Az agy különböző területei különböző testrészek mozgását, érzékelését, működését irányítják. A végtagok beidegzése mindig az ellenoldali agyféltekében történik. Ha a bal agyféltekében lép fel keringési zavar, akkor a test jobb oldala bénulhat meg. Súlyosabb esetben az agyállomány egy része végleges károsodást szenved, és tartós maradványtünetek maradnak vissza, illetve a stroke lehet halálos kimenetelű is. A kockázati tényezők és a hajlamosító betegségek megfelelő kezelése a stroke kialakulásának kockázatát akár 80 százalékkal is csökkentheti.

A szélütés két fő típusa

Az iszkémiás stroke, az agyérelzáródás az esetek 70-80 százalékáért felel. Az elzáródás helyben is kialakulhat, de okozhatja máshonnan odasodródott vérrög is. Utóbbinál rendszerint pitvarfibrillációs szívritmuszavarban szenved az illető, az emiatt kialakuló vérrög jut el az agyig, hogy ott katasztrófát okozzon. Épp eztért pitvarfibrilláció megléte esetén véralvadásgátló-kezelést is folytatnak az ilyen esetek megelőzése érdekében. Embóliaveszélyes vérrögösödés alakulhat ki a szíven belül súlyos szívelégtelenségben, illetve szívinfarktus után is.

Vérzéses stroke az az esetek körülbelül 20 százalékáért felelős. Két formája az agyállományi vérzés és a pókhálóhártya- (subarachnoidális) vérzés.

Agyállományi vérzés akkor történik, ha az agyat ellátó egyik verőér megreped, és vérömleny keletkezik a koponyán belül, ami az agyállomány összenyomódását okozza. A vérzéses stroke (szélütés) általában súlyosabb kimenetelű.

A pókhálóhártya-vérzés esetén az arachnoidea egyik artériájából vér szivárog és az agyat körülvevő folyadékba terjed.

A szélütés tünetei

A tünetek az elzáródás helyétől függenek. Kialakulhat az egyik oldali kar vagy a láb gyengülése vagy bénulása, ezt hívjuk hemiplegiának. Ezekhez társulhat azonos oldalon az arc zsibbadása, a száj félrehúzódása. Egyes esetekben beszédzavar, aphasia alakulhat ki. Enyhe formájában szótalálási nehézség lehet, súlyos formában a beteg nem fogja fel a szavakat vagy egyáltalán nem képes beszélni. Kialakulhat látászavar is, amely rendszerint féloldali. Előfordulhat még nyelési nehezítettség, félrenyelés, úgynevezett dysphagia is. A kisagy károsodása esetén egyensúlyzavar, hányinger, hányás jelentkezik.

Enyhébb esetben a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Ezt hívjuk átmeneti agyi keringészavarnak, azaz angol rövidítéssel TIA. Ilyenkor is mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Vizsgálat

Orvosi vizsgálat döntheti el, szükség van-e további teendőre szélütés gyanúja esetén. Ha igen, akkor sor kerülhet ideggyógyász szakorvosi vizsgálatra. Az agyállomány károsodását legpontosabban CT- (komputer tomográfiás röntgen) vagy MR- (mágneses rezonancia) vizsgálat mutatja ki.

Fontos, hogy a legrövidebb időn belül kórházba kell juttatni a beteget. Három órán belül alkalmazott vérrögoldó kezelés megelőzheti a végleges bénulást vagy a halált! Szélütés gyanúja esetén mindenképpen mentőt kell hívni, sose féljünk attól, hogy feleslegesen hívtuk a 112-t, a diszpécserek gyakorlottak a tünetek telefonos egyeztetésében, és szükség esetén azonnal mentőt indítanak!