54], P < 0,001) és az elhízás (OR: 1,71 [1,39–2,09], P < 0,001) volt. 502 egyénnek volt nagyon magas CV kockázata, közülük azonban csak 25 volt kezeletlen.
    Következtetés: Emelkedett-normális oBP esetén WhHNBP vagy MH négyből három egyénnél jelen van. Emelkedett-normális oBP-vel és nagyon magas CV kockázattal rendelkező betegek döntő többsége már vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés alatt áll a CV kockázat ezen szakaszában.

  • Percutan natív vesebiopszia végzése felnőttkori nephrologiai kórképekben – ajánlás

    Markóth Csilla, MÁTYUS János és a MANET Klinikai Nephrologiai Bizottsága: BAJCSI Dóra, BARNA István, DEÁK György, HARIS Ágnes, KÓBOR Krisztina, LÉGRÁDY Péter, PETHŐ Ákos, SEBŐK Judit, SZELESTEI Tamás, TISLÉR András

    A percutan vesebiopszia napjainkban is felbecsülhetetlen értékű eszközünk a vesebetegségek diagnosztikájában, azonban a szükségesnél ritkábban végezzük, pedig gyakorlott kézben a beavatkozás viszonylag alacsony kockázatú. A nemzetközi ajánlásokat és a hazai gyakorlatot figyelembe véve a MANET Klinikai Nephrologiai Bizottságában az elmúlt évben ajánlást dolgoztunk
    ki a beavatkozás indikációival, ellenjavallataival, gyakorlati kivitelezésével kapcsolatosan. Jelen közlemény a MANET vezetősége által is elfogadott, a honlapunkon megjelent ajánlásunkat tartalmazza változtatás nélkül.

  • Vélemény
  • Vélemény egy véleménycikkhez – avagy este vagy reggel?
  • Vese Világnap 2025. Kongresszusi beszámoló konszenzuskonferenciáról

    LADÁNYI Erzsébet

    A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős közegészségügyi terhet jelent. Sok beteg nem kerül felismerésre és nem részesül megfelelő kezelésben. A krónikus vesebetegség hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, az ezekből eredő magas halálozáshoz, a végstádiumú vesebetegséghez és a különböző vesepótló kezelések szükségességéhez. 2006 óta minden év márciusában világszerte, több mint 100 országban megrendezésre kerül a Vese Világnap. Célja felhívni a lakosság figyelmet arra, hogy a vesebetegség gyakran tünetmentes, de súlyos következményei lehetnek, ha nem kezelik időben. Ezen alkalomból számos országos hazai rendezvény zajlott. Ezek között szerepel a Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére Budapesten megszervezett, több szakmát felölelő konszenzuskonferencia is. A legfontosabb üzenetekről az alábbiakban számolunk be.

  • Vérnyomás-variabilitás, éjszakai vérnyomás, reggeli vérnyomáshullám

    NAGY Viktor L.

    A cirkadián vérnyomásritmust a nappali és éjszakai vérnyomás váltakozása határozza meg. A 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás felhasználható a vérnyomás-ingadozás, az éjszakai vérnyomás és a reggeli túlfeszültség kimutatására. Ha az éjszakai vérnyomást a nappali százalékában fejezzük ki, akkor négyféle görbefenotípust kapunk: dipper: 10–20%; nondipper <10%; extrém dipper >20%; és megfordult diurnalis ritmus: <0%. Az éjszakai magas vérnyomás
    a nemkívánatos szív- és érrendszeri események, az agyi érrendszeri betegségek, köztük a stroke, valamint a szív- és érrendszeri mortalitás kockázati tényezője. Az éjszakai vérnyomás több prognosztikai információt szolgáltathat, mint a nappali vérnyomás, talán mivel kevésbé függ a fizikai tevékenységektől. A nondipper és a megfordult diurnalis ritmus szintén összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. Arra is van bizonyíték, hogy a szélsőséges bemerülés, különösen a kezeletlen betegeknél, a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár. A dipper vérnyomásritmus helyreállítása bár logikus, de hasznosságát még randomizált, kontrollált tanulmányokkal kell bebizonyítani.

  • Az SGLT-2-gátló dapagliflozin eredményes alkalmazása nephrosis szindrómával járó, szövettanilag igazolt diabeteses nephropathiában

    LÉGRÁDY Péter, FEJES Imola, BAJCSI Dóra, CZAKÓ László, TURKEVI-NAGY Sándor, IVÁNYI Béla, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, ÁBRAHÁM György

    Egy 66 éves 2-es típusú cukorbeteg rezisztens hypertoniás férfinél körülbelül hét hónapja tartó nephrosis szindróma miatt ultrahangvezérelt vesebiopszia történt. Felvételi laborjában a szérumalbumin 24 g/l, összfehérje 48 g/l, karbamid 6,4 mmol/l, kreatinin 137 µmol/l, eGFR 46 ml/min/1,73 m2, a proteinuria 3+ (866 mg/dl), vvt. negatív volt. A szövettan előrehaladott diabeteses nephropathiát igazolt, a Tervaert szerinti szövettani klasszifikáció alapján III. stádiumban, 10/10 TRCS-vel. Napi 10 mg dapagliflozinnal egészítettük ki a terápiáját. A vesebiopszia után 1,5 hónappal már emelkedett a szérumalbumin, a negyedik hónaptól normalizálódott. A vesefunkció átmeneti csökkenés után visszatért a CKD III. stádiumba. Súlya csökkent, három hónapnál 18 kg-mal. A vérnyomása is csökkent, a céltartományba és még az alá is. A dapagliflozin hatékony kezelési lehetőség nephrosis szindrómával járó diabeteses nephropathiában és rezisztens hypertoniában.

  • Beszámoló az Európai Hypertonia Társaság XXXIV. kongresszusáról
  • Akkreditált továbbképzés