Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Magyar Reumatológia
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb
7 találat a(z) A rheumatoid arthritis kezelése a célértékek alapján kifejezésre:
  • Magyar Radiológia 2003. 77. évfolyam 2. szám / TARTALOM (2003. 77. évfolyam 2. szám)
  • Magyar Reumatológia 2010/2. / A rheumatoid arthritis kezelése a célértékek alapján

    Miután egyre több adat áll rendelkezésre a klinikai és diagnosztikus paraméterek, a terápia és a rheumatoid arthritis kimenetele összefüggéseiről, eljött az idő a konkrét, racionális elveken és bizonyítékokon alapuló, célértékeket figyelembe vevő kezelés és gondozás meghatározására. Optimális esetben a korai arthritises betegben a remiszszió, hosszabb betegségfennállás és/vagy már jelen levő eróziók esetén az alacsony betegségaktivitás lehet az elérendő cél. Ehhez kezdetben havonkénti, majd 3–6 havonta végzett ellenőrzések és a terápia optimális igazítása szükséges. A „Treat to Target” ajánlás csak olyan teendőket fogalmaz meg, amit a napi gyakorlatban is könnyűszerrel lehet és kell alkalmazni.

  • Magyar Reumatológia 2015/1 / Hodinka László dr. és mtsai: Az arthritisek kezelése szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel (Irodalomjegyzék)
  • Magyar Reumatológia 2012/4. / A rheumatoid arthritis célérték alapján történő kezelésének nemzetközi és hazai megvalósítása: a hazai akadályok felmérése

    A rheumatoid arthritis diagnosztikájában és kezelésében az utóbbi időben végbemenő jelentős változások teremtették meg az alapját a 2010-ben publikált célérték alapon történő kezeléssel (Treat-to-Target, T2T) kapcsolatos ajánlásokhoz. A közleményben a szerzők áttekintik a T2T-kezdeményezés nemzetközi és hazai gyakorlati megvalósítására tett lépéseket és az eddig elért eredményeket. Emellett beszámolnak a jelenleg folyamatban lévő, T2T koncepcióhoz kapcsolódó szakmai programokról, melyek közé a célérték alapon történő kezelés ultrahangos támogatása és az orvos-beteg kommunikáció, illetve a betegtájékoztatás javításának nemzetközi szándéka tartozik. Mindezek mellett értékelik a mozgásszervi megbetegedések társadalmi súlyával kapcsolatban a fi nanszírozók felé történő kapcsolattartás fontosságát is.

  • Magyar Reumatológia 2022/1 / Rheumatoid arthritises betegek számára fejlesztett új önértékelő kérdőívek hazai alkalmazhatóságának vizsgálata

    Szerzők kutatási programjukhoz kifejezetten a beteg saját betegségének értékelését (Patient Reported Outcome, PRO) tükröző kérdőíveket (rheumatoid arthritis betegségaktivitási index-5-, értékes tevékenységek-, betegségérzékelési kérdőív és rheumatoid arthritis-betegségteher-kérdőívek) kívánnak felhasználni. Ezek hiteles fordítását és tesztelését végezték el, hazai alkalmazhatóságukat epidemiológiai statisztikai módszerekkel (specificitás, szenzitivitás, pozitív és negatív prediktív érték és valószínűségi arány, regresszió/korreláció) támasztják alá. Referenciaként a HAQ funkcionális kérdőívet, a Rand SF-12-kérdőívet, a beteg aktivitásának és fájdalmának önkitöltő skáláit és a C-reaktív protein szérumszintjét használták. Az új kérdőívek belső konzisztenciáját a Cronbach-alfa-teszttel mérték. A kérdőívek tesztelésére 73 rheumatoid arthritises beteget kértek fel. Míg a betegek önminősítésének különböző módszerei magas fokú, konzisztens összefüggéseket mutattak, a gyulladás objektív mércéjével gyengébb korrelációk mérhetők. Következtetésük: az epidemiológiai statisztikai értékelés meggyőzően bizonyítja a kutatásban használni kívánt új kérdőívek alkalmazhatóságát, egyúttal betekintést nyújtanak a betegek önértékelésének típusaiba. Ezáltal támogatást adhatnak a napi gyakorlat számára is a betegek állapotának és elvárásainak megítéléséhez.

  • Magyar Reumatológia 2015/2 / A reumatológiai rehabilitáció helye a fizikális és rehabilitációs medicinában

    A rehabilitáció célja az egyén számára a betegség és/vagy trauma által okozott funkciócsökkenés vagy funkciókiesés lehetőség szerinti megszüntetése, de legalább mértékének minimalizálása, ezáltal a tevékenységek akadályozottsága és a társadalom életében való részvétel következményes korlátozottsága növekedésének megállítása, illetve visszafordítása. Szerzők célja a reumatológiai betegségek következményeivel foglalkozó reumatológiai rehabilitáció speciális kérdéseinek részletes bemutatása. A reumatológiában, tekintettel a betegségek nagy részének krónikus, hullámzó lefolyására, az aktív kezelés és a rehabilitáció időben nem különül el, hanem párhuzamosan, egymás mellett végzendő feladatokat jelent, másrészt a hullámzó lefolyás miatt ismételten szükség van a betegségaktivitás fokozódása után visszamaradt funkciókárosodások miatti rehabilitációs intézkedésekre. A funkcionális diagnosztika és állapotfelmérés eszközei a betegségspecifikus kérdőívek. Szerzők ismertetik a leggyakrabban alkalmazott, hazánkban is validált indexeket. Kitérnek a team összetételére, majd a rehabilitáció összetett emberszemlélete kapcsán részletesen tárgyalják a kezeléshez nélkülözhetetlen compliance elérésének módszereit, különös tekintettel a betegfelvilágosításra és -oktatásra. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülő munkaképesség- és munkahelymegtartás problémájában nyújt segítséget a „Fit for Work” európai koalíció, amely a részt vevő 25 országban helyzetelemzést végez, és megoldási stratégiákat is javasol, szerzők felsorolják ennek alapelveit. Részletesen ismertetik a reumatológiai rehabilitáció speciális területeit: a traumatológiai és ortopédműtétek utáni kezelés, a szisztémás autoimmun kórképek esetében létrejövő funkciókárosodás rehabilitációját és a fizioterápia speciális területeit. Összefoglalva megállapítják, hogy a reumatológiai rehabilitáció a fizikális és rehabilitációs medicina speciális szelete, amelynek célja a krónikus betegségek terheinek csökkentése. Szorosan összefonódik az aktív ellátással, nem nélkülözheti az alapbetegség szakorvosi kezelését, ezért a teammunka irányításában is szükséges reumatológus szakorvos részvétele.

  • Magyar Reumatológia 2013/4. / A gyógyszeres terápia leépítésének bizonyítékai, kérdései és stratégiája rheumatoid arthritisben

    A rheumatoid arthritis és más gyulladásos reumatológiai kórképek kezelése, valamint a terápia sikeressége nagy előrehaladást mutatott az elmúlt évtizedben. Megfogalmazódott a remisszió és alacsony betegségaktivitás (LDA) fogalma, és ezek lettek a terápia célértékei is. A biológiai terápia térnyerésével reálissá vált a remisszió vagy LDA elérése, de ezzel együtt felvetődött, hogy a cél teljesítése után a betegek biztonsága és a költséghaté- konyság érdekében megpróbálható-e a terápia fokozatos leépítése dózisredukció vagy a beadási intervallumok növelése révén, esetleg a kezelés abbahagyása? E tekintetben az elmúlt években számos klinikai vizsgálatokon és metaanalíziseken alapuló bizonyíték született. A ha- tékony, de költséges biológiai terápia leépítése minden- képpen megfontolandó cél, amennyiben tartós remisszió áll fenn. A tartós hagyományos betegségmódosító terápia folytatása azonban, úgy tűnik, továbbra is indokolt. Mivel klinikai adatok alapján a teljes gyógyszermentesség után a betegek csupán kis hányadában marad fenn a remisszió vagy LDA, mai tudásunk szerint minden terápia elhagyása nem javasolható.