A COVID-19 a SARS-CoV-2 koronavírus okozta gyors lefolyású fertőző betegség, mely az arra fogékony fertőzöttekben súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet. Bár a legtöbb COVID-19 betegséggel érintett személy hetekkel a heveny tünetek lezajlását követően teljesen felépül, kisebb hányadukban a tünetek hosszabb ideig is megmaradnak.

A poszt-COVID szindróma

A poszt-COVID szindróma megjelölést arra a helyzetre használják, amikor a koronavírusos beteg még négy héttel a SARS-CoV-2 vírussal történő fertőzést követően is COVID-19-hez kapcsolható, visszatérő vagy folyamatos jellegű egészségügyi problémákkal küzd. Ezt a COVID-19 utáni állapotot long COVID-nak, hosszú COVID szindrómának, poszt-akut COVID-nak is hívják.

A COVID-19 rövid és hosszú távú következményeit kiterjedt vizsgálatokban elemzik. Sajnos még nem teljesen világos, hogy melyek a poszt-COVID kórállapothoz vezető tényezők, ezért azt sem lehet egyértelműen megjósolni, hogy mely betegek tekinthetők a poszt-COVID szindrómára leginkább veszélyeztetetteknek. Jelenlegi ismereteink szerint a poszt-COVID szindróma azoknál is kialakulhat, akiknél a fertőzést követő napokban vagy hetekben nem jelentkeztek a COVID-19-re jellegzetes eltérések. Sajnos a kórállapot kezelése sem tekinthető minden szempontból megoldottnak, ezért a legjobb megoldásnak a megelőzés tűnik.

A poszt-COVID szindróma tünetei, megjelenési formái

A poszt-COVID szindróma változatos megjelenéssel és klinikai lefolyással bír. Az érintettek általában több tünet kombinációjáról számolnak be, melyek között többnyire légzési nehézség vagy légszomj, fáradtság vagy kimerültség, fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodó tünetek, gondolkodási vagy koncentrációs nehézségek, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom, fejfájás, szapora szívverés, ízületi- vagy izomfájdalom, hasmenés, alvászavarok, láz, szédülés, bőrkiütés, hangulatváltozások, szag- és ízérzékelési zavarok, a menstruációs ciklus szabálytalansága fordul elő.

Általánosságban elmondható, hogy akiknél a COVID-19 betegség súlyos formája lép fel, azoknál gyakrabban figyelhetők meg olyan több szervet érintő és autoimmun jellegű eltérések, amelyek hetekig, hónapokig is elhúzódnak. Autoimmun folyamatok akkor jönnek létre, ha az immunrendszer a szervezet saját, egészséges sejtjeit is megtámadja és ezzel gyulladást és szövetkárosodást idéz elő. Ezek a zavarok számos életfontos szervre kiterjedhetnek, így a szívre, tüdőre, vesékre, bőrre és a központi idegrendszerre is.

A poszt-COVID szindróma előfordulása gyermekkorban

A poszt-COVID szindróma minden életkorban kialakulhat, bár gyermekekben és serdülőkorban kevésbé gyakori. A felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonlóan a leggyakoribb tünet a fáradtság vagy kimerültség, fejfájás, alvászavar (álmatlanság), koncentrálási nehézség, izom- és ízületi fájdalom, valamint a köhögés.

A poszt-COVID szindróma okai nagyrészt tisztázatlanok. Az egyik felvetés szerint a fertőzés után a koronavírus a szervezet bizonyos helyein – például a bélrendszerben, a májban vagy az agyban – lappang, és azokat továbbra is károsítja. Egy másik feltételezés szerint a kezdeti fertőzés által kiváltott széles körű immunválasz olyan reakciókat generál, amelyek a szervezet saját szöveteit is károsítják. A fertőzés megszűnése után ezek az immunológiai folyamatok lehetnek felelősek a szövődmények elhúzódásáért.

Vakcinával a poszt-COVID szindróma ellen

Ismereteink szerint a vakcinák alkalmazásával csökkenthetjük a poszt-COVID szindróma kialakulási esélyét. Ha egy vakcina nagy mennyiségű SARS-CoV-2-t felismerni képes antitestet és T-sejtet indukál, akkor az immunrendszer a vírust a szervezetbe való bekerülése után röviddel megállíthatja, vagyis még azelőtt, hogy az rejtett rezervoárokat (tárolóhelyeket) hozna létre. Az oltás pedig lehetővé teszi a szervezet számára, hogy – attól a pillanattól kezdve, ahogy a koronavírus beszivárog a szervezetbe – célzott immunválaszt indítson, ezáltal csökkentve annak esélyét, hogy a nem specifikus immunreakciók a normál szöveteket is károsítsák.

A rendelkezésre álló információk alapján tehát megalapozottnak tűnik az a feltételezés, miszerint a vírus szervezetből való gyors eltüntetésével a poszt-COVID szindróma kialakulási esélye is csökken. Vagyis a poszt-COVID szindróma kivédésének a legjobb módja magának a COVID-19 betegségnek a megelőzése, melyre jelenleg a védőoltások a legalkalmasabbak.

Vakcinák a poszt-COVID szindróma gyógyítása érdekében

Arra vonatkozóan is léteznek adatok, hogy a vakcináció a poszt-COVID szindróma kezelésére is szolgálhat. Az oltás azáltal javíthatja a tüneteket, hogy eltávolítja a szervezetben maradt vírusokat, vírusmaradványokat, és helyreállítja az immunrendszer egyensúlyát. Összefoglalva, a COVID-19 elleni védőoltások minél szélesebb körben történő alkalmazása a legjobb módja annak, hogy megelőzzük a poszt-COVID szindróma kialakulását, és fokozzuk a környezetünkben élők védelmét.

(A szerző Prof. dr. Papp Zoltán PhD, a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.)