Borító |
|
|
Tartalom |
|
|
Főszerkesztői levél |
|
|
Különböző cardiovascularis rizikóbecslő pontrendszereken, a pulzushullám-terjedési sebességen és a coronaria-kalcium pontszámon alapuló artériás életkor számítási módszereinek összehasonlításaComparison of different cardiovascular risk score, pulse wave velocity and coronary artery calcium score- based methods for vascular age calculation | | EnglishMagyar |
Szerző(k): NEMCSIK János, GYÖNGYÖSI Helga, VECSEY-NAGY Milán |
Bevezetés: Az artériás (vascularis) életkor meghatározása segíthet a betegeknek a prevenciós stratégiák fontosságának megértésében. Habár számítására több módszer is létezik, ezek összehasonlításáról jelenleg nem áll rendelkezésre adat. Célkitűzés: Kutatásaink célja, hogy meghatározzuk az artériás életkort a Framingham Risk Score (FRS), a Systematic COronary Risk Evaluation Score (SCORE), a carotis-femoralis pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), illetve a coronaria-kalcium pontszám (CACS) mérése alapján. Módszerek: Első vizsgálatunkba szív- és érrendszeri szűrőprogramon részt vevő egyének kerültek bevonásra, míg második kutatásunk betegcsoportját kis és közepes rizikójú, mellkasi panaszos betegek képezték. A PWV-t tonometriás módszerrel határoztuk meg, míg az artériás életkor meghatározása az FRS, SCORE, valamint a CACS rizikóbecslő pontszámok segítségével történt. Az artériás, illetve kronológiai életkor különbsége alapján azonosítottuk az emelkedett artériás korú egyéneket (PWV+, FRS+, SCORE+, CACS+). Eredmények: Az első vizsgálatba bevont 172 páciens esetében a PWV+ betegek közül 58 (84%) volt FRS+ is, és ez az arány a SCORE+ betegek esetében is magas volt (47/55, 85,4%). A PWV+ és a SCORE+ alanyok között azonban csak mérsékelt átfedés volt, a SCORE+ betegek közül mindössze 17 (30,9%) volt PWV+ is. A második vizsgálat 241 páciense esetén az FRS- és SCORE-alapú biológiai életkor erős korrelációt mutatott (r=0,84, p<0,001), míg a CACS alapján számított életkor mérsékelten korrelált az FRS és a SCORE alapján kalkulálttal (r=0,50 és r=0,52, mindkettő p<0,001). Következtetés: A különböző módszerrel meghatározott artériás életkorok között tapasztalt eltérések az egyes artériáséletkor-számítási módszerek további részletes összehasonlítását kívánják meg prospektív körülmények között. Background: The calculation of vascular age can help patients understand the importance of preventive strategies. However, multiple methods are available to calculate vascular age and no comparison data is available yet. Aim: Our aim was to evaluate vascular age based on the Framingham Risk Score (FRS), the Systematic COronary Risk Evaluation (SCORE), carotid-femoral pulse wave velocity (PWV) and coronary artery calcium score (CACS). Methods: Individuals participating in a cardiovascular screening program were included in our first study, whereas the population of our second study consisted of low and intermediate risk patients with stable chest pain. PWV was measured by tonometry, while vascular age was defined based on FRS, SCORE and CACS risk scores. Individuals with elevated vascular age (PWV+, FRS+, SCORE+, CACS+) were identified based on the observed differences between vascular and the respective chronological age. Results: In our first study, 172 patients were involved. Overall, 58 (84%) of the PWV+ subjects were also FRS+, and this proportion was high in case of SCORE+ patients as well (47/55, 85.4%). However, only moderate overlap was found between PWV+ and SCORE+ subjects as 17 (30.9%) of SCORE+ patients were also PWV+. In our second substudy involving 241 patients, FRS- and SCORE-derived biological age showed strong correlation (r=0.84, p<0.001), while vascular age based on CACS moderately correlated with FRS and SCORE (r=0.50 and r=0.52 respectively, both p<0.001). Conclusion: The differences found between the calculated vascular ages and the proportion of subjects with elevated vascular age warrants further prospective comparison of different vascular age calculation methods. |
|
Vérnyomáscsökkentés nagyon idős és esendő állapotú betegeknél: az alapellátásbeli gyakorlat kérdéseiVariation in GP decisions on antihypertensive treatment | | EnglishMagyar |
Szerző(k): TORZSA Péter, KALABAY László, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, MOHOS András, SZIGETI Mátyás, FERENCI Tamás, Marjolein VERSCHOOR, Zsófia ROZSNYAI, Jacobijn GUSSEKLOO, Rosalinde K. E. POORTVLIET, Sven STREIT |
A vérnyomáscsökkentő terápiában a családorvosi gyakorlatban megmutatkozó eltérések elemzése érdekében 2543 családorvos bevonásával online kérdőíves felmérést végeztünk különböző karakterisztikájú – esendőség, SBP és CVD tekintetében –, nagyon idős (80 évesnél idősebb) betegek körében. Arra is kerestük a választ, hogy mennyire befolyásolja a kezelési döntésüket az időskori esendőség. A tanulmányunk másik célkitűzése a magyar eredmények összehasonlítása volt a nemzetközi eredményekkel. Országonként összehasonlításra került azon esetek aránya, amelyekben a kezelés mellett döntöttek a családorvosok. A 29 országból 24 országban (83%) a beteg esendő állapotát a családorvosok azzal a döntéssel kapcsolták össze, hogy inkább nem indítanak kezelést. A legalacsonyabb kezelési arány Hollandiában volt, a legmagasabb arány pedig Ukrajnában. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a családorvosok inkább kezelik az esendő pácienseket (a kezelési arány 50–59% között volt). A páciens esendősége nem befolyásolta a terápia megkezdését, sokkal jobban a cardiovascularis megbetegedés és a 160 Hgmm feletti SBP. A vizsgálat fontos üzenete volt, hogy továbbra is szükséges a családorvosok és a családorvos-rezidensek oktatása az idős, esendő hypertoniás betegek kezelésével kapcsolatban. We conducted an online questionnaire survey with 2543 family physicians to analyse the variation in antihypertensive therapy among very elderly primary care patients (over 80 years of age) with different characteristics in terms of prevalence, SBP and CVD. We also sought answers to our question of how much their treatment decisions are influenced by their elderly frailty. Another aim of our study was to compare Hungarian results with international results. We compared the proportion of cases in which family doctors decided in favour of treatment across countries. In 24 of the 29 countries (83%), family physicians associated the patient's frailty with the decision not to initiate treatment. The lowest treatment rate was in the Netherlands and the highest rate in Ukraine. Hungary was one of the countries where family physicians preferred to treat patients with frailty (treatment rates ranged from 50-59%). Patient’s frailty did not influence the initiation of therapy, cardiovascular disease and SBP above 160 mmHg were more important. The main message from the study was the need for continued education of family physicians and family medicine residents on the management of elderly, frail hypertensive patients. |
|
Primer hyperoxaluria. Tények és perspektívákPrimary hyperoxaluria. Facts and perspectives | | EnglishMagyar |
Szerző(k): REUSZ György, KAUCSÁR Tamás, MIKES Bálint, KELEN Kata, JÁVORSZKY Eszter, SZATMÁRI Ildikó, DOBI Deján, NYIKULY Kinga, VÁRKONYI Ildikó, MAKA Erika, DEZSŐFI-GOTTL Antal, MÁTTYUS István, LÓDI Csaba, TORY Kálmán, SALLAY Péter, SZABÓ J. Attila |
A primer hyperoxaluria ritka anyagcsere-betegség. A glioxilát anyagcserezavara miatt nagy mennyiségű oxalát keletkezik, amely – mivel rosszul oldódik – a szövetekben oxalátkicsapódáshoz, oxalosishoz vezet. Az oxalosis elsőként a veséket érinti, enyhébb formában urolithiasishoz, súlyos esetekben nephrocalcinosishoz és progresszív vesefunkció-romláshoz, végül végstádiumú veseelégtelenséghez vezet. A betegség típusát genetikai vizsgálattal lehet pontosan azonosítani. Klinikai megjelenése nagyon változatos. Enyhébb esetekben az oxaláttermelés csökkentése és kicsapódásának gátlása jelenthet terápiás lehetőséget, súlyosabb esetben vesepótló kezelésre lehet szükség. A betegség kóroki terápiáját egyelőre a májátültetés jelenti. Az oxalát kialakulásában kulcsszerepet játszó enzim RNS-interferencia útján történő gátlásán alapuló biológiai terápia új perspektívát jelenthet a betegség komplex kezelésében. Primary hyperoxaluria is a rare metabolic disease. As a result of the glyoxylate metabolism disorder, large amounts of oxalate are formed, which due to poor solubility leads to oxalosis. Oxalosis first affects the kidneys and in milder forms lead to urolithiasis, nephrocalcinosis and in severe cases endstage renal disease develops. The disease type can be accurately identified by genetic testing. Its clinical appearance is quite variable. In milder cases the aim is to reduce oxalate production and to inhibit its precipitation. In more severe cases, renal replacement therapy may be required. To date liver transplantation is the only curative intervention. Biological therapy based on the inhibition of the main enzyme involved in oxalate formation by RNA interference may offer new perspectives in the complex treatment of the disease. |
|
A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelveiEuropean guidelines of cardiovascular prevention 2021 | | EnglishMagyar |
Szerző(k): VÁLYI Péter, KÉKES Ede |
2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is. In August 2021, the European Society of Cardiology and 12 other scientific societies published their guidelines on “Prevention of cardiovascular disease in clinical practice”. The guidelines provides a comprehensive review of the risk factors of atherosclerotic cardiovascular disease, their assessment, potential risk factors modifiers, treatment of risk factors, and prevention of cardiovascular disease at the societal and individual level. The previous guidelines, issued in 2016, needed to be updated due to recent significant advances in the prediction of the risk of atherosclerotic origin cardiovascular disease and the beneficial effects of treatment, the emergence of new drugs and therapeutic targets. The risk assessment system has undergone a major overhaul and now predicts the risk of fatal and non-fatal cardiovascular events together over a 10-year horizon and over a lifetime. In the new guideline, age plays a more important role in risk classification than before. The risk assessment and staged management of apparently healthy people or patients with established atherosclerotic cardiovascular disease, diabetes mellitus and other specific diseases or conditions are detailed. The positive impact of influencing risk factors, the years of life gained can now be presented in a lifetime perspective, which will help to make a personalised, shared decision on the extent of interventions, taking into account the patient’s preferences. The new guidelines also present in detail the cardiovascular risk modifiers, co-morbidities, the principles of personalised treatment, and prevention at the individual and societal level. |
|
A krónikus vesebetegség kezelésének áttekintése, különös tekintettel a dapagliflozin alkalmazásáraAn overview of the treatment of chronic kidney disease with peculiar regarding to the use of dapagliflozin | | EnglishMagyar |
Szerző(k): BARNA István |
A krónikus vesebetegség (CKD) a hypertonia és a diabetes gyakoriságának növekedése révén hazánkban több mint 1,5 millió embert érint. A vérnyomás céltartományban tartása csökkenti a végstádiumú vesebetegség kockázatát proteinuriás krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél, de a nem proteinuriás CKD-ben szenvedő betegeknél is. Az alapbetegség kezelésétől függetlenül ACE-gátlóval vagy ARB-vel történik a terápia. Az SGLT-2-gátló kezelés bizonyítottan diabeteses és nem diabeteses proteinuriás és nem proteinuriás krónikus vesebetegekben az artéria afferens vasoconstrictiójával védi a glomerulust a tubuloglomerularis feed-back révén, és a tubulussejtekben csökkentik a glükóz- és a nátriumkoncentrációt. Dapagliflozin CKD-ban alkalmazva, cukorbetegségben és nem cukorbetegek kezelésekor, a betegség progresszióját lassítja (A evidencia). Javítják a glomerularis funkciót, csökkentik a fehérjeürítést. A kezelések során az újonnan kialakuló diabeteses betegek számának csökkenése és a hematokritérték növekedése is igazolt. Chronic kidney disease (CKD) affects more than 1.5 million people in Hungary through the increase in the frequency of hypertension and diabetes. Keeping blood pressure within the target range reduces the risk of end-stage renal disease in patients with chronic renal disease with proteinuria, but also in patients with non-proteinuria CKD. Regardless of the treatment of the underlying disease, therapy is with an ACE inhibitor or ARB. Inhibition of SGLT2 has been shown to protect glomeruli through tubuloglomerular feed-back through afferent vasoconstriction in the diabetic and non-diabetic chronic renal patients with non-proteinuria and to reduce glucose and sodium concentrations in tubule cells. Dapagliflozin, when used in CKD, slows the progression of the disease in diabetic and non-diabetic patients (evidence A). They improve glomerular function, reduce protein excretion. A reduction in the number of newly developing diabetic patients and an increase in hematocrit have also been demonstrated during treatment. |
|
Referátumok |
Szerző(k): VÁLYI Péter |
|
|
Pickering-szindróma: flash pulmonalis oedema és arteria renalis stenosisa nephrectomián átesett, egy vesével élő betegnélPickering syndrome: flash pulmonary oedema and renal artery stenosis in a nephrectomized patient with one functioning kidney | | EnglishMagyar |
Szerző(k): TAKÁCS Veronika, EGYED Zsófia, WÁGNER Éva, PATÓ Éva, BORBÉLY Tímea, DEÁK György |
A flash pulmonalis oedema (FPO) az akut dekompenzált szívelégtelenségnek egy különleges formája, oka a bal kamra végdiasztolés nyomásának hirtelen emelkedése. Leggyakoribb rizikótényezői a kontrollálatlan magas vérnyomás, myocardialis ischaemia, szívbillentyű-rendellenesség. Ritkább esetekben azonban kétoldali renalis artériastenosis (RAS) vagy egy funkcionáló vesénél egyoldali RAS is állhat a háttérben. Nephrectomián átesett, egy vesével élő beteg esetét ismertetjük, akinél krónikus vesebetegségre rakódott akut veseelégtelenség, és flash pulmonalis oedema miatt dialíziskezelés vált szükségessé, majd a kiváltó ok, a korábban már ballontágított és stentelt jobb arteria renalis instent restenosisának sikeres radiológiai intervencióját követően a beteg vesefunkciója javult és a dialíziskezelés felfüggeszthetővé vált. Flash pulmonary edema is a unique form of acute decompensated heart failure caused by sudden increase of left ventricular end-diastolic pressure. Most frequent risk factors are uncontrolled hypertension, myocardial ischemia, heart valve abnormalities. Its less frequent causes are bilateral renal artery stenosis (RAS) or renal artery stenosis in a single functioning kidney. We present the case of a nephrectomized patient with one functioning kidney who was started on dialysis due to acute-on-chronic renal failure and flash pulmonary edema. Following successfull radiological intervention of an instent restenosis in the previously balloon dilated and stented right renal artery the renal function improved and dialysis could be stopped. |
|
Társasági hírek |
|
|
Kvíz |
|
|