A képen látható alakok zavarba ejtően bámulnak (vissza) a nézőre, ami Schad portréinak jellemző eszköze. Ez az az ábrázolási mód az új tárgyiasság művészeti mozgalmával való kapcsolatára is utal, amely rendszerint fotórealisztikus eszközökkel vegyítette a társadalomkritikát. Schad az új tárgyiasság mellett az expresszionizmus és a dadaizmus képviselője is volt, művei pedig főként az I. világháború utáni bohém időszakot örökítik meg Bécsben és Berlinben, gyakran különcnek számító figurákat állítva a középpontba.

A két modellt a művész egy berlini vásárban ismerte meg, ahol mutatványosként léptek fel kivételesnek számító külsejükkel – bőrszínük és testi deformitásuk „előadásával”. Hozzá voltak tehát szokva a rájuk irányuló fürkésző, akár borzongó tekintetekhez, de egyébként mindketten házasságban, családban éltek. Ugyanakkor a kép kihívó jellege felhívja a figyelmet az ilyesfajta látványosságok (angolul freak show) embertelen, kizsákmányoló, eltárgyiasító mivoltára és a kukkolás (voyeurism) erkölcsileg megvetendő élvezetére is.

A férfialak mintha valamiféle trónon ülne, felsőteste meztelen, törzsének helyzete pedig a lehető legjobban kiemeli mellkasnak torzságát, tekintete mégis magabiztos, szinte arrogáns, és szó szerint lenézi az őt bámulókat. Lábánál helyezkedik el a fekete nő, akinek szintén csak a felsőteste látható, és szenvtelenül mered ki a képből (a vásárban kígyóval a nyakában lépett fel, kiemelve „barbár”, „állatias”, fekete származását).

A kép címének angol fordítása (Agosta, the Pigeon-Chested Man, and Rasha, the Black Dove) egyébként pontatlan, hiszen a német eredeti cím (Agosta der Flügelmensch und Rascha die schwarze Taube) „szárnyasembernek” nevezi a férfit, aki anatómiai értelemben inkább a pectus excavatum, és nem pedig a pectus carinatum (közkeletű nevén tyúkmell) példája. Korabeli források szerint a férfi rendszeresen járt a berlini Charité Kórházba is, hogy az orvostanhallgatók oktatásában közreműködjön „a szív rendellenes elhelyezkedését” szemléltetendő.

A Marfan-szindrómát először 1896-ban írták le, tehát 1929-ben már ismert, noha nem kezelhető betegség volt, diagnózisa pedig akkor állítható fel, ha egyszerre vannak jelen bizonyos gerincet érintő, szemészeti és kardiológiai jellemzők, vagy ezek közül csak kettő, ám dokumentált családi előzményekkel együtt. A kép ma a londoni Tate Modernben tekinthető meg, ahol két rend-kívüli alakja ma is bátran néz szembe látogatóikkal.

Források: https://www.researchgate.net/publication/339231291_Heart_in_art_Cardiovascular_diseases_in_novels_films_and_paintings

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1279325/

https://www.facebook.com/profile.php?id=100048841826491&sk=photos