Magyar Hypertonia Társaság

A világon ma már 1,4 milliárd ember él magas vérnyomással – mégis csak minden ötödik kezeli a betegségét megfelelően. Ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2024-es hipertóniajelentéséből, amely szerint évente több mint 10 millió (!) haláleset köthető a kezeletlen magas vérnyomáshoz. A leggyakoribb következmények: szívroham, agyvérzés, veseelégtelenség és demencia. Pedig a magas vérnyomás megelőzhető és kezelhető lenne – ha időben felismerjük, és megfelelő lépéseket teszünk. Budapesten szeptember 28-án, vasárnap például bárkinek rendelkezésére áll egy kardiológus, aki értékeli az adatokat. Ingyen.

Miért nem „szexi” dolog halogatni a szűréseket? Miért veszélyes a szívelégtelenség, milyen tünetekre érdemes odafigyelni? A Szívvonal legújabb epizódjában Csisztu Zsuzsa műsorvezető Dr. Muk Balázs kardiológussal és Csányi Sándor színművésszel beszélgetett egy olyan témáról, amely mindenkit érint, aki hosszú távon szeretné megőrizni szíve egészségét és életminőségét.

A bélbaktériumok meglepő hatással lehetnek a szívre és az érrendszerre. Dr. Schwab Richárd szerint a fogyás önmagában nem elég a kardiológiai kockázat mérsékléséhez, ha nem változik mögötte az életmód is. A Szívvonal podcastban az is kiderül, miért fontos, hogy egy igazi célunk is legyen az egészséghez vezető úton, és hogyan változtatott magán 52 évesen Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group egyik alapítója, többszörös édesapa, gasztroszakember. Vigyázat: a videó felkavaró igazságokat is tartalmaz!

Till Attila műsorvezető sportos, aktív életet él, mégis fiatalon diagnosztizálták nála a magas vérnyomást (hipertóniát). A Szívvonal című egészségügyi beszélgetéssorozatban őszintén mesélt arról, hogy a családjában több generáción át jelen volt ez a probléma. Az ő esetében tehát az öröklött hajlam volt a fő rizikófaktor. Ez egy fontos figyelmeztetés: hiába vagyunk energikusak, jó kondiban, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét a genetika is befolyásolja. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód. Az, hogy valaki „egészségesnek tűnik”, még nem mindig jelenti azt, hogy (alattomosan, némán) nem kezd kialakulni nála a hipertónia.

Megpróbálok néhány példát mondani arra, hogy mennyiféleképpen befolyásolható a magas vérnyomás. Nem mindenkinek ugyanaz a hatóanyag jó egy probléma kezelésére, így a hypertonia esetén is többféle megoldás közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ha a beteg együttműködő, akkor az orvosa megtalálja a neki megfelelő gyógyszert.

A magas vérnyomás kezelésénél a finomhangolásához együttműködésre van szükség beteg és orvosa között. Nincs semmi szokatlan, rendkívüli teendő ezzel, csupán ne feledkezzen meg néhány dologról. Mondjuk is, miről!

Az Amerikai Szív Társaság (AHA) szerint az egészségügyi ellátásban prioritásként kell kezelni azokat a pácienseket, akiknek kezelik ugyan a magas vérnyomását, de még sem sikerül elérniük a vérnyomásuk célértékét. A jobb eredmény kulcsa a jó orvos-beteg együttműködés.

Az az egyik legjobb módja a magas vérnyomással kapcsolatos önképzésnek, ha leromboljuk a hiedelmeket. A tények ismerete segít jó döntéseket hozni.

Izgalmas történet következik! Eláruljuk, hogy miként, mi miatt lett ilyen óriási csőrendszer bennünk? És miért van más élőlényeknek ennél jóval egyszerűbb keringési rendszerük? És hogyan alkalmazkodott a szervezet az egyre nehezebb, bonyolultabb körülményekhez?

A nagy kérdés: a folyadék kívül vagy belül van?

Ott kezdődött a történetünk, hogy voltunk mi, a vízben élők, akár teljesen szilárd formában is, mint a csigák, rákok…, a víz pedig a testünkön kívül volt – maga az ősóceán.

A serdülőkorukban erős, stresszről beszámoló fiatal felnőttekben nagyobb valószínűséggel alakult ki valamilyen keringési rendszert érintő kockázati tényező, például elhízás, magas vérnyomás, azokhoz a kortársaikhoz képest, akik kevés kamaszkori stresszről számoltak be – állapították meg egy friss kutatásban.

Több évig is „rejtőzködhet” hipertónia, hiszen tünetek híján a legtöbb ember „átlagos vérnyomásúnak” minősítené magát. Így viszont előfordul, hogy valakinél évek óta roncsolja a szervezetet a betegség, és mire kiderül, addigra néhány szervünk bizony alaposan megsínyli a hosszú ideje kezeletlen állapotot – mondta Dr. Farkas Katalin belgyógyász, angiológus (Szent Imre Egyetemi Oktatókórház).