Sólyom János professzor Sopronban született, édesapja evangélikus teológus tanár volt. Felmenői a Felvidékről és Erdélyből származtak. Családi gyökerei kifejezetten fontosak voltak számára. Közvetlen kollégáinak – a maga visszafogott módján – szívesen beszélt a történelem által megtépázott, mégis értékekkel teli gyermekkoráról, büszke volt testvéreire, gyermekeire, unokáira.
Az általános orvosi diploma megszerzése után, 1963-tól a Fővárosi László Kórház Gyermekosztályán dolgozott, ahol gyermekgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. 1967-től a Budapesti Orvosegyetem Élettani Intézetében oktatóként és kutatóként dolgozott, eközben orvosi laboratóriumi szakvizsgát tett. Tudományos érdeklődése ekkor fordult a mellékvesekéreg hormonbioszintézise felé. 1974-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján tudományos főmunkatársként, majd docensként, 1996-tól pedig egyetemi tanárként vett részt az oktatásban, a gyógyításban és a kutatásban. 1993-ban elnyerte az MTA doktora címet. Nevéhez fűződik a klinika hormonlaboratóriumának létrehozása, a szérum szteroid hormonok és a szűrőpapírra vett vérmintából végzett 17- hidroxi progeszteron meghatározás beállítása. A kongenitális adrenális hiperpláziás betegeket ellátó kollégák számára országos konzultációs rendszert alakított ki, a laboratóriumi leletek mellé terápiás javaslatot, gondozási tanácsot is mellékelt. Szoros munkakapcsolatban állt az Ulmi Egyetem endokrinológiai munkacsoportjával, elsősorban Homoki János professzorral – a kapcsolatból életre szóló barátság lett. Az öt közép-európai ország részvételével megalakult gyermekendokrinológiai társaság (MEWPE) munkájában aktív szerepet játszott. Igazgatóhelyettesként, illetve egyetemi tanárként nyugdíjba vonulásáig dolgozott a Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikán. 2018-ig rendszeresen részt vett a klinika graduális és posztgraduális oktatási feladatainak ellátásában. A gyermekendokrinológia egyik hazai megteremtőjeként 20 éven át fontos szerepet vállalt az ellátás és a szakképzés irányításában. A magyar gyermekendokrinológusok éves rendezvényének, az ENDOPED-nek egyik megálmodója és névadója, a konferenciáknak nyugdíjba vonulása után is sok évig aktív résztvevője volt. Tudományos munkásságát több száz kongresszusi előadás, 132 közlemény, több könyv és könyvfejezet őrzi.
2016-ban Batthyány-Strattmann László díjat kapott. 2023-ban a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája megalakulásának 30. évfordulóján rektori elismerésben részesült kimagasló tudományos utánpótlás-nevelő, iskolateremtő munkásságáért.
Romló egészségi állapota miatt a COVID19 pandémia után már nem jött el az ENDOPED-re. Nagy örömünkre szolgált, hogy a 30. jubileumi rendezvényen, 2023. áprilisában Kecskeméten az „online térben” találkozhattunk vele.
Mi, akik személyesen ismertük, dolgozhattunk vele, igyekszünk továbbadni az utánunk jövőknek mindazt, amit tőle tanulhattunk, többek között a kivizsgálás menetének logikus felépítését, a mintavétel pontosságának fontosságát, a csapatmunka értékét. A Sólyom professzor urat személyesen nem ismerő fiatal gyermekendokrinológusok a napi munkájukhoz sorvezetőként használt „kék” és „zöld” ENDOPED Memo kézikönyv használatával őrizhetik emlékét.
Nyugodj békében, Professzor Úr!
A tanítványok és az ENDOPED csapata nevében
dr. Luczay Andrea, az ENDOPED szekció elnöke - dr. Halász Zita, az ENDOPED szekció titkára
