Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, jelentős különbségeket tapasztalhatunk az előrejelzett és a valóban bekövetkező események számában. Emiatt van szükség egy adott egyén individuális kockázatbecslésének további finomítására, erre szolgálnak a biomarkerek. A biomarkerek köztes (surrogate) végpontként szolgálnak, amelyek megelőzik, helyettesítik a valódi, kemény klinikai végpontokat. Ahhoz, hogy egy biomarker a kardiovaszkuláris események megfelelő köztes végpontja legyen, számos kritériumot kell teljesítenie. Számos

bővebben >>

Az artériás keringés hálózata a nagy elasztikus és a közepesen nagy muszkuláris típusú artériákból, valamint a szervi keringést megvalósító kisérkeringésből áll. A magasvérnyomás-betegségre jellemző érelváltozások az elmúlt évtizedek kutatásának eredményei alapján az egész érhálózat szintjén kimutathatók. A különböző érátmérővel jellemzett területeken az érfali szerkezetet érintő strukturális eltérések mellett, azzal szoros összefüggésben funkcionális zavarok jelentkeznek.

bővebben >>

A rendelőn kívüli vérnyomásmérési módszerek (ambuláns [ABPM] és otthoni vérnyomásmonitorozás [HBPM]) különböző hypertonia-fenotípusok felismeréséhez vezettek. Ezek kezeletlen hypertoniások esetén a következők:

bővebben >>

Olvassa el az MHT hírmondóban megjelent köszöntőket interjúkat, összefoglalókat.

bővebben >>

A vesetranszplantációt követően a vezető halálok kardiovaszkuláris eredetű. A páciensek 55–90%-a hipertóniás, amely a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője.¹⁰ A jól ismert tradicionális rizikófaktorokon kívül (elhízás, diabétesz, kor, nem, alvási apnoe szindróma és csökkent vesefunkció) transzplantációhoz asszociált kockázati tényezők is szerepet játszanak megjelenésében (a donor tulajdonságai, immunszuppresszív szerek alkalmazása, arteria renalis szűkület, kilökődés).

bővebben >>

A praxisközösségek olyan ellátási modellt jelentenek, amelyben a meglévő alapellátási szereplők (háziorvos, ápoló, védőnő) mellett további egészségügyi szakemberek (gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus, egészségfejlesztő szakember, praxisközösségi ápoló) bevonásával komplex, népegészségügyi fókuszú, prevenciós szemléletű szolgáltatások nyújtása valósul meg a páciensek lakóhelyén. Jelenleg közel 130 praxisközösség működik Magyarországon, ezekben összesen 650 családorvos dolgozik. Ez az új szemlélet rengeteg lehetőséget rejt a hipertóniás betegek korai kiszűrésében, majd egyénre szabott

bővebben >>

A Magyar Hypertonia Társaság 2018-ban indította el a Magyar Hypertonia Regiszter 2018–23 elnevezésű, beavatkozással nem járó, többcentrumos vizsgálatát az Egis Gyógyszergyár Zrt. és az Omron Healthcare cégek segítségével és támogatásával.

bővebben >>

Az eszközös kezelésekről az Európai Hipertónia Társaság (ESH) és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2013. évi közös ajánlásában már szó esett, akkor IIbC szintű ajánlást kapott. Azonban a 2018. évi ESC/ESH közös ajánlásban csak IIIB szintűt, azaz nem ajánlott. Ennek ellenére a mai napig világszerte több munkacsoport is töretlenül foglalkozik a renális denervációval (RDN).

bővebben >>