Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyakran Ismételt Kérdések

Kérdések és válaszok

  • Hogyan és mikor mérjem a vérnyomásom?

    A vérnyomás egészséges embereknél is bizonyos mértékű ingadozást mutat, illetve magasvérnyomás-betegség fennállása esetén is az ingadozás növekedése vagy éppen eltűnése fontos információ lehet. Ezért érdemes napi többszöri vérnyomás mérésre törekedni. Érdemes a kezelőorvosunkkal egyeztetni a vérnyommérés szükséges gyakoriságáról (pl. naponta 3x-i mérés). Igyekezzünk minden mérés alkalmával, a későbbiekben részletezett, megfelelő körülményeket megteremteni. Amennyiben már szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert, akkor a mérést a gyógyszerbevétel előtt érdemes kivitelezni. Amennyiben valamilyen hirtelen fellépő panaszt, tünetet észlelünk magunkon, érdemes soron kívül megmérni a vérnyomást.

    • A mérést megelőző 30 percben nem szabad koffein- vagy alkoholtartalmú italt fogyasztani.
    • A mérés előtt min. 5 perccel, illetve a mérés alatt nyugodt körülményt kell biztosítani (ne mozogjon, ne beszélgessen, ne nézzen televíziót)
    • A mérés ülve történik az alábbi pozícióban:
      • a hátat meg kell támasztani (szék, fotel támlája)
      • a lábakat ne keresztezze
      • az alkar legyen alátámasztva úgy, hogy a felkar a szív magasságába kerüljön
    • A mandzsettát a meztelen felkar közepére kell helyezni, alsó széle a könyökhajlat felett legyen pár centiméterrel.
    • Minimum két mérést kell végezni (a mérések között min. 1 perces szünettel), és a leolvasások átlagát kell figyelembe venni. Ha a két mérés közti különbség meghaladja az 5 Hgmm-t, ismételt mérésre van szükség.
    • A mért értékeket minden esetben rögzítse vérnyomásnaplójában vagy egyéb módon (telefon, alkalmazás…) A méréseit minden orvosi vizitre vigye magával.
    24 órás vérnyomás mérés
  • Milyen vérnyomásmérőt válasszak?

    Mindig klinikailag hitelesített, megbízható gyártótól származó készüléket használjunk. Azonban, ha erre nincs mód, akkor is az elsődleges és legfontosabb szempont, hogy az ún. felkaros mérők javasoltak, míg az egyéb (pl. csuklón, okosórán, stb.) eszközök inkább csak durvább becslésre megfelelőek, habár a pontossága ezen eszközöknek is dinamikusan fejlődik. Többféle vérnyomásmérő létezik, könnyű kezelhetőségük miatt elsősorban az ún. automata, vagy félautomata vérnyomásmérők lehetnek az elsődlegesen választandók. Bizonyos készülékek szívritmuszavar esetén is megbízható mérési eredményt adnak, azonban ezek magasabb árkategóriába tartoznak. Az ideális mandzsettaméret fontos a pontos méréshez. Nagyobb mandzsettával a valósnál alacsonyabb, kisebbel magasabb értéket mérhetünk, kb. +/- 10-15 Hgmm-rel. Optimális esetben a mandzsetta felfújható tömlője a felkar 80%-át átéri és szélessége a felkar-körfogat 40%-a.

    A vérnyomásmérőket gyógyászati segédeszköz boltban, esetleg gyógyszertárban megvásárolva szakszerű segítséget kaphatunk az ideális készülék kiválasztásához.

    További információk az ideális vérnyomásmérő kiválasztásáról, valamint számos, jelenleg elérhető készülék összehasonlító elemzése az alábbi linken elérhető:
    https://oszinterecenzio.hu/vernyomasmero-teszt/#bevezetes

  • Mennyi a jó vérnyomás érték?

    A vérnyomásunkat rendkívül egyszerűen vérnyomás méréssel ellenőrizhetjük. A megfelelő vérnyomást több tényező befolyásolhatja, azonban van néhány alapelv.

    • Orvosi rendelőben történő vérnyomásmérés során 140/90 Hgmm feletti érték esetén beszélünk magas vérnyomásról.
    • Otthoni körülmények között 135/85 Hgmm feletti érték már magas vérnyomásnak számít.
    • Egyéb betegségek fennállásakor (pl. cukorbetegség, vesebetegségek) alacsonyabb értékek javasoltak. Ilyenkor minden esetben a kezelőorvossal kell egyeztetni az elérendő célvérnyomást.
    • A két vérnyomásérték (első: szisztolés érték, második: diasztolés érték) közül elég, ha az egyik magasabb a megadott határértéknél.
    vérnyomás

    Fontos tudnunk, hogy a fenti értékek nem egy merev határvonalat jelentenek, amely alatt semmi probléma nem lehet, míg magasabb értékek alapján egységesen kialakulnak a szövődmények. A vérnyomás növekedésével párhuzamosan, növekszik a károsító hatás és a szövődmények kialakulásának esélye, a céltartományban levő vérnyomás csak kockázatcsökkenést jelent. 110/75 Hgmm-től minden 20/10 Hgmm-es emelkedés megduplázza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

    Azt tekintjük alacsony vérnyomásnak, amely panaszt (például fáradékonyság, szédülés, ájulás) okoz, de ez nincs konkrét számértékekhez kötötten meghatározva. Ilyenkor is szakemberrel történő konzultáció javasolt.

  • Miért érzem magam rosszul, ha vérnyomáscsökkentőt kezdetem szedni és jó a vérnyomásom?

    A magasvérnyomás-betegség egy rendkívül alattomos betegség, amely úgy károsítja a szervezetünket, hogy sokáig semmilyen panaszt nem okoz. Ennek hátterében az áll, hogy a szervezetünk olyan kompenzációs mechanizmusokat alkalmaz, olyan átalakulásokon megy át, amelyek révén igyekszik kiküszöbölni az azonnal veszélyhelyzeteket, károsodásokat (azaz pl. fokozatosan és nem hirtelen emelkedik meg). Ennek az ára a hosszú távú szövődmények létrejötte. Így a magas vérnyomással élő személy akár évekig semmi problémát nem érez – megszokja a szervezete -, sőt úgy érzi, hogy „neki ez a jó vérnyomás”. Azonban ez az elképzelés téves. Törekedni kell a vérnyomás valóban megfelelő értékre történő beállítására az életmód megváltoztatásával, szükség esetén vérnyomás csökkentő gyógyszerrel!

    „A jót könnyű megszokni”, szokták mondani. A vérnyomás esetén ez nem mindig van így. A vérnyomáscsökkentő(k) szedésének kezdetén előfordulhat, hogy az értékek örömteli javulása mellett, a beteg szédül, gyengének, fáradékonynak érzi magát vagy fejfájásra panaszkodik. Ennek oka lehet, hogy a jellemzően több év alatt kialakult kompenzációs mechanizmusok, amelyekkel a szervezetünk védekezik a magas vérnyomás ellen, visszaállása időigényes folyamat. A „jó vérnyomás” kb. 7-10 napig szokatlan lesz a szervezetnek, „hiányolni fogja” a megszokott értékeket.

    Ilyenkor mit tegyünk?

    A magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelése minden esetben orvosi feladat, bízzuk szakemberre.

    Legyünk türelmesek. A betegség kialakulása is hosszú folyamat, a megfelelő vérnyomás elérése is fokozatosan, esetenként több lépésben, a megfelelő gyógyszerelés körültekintő felépítésével (de nem naponta vagy néhány naponta módosítva) történik.

    Figyeljük a testünk jelzéseit és konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, aki a páciens visszajelzéseinek figyelembevételével tudja meghozni a megfelelő döntéseket a kezelés során. A megfelelő együttműködés rendkívül fontos a sikeres gondozás érdekében.

  • Sportolhatok magasvérnyomással?

    Mivel a rendszeres testmozgásnak a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepe van, igen sportolhat. Azonban, ha a nyugalmi vérnyomás 180/120 Hgmm felett van nem szabad elkezdeni. Továbbá, ha közben 220/120 Hgmm fölé emelkedik abba kell hagyni a sportolást. Egyébként heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású (ami a maximális pulzus 50-75%-a), nagy izomcsoportokat megmozgató aerob fizikai aktivitás javasolt pl.: gyaloglás, kocogás, kerékpározás, tánc, labdajátékok. További információt a magasvérnyomás és sport c. cikkben olvashat.

  • Mi a teendőm utazás előtt magasvérnyomás-betegség esetén?

    Az útipatika mellé a rendszeresen szedett gyógyszerekről is gondoskodni kell. A szükséges adagnál harmadnyival többet érdemes vinni magunkkal vésztartaléknak. Írjunk gyógyszerlistát, amin a gyógyszerneve, a hatóanyag, mely a gyógyszernév alatt található kisebb betűvel van írva, valamint az az adagolás szerepel. Lehetőleg kézi poggyászban, könnyen elérhető, biztonságos helyen tartsuk. Vérnyomásmérő készülékünket is vigyük magunkkal, különösen ha hosszabb időre utazunk. Ha van rá mód nagyobb utak előtt 4-6 héttel orvosi vizsgálaton vegyen részt, hogy amennyiben esetleg fennáll valamilyen rendellenesség, azt még időben, az utazás megkezdéséig kezelni lehessen, ill. a magasabb vérnyomást rendezzék. Utazás alatt is rendszeresen, az előírásnak megfelelően kell szedni a gyógyszereket. További tanácsokat a magasvérnyomás és utazás cikkben olvashat.

  • Befolyásolja-e a szexuális életet a vérnyomáscsökkentő gyógyszer?

    A boldog szexuális életet akadályozhatja a merevedési zavar, un. erektilis diszfunkció. Ennek hátterében állhat szív- és érrendszeri okok, kezeletlen magas vérnyomás vagy vérzsír, cukorbetegség, hormonális eltérés, prosztata probléma, drog- és túlzott alkohol fogyasztás, dohányzás, illetve pszichés tényező. A vérnyomáscsökkentők egy része befolyásolhatja a merevedést. A vízhajtók, bétablokkolók, centrális hatású szerek fokozhatják a merevedési zavart. Azonban 3. generációs bétablokkolóknak (pl. nebivolol) értágító hatásúak és így kevésbé van ilyen hatásuk. Az ACE-gátlók nem vagy negatív irányban befolyásolják az erektilis funkciót. Az angiotenzin-1-receptor blokkolók és a perifériás alfa-1-blokkolók viszont kedvező hatásúak. A dihirdopiridin kálcium csatorna blokkolók nem rontják az erektilis funkciót. Panaszait beszélje meg háziorvosával vagy urológussal, ill andrológussal.

  • Mi lehet a magasvérnyomás-betegség következménye?

    A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. A magasvérnyomás káros hatása több szervet vagy szervrendszert is érinthet, ezt nevezzük célszerv-károsodásnak. Ekkor jellegzetes elváltozások alakulnak ki leginkább a szívben, a vesében, az agyban, a szemfenéken és a verőerekben. A magasvérnyomás hosszú távon károsítja az ereket, csökken az érfal rugalmassága, így hozzájárul az érelmeszesedés és verőérszűkület kialakulásához.

    Az átmeneti agyi keringési zavar mellett jelentősen növeli az agyi infarktus (stroke) kialakulásának kockázatát is. A szem látóideghártyájának valamint a szemfenék hajszálérrendszerének károsításával a látás csökkenését vagy akár vakságot is előidézhet. A magasvérnyomás következtében a vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez kialakulásához vezet. A magasvérnyomás okozta megnövekedett terhelés következtében a bal kamra megvastagodik, mely hosszú távon szívelégtelenséghez vezet, nő a koszorúér-betegség, a szívinfarktus és a ritmuszavar kialakulásának kockázata is.

    vérnyomás szövődmények
  • Vérvétel előtt bevegyem-e a vérnyomáscsökkentő gyógyszert?

    Általánosságban elmondható, hogy a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentőket be lehet venni a rutin vérvételt megelőzően, a megszokott időben. Speciális vérvizsgálatok (pl. hormonszint meghatározás) esetén, azonban akár szükséges lehet egyes - a vizsgálati eredményét esetlegesen befolyásoló - gyógyszerek vérvételt utáni bevételére vagy átmeneti kihagyására. A vérvizsgálat elrendelésének idejében ki kell kérni a vizsgálatot elrendelő kezelőorvos, vagy háziorvos véleményét a vérvételt megelőzően a gyógyszerszedésben szükséges esetleges változtatásokról.

  • Mi a teendő műtét előtt a magasvérnyomás-betegség esetén?

    A műtétet megelőző pár nap, a műtét és az azt követő egy hét során a szervezetet érő stresszhatás a vérnyomás emelkedésével járhat, mely következtében a már kezelt magasvérnyomás esetleges rosszabbodása és az újonnan felfedezett magasvérnyomás is egyaránt megfigyelhető. A műtétet megelőző időszakban a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek folytatása szükséges a megfelelő vérnyomásértékek biztosítása érdekében (tervezett műtétek esetében ez 140/90Hgmm alatti vérnyomást jelent). Amennyiben tartós béta-blokkoló kezelésben is részesül, azt a műtétet megelőző időszakban is (a műtét napján is) folytatni kell. A műtét utáni hirtelen vérnyomás-emelkedés egyik gyakori oka ugyanis a korábbi béta-blokkoló kezelés hirtelen elhagyása.

    Általánosságban elmondható, hogy a műtétet megelőzően a rendszeresen szedett gyógyszerek, így vérnyomáscsökkentők folytatása szükséges kivéve, ha az altató orvos vagy a kezelőorvosa másképpen nem rendeli. A műtétet megelőzően az altató orvos további vizsgálat elvégzését, az eddigi gyógyszeres kezelés kiegészítését, vagy módosítását javasolhatja, hogy csökkentse a műtét és az érzéstelenítés kockázatát.

  • Miként befolyásolja az időjárás a vérnyomást?

    A hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény a front, melyet a hőmérséklet, légnyomás, páratartalom és a szélerősség egyidejű, hirtelen változása jellemez. Az időjárás változását sokan megérzik, ekkor az általános gyengeségérzés, szédülés, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, nyugtalanság mellett a vérnyomás változása is kialakulhat. Melegfront érkezésekor a kitágult erek hatására a vérnyomás csökkenése észlelhető, mely csak úgy, mint az egyéb tünetek általában már frontátvonulás előtt jelentkezik. Hidegfront esetén az erek összehúzódnak, ami a szív megnövekedett terhelésével együtt a vérnyomás emelkedésével járhat. A tünetek inkább a hidegfront távozása után jelentkeznek. A hideg- és melegfront egyidejű jelenléte, azaz a kettős fronthatás igen változatos tünetek, vagy tünetcsoportok megjelenését is előidézheti.

  • Mikor forduljak magas vérnyomással orvoshoz?

    • Hirtelen kialakult tünetek (pl.: tarkótáji fejfájás, szédülés, fülzúgás, légszomj, mellkasi fájdalom, orrvérzés stb.) mellett emelkedett vérnyomás (pl. nagyobb, mint 160/100 Hgmm) esetén, sürgős orvosi konzultáció, orvosi ellátás szükséges (háziorvos, ügyelet, mentő)!
    • Amennyiben panaszmentesen észlel otthonában, nyugalomban, különböző napokon 135/85 Hgmm feletti vérnyomást, további kivizsgálás szükséges háziorvosa, kezelőorvosa által.
    • Az időszakos vérnyomásellenőrzés nem csak hipertóniásoknak, hanem mindenkinek ajánlott, különösen azoknak, akik családjában magasvérnyomás-betegség előfordul. Optimális, normális és emelkedett normális vérnyomású embereknél is javasolt a vérnyomást ellenőrizni, alapbetegségtől és társuló rizikófaktoroktól függően fél/egy / kétévente, melyről kezelőorvosa dönt.
    • Ismert és gondozott magasvérnyomás-betegség esetén is előfordul, hogy a korábbi célértékek helyett magasabb vérnyomásértékeket észlel, melynek további kivizsgálása szükséges, hátterében számos kórok, betegség, célszervkárosodás állhat, gyógyszermódosítás válhat szükségessé.
  • Melyik vérnyomás érték fontosabb: a szisztolés (felső) vagy a diasztolés (alsó)?

    A vérnyomástartományok (optimális, normális, emelkedett normális vérnyomás, hipertónia= magas szisztolés/diasztolés vérnyomás, izolált szisztolés magas vérnyomás, izolált diasztolés magas vérnyomás) meghatározásában mindkét értéknek fontos szerepe van. A kezelés során használt gyógyszerek többsége mindkét érték csökkentésében szerepet játszik. Az alkalmazott szerek általában nagyobb mértékben csökkentik a szisztolés értéket, de olyan vérnyomáscsökkentő nincs, ami csak az egyik vagy csak a másik értéket csökkentené. Fontos, hogy a vérnyomás mérése során tehát mind a szisztolés= felső, mind a diasztolés=alsó értéket rögzítsük a pulzus mellett!

  • Mit tegyek, ha magas vérnyomásértéket mértem?

    Elsőként ellenőrizze, hogy megfelelően mérte a vérnyomását, ismételje meg a mérést! Amennyiben panaszok és tünetek nélkül több alkalommal emelkedett (otthonában 135/85 Hgmm feletti) értékeket mér, további kivizsgálása szükséges háziorvosa, kezelőorvosa segítségével. Hirtelen kialakult tünetek (pl.: tarkótáji fejfájás, szédülés, fülzúgás, légszomj, mellkasi fájdalom, orrvérzés, látászavar stb.) és magasabb (160 Hgmm feletti szisztolés) érték esetén sürgős orvosi konzultáció szükséges, melyben háziorvosa/ háziorvosi ügyelet/ mentőszolgálat lehet a segítségére. Ezzel párhuzamosan pihenjen le, próbáljon megnyugodni. Gondolja végig, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerét valóban bevette-e. Egyes páciensek esetében a kezelőorvos sürgős esetben alkalmazandó vérnyomáscsökkentőt írt fel korábban, ilyenkor a megbeszéltek szerint alkalmazza a gyógyszert! Fontos, hogy panasz, tünetek esetén ilyenkor is szükséges az orvosi konzultáció!

  • Mit tegyek, ha alacsony vérnyomásértéket mértem?

    Elsőként ellenőrizze, hogy megfelelően mérte a vérnyomását, ismételje meg a mérést. Akkor beszélünk kórosan alacsony vérnyomásról (mert vannak, akiknek a normális vérnyomása ugyanannyi, mint ami másnak már panaszt okoz), ha az tünetekkel társul és nem elsősorban számértékhez köthető: szédülés, a hányinger, a koncentrációs nehézség, az elmosódó látás. Hátterében leggyakrabban a nem megfelelő folyadékbevitel áll, igyon meg egy pohár vizet és feküdjön, pihenjen le fél órára, lábait polcolja fel.

    A nyári meleg tágítja a vérereket, ami csökkentheti a vérnyomást, a szív terhelését, átmenetileg lehetségessé válhat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagjának csökkentése, a kezelőorvossal való megbeszélés után. Amennyiben az alacsony érték súlyos tünetekkel társul (ájulás, eszméletvesztés, mellkasi panasz), sürgős orvosi konzultáció szükséges, melyben háziorvosa / háziorvosi ügyelet/ mentőszolgálat segítségét kérheti.

    Sokk fektetés
Vérnyomás célrétéke
Gyakran Ismételt Kérdések

Szerzőink