Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
REHABILITÁCIÓ
A Magyar Rehabilitációs Társaság folyóirata.

 
ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ: Katona Ferenc

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Berényi Marianne
Szent Margit Kórház Fejlődésneurológia,
1032 Budapest, Bécsi út 132. A ép. III. em.
Telefon: (1) 250-2170
E-mail: fejlodes.neuro@freemail.hu

Tudományos szerkesztő:
Siegler János

Szerkesztőségi munkatárs:
Nagy Istvánné
Telefon: (1) 391-1967

A szerkesztőbizottság tagjai:
Katona Ferenc (alapító főszerkesztő), Berényi Marianne (főszerkesztő-helyettes), Siegler János (tudományos szerkesztő), Ari Lajos, Bálint Beatrix, Boda Andor, Boros Erzsébet, Fazekas Gábor, Géher Pál, Klauber András, Kullmann Lajos, Mezei Zoltán, Pósfai Gábor, Sidló Ferenc, Simon Attila

Szerkesztőség:
Cím: Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
1528 Budapest, Szanatórium u.19.
Telefon: (1) 391-1967
E-mail: rehablap@rehabint.hu

FELHÍVÁS SZERZŐINKHEZ >>

Weboldalunkon a Rehabilitáció folyóiratunk tartalomjegyzéke és az absztraktok azok megjelenése után bárki számára szabadon olvashatóak.
A teljes cikkek tagjaink számára a megjelenésük után fél évvel válnak online olvashatóvá. A hozzáféréshez bejelentkezés szükséges.
A Magyar Rehabilitációs Társaság tagjai közé itt >> kérheti a felvételét.





Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék

Elnöki levél, bevezető

Hogyan csináljuk? Parkinson-betegek rehabilitációja centrumunkban English
Szerző(k): Fáy Veronika, Kontra Andrea, Szász Katalin
A Parkinson-kórban a gyógyszeres kezelés mellett a betegség kezdetétől fontos a szakszerű fizioterápia, amely a Parkinson-kór oki terápiájának megvalósításáig a betegek kezelésének nélkülözhetetlen és hatékony része marad, és jelentősége a progresszív kórlefolyás során növekszik. Alapvető jelentőségű az izomerő fenntartása, az ízületi mozgékonyság javítása, a járászavar, a tartási instabilitás, a mozgáskoordináció rendszeres speciális gyakorlatokkal történő javítása. A betegnek sok nehézséget okozó beszédzavara célzott logopédiai kezeléssel enyhíthető.
Rendszeres mentális gyakorlatokkal javíthatók a kognitív funkciók. A pszichológiai jellegű terápiák (relaxációs tréning, zenés irodalmi csoportfoglalkozás) során hangulati javulás következik be, a közösségi szellem kialakulása nagymértékben javítja az életminőséget és a kommunikációt. Tüneteik miatt a Parkinson-betegek komplex rehabilitációt igényelnek. Az összefoglaló közlemény a Parkinson-betegek neurorehabilitációs centrumunkban alkalmazott – állapotuktól függő – foglalkozási palettáját mutatja be, „eljárási rendjét” ismerteti.

A vertikális függesztő terápiás hatásai egy súlyos agysérült ember rehabilitációjában English
Szerző(k): Gacsal Csaba
A tavalyi évben átadott vertikális függesztő olyan komplex fejlesztő eszköz, amely háromdimenziós szabályozott mozgások kivitelezésére nyújt lehetőséget. A súlyos agysérülést szenvedett páciensek mozgásterápiájának
egyik jelentős állomása a helyes álló testhelyzet kialakítása, amiben a vertikális terhelést biztosító eszközök fontos szerepet játszanak. Esetismertetés: Egy súlyos agytörzsi vascularis sérülésen átesett páciens mozgásterápiája során gyűjtött tapasztalataimat szeretném összefoglalni ebben a cikkben. Az állításoknál eddig használt, statikus testhelyzetet nyújtó állítópad ismert lehetőségeit fogom összehasonlítani a vertikális függesztő segítségével kivitelezett szabályozott dinamikus állítás során látott új ismeretekkel. A szerkezetben létrehozott elasztikus térben a rugalmas gumikötelek folyamatos impulzusokat adnak a központi idegrendszernek. A cikkben bemutatott páciens mozgásfejlődését folyamatosan monitorozva változtattam a különböző függesztési, bekötési módokat.
Eleinte sok hevedert kellett használni az ízületek fiziológiás beállítására, illetve a gyenge izomerő miatt az antigravitációs erő megfelelő adagolására kellett hangsúlyt fektetni. Az egyensúly, a mozgáskoordináció, az izomerő és a poszturális kontroll fokozatos fejlődésével lehetett elhagyni a különböző hevedereket. A páciens elmondása alapján ehhez sokban hozzájárult a rugók és gumikötelek által nyújtott folyamatos biztonságérzet. Következtetés: Az elasztikus térben kivitelezett szabályozott, dinamikus állítás során létrejött akció-reakció kölcsönhatás intenzívebben ingerli a szenzomotorikus rendszert, mint a statikusabb helyzetet adó állítópad, így feltételezhetően a sérült központi idegrendszer reorganizációjára gyakorolt hatása is eredményesebb.

A 'Beszélek, hogy beszéljek!' afáziaterápiás eljárás magyar kidolgozásáról English
Szerző(k): Ivaskó Lívia, Tóth Alinka, Jakab Katalin, Vécsei László
A kényszerindukciós nyelvi terápia már ismert módszer az afázia nemzetközi rehabilitációjában. Az eredeti eljárás elméleti alapjait megtartva alakítottuk ki elsőként a magyar páciensek fejlesztését szolgáló változatot, amelyet 2012 óta alkalmazunk. Az azóta eltelt időben összesen 28 beteggel dolgoztunk 9 csoportban. Feltételeztük, hogy a fonológiai, szemantikai és szintaktikai szabályszerűségeket figyelembe vevő, pragmatikai szempontú intenzív
nyelvi terápia elősegíti az absztrakt nyelvi szabályok előhívását. A kapott adatok, amelyeket standard és speciális tesztek alapján mértünk, azt bizonyítják, hogy szignifikáns javulás volt mind az expresszív, mind a receptív nyelvhasználatban, ahol a betegek egyéb kognitív képességei megtartottak voltak. Adataink tükrében megállapíthatjuk, hogy a kényszerindukciós afáziaterápia elősegíti és javítja a nyelvi szabályok felismerését mind akut, mind krónikus afázia esetén.

Új technológia alkalmazása a stroke-on átesett betegek rehabilitációs programjában English
Szerző(k): Tavaszi Ibolya, Boros Erzsébet, Dénes Zoltán, Fazekas Gábor
A stroke egyik következménye a felső végtagi funkciók romlása. A rehabilitáció eredményesebbé tételére számos új eljárást dolgoztak ki az elmúlt évtizedekben. Fejlett technológián alapuló, új alkalmazási lehetőségek
közé tartoznak a célorientált, magas ismétlésszámú gyakorlatok kivitelezését elősegítő, gyakran, de nem feltétlenül robottal működő eszközök. Ezek alkalmazása napjainkban kezd elterjedni. Módszer: A szerzők egy felső végtagi tehermentesítést biztosító eszközzel (ArmeoSpring), 12 stroke-on átesett, krónikus állapotú beteg bevonásával cross-over pilot tanulmányt végeztek. Minden beteg négyhetes rehabilitációs programban részesült, amely két részre oszlott: az egyik kéthetes időszakban (kontrollfázis) a betegek csak hagyományos gyógytornában részesültek, míg a másik kéthetes időintervallumban (vizsgálati fázis) az eszköz által biztosított kezelésben is, alkalmanként 30 percig, 10 egymást követő munkanapon át. A Fugl-Meyer-skála felső végtagi motoros tesztjét, a módosított Ashworth-értéket, a Functional Independent Measure (FIM) skálát és a Barthel-indexet mérték fel a terápiás program minden egyes fázisa előtt és után. Eredmények: A vizsgálati fázis ideje alatt öt betegnél, a kontrollidőszakban pedig két esetben mutatkozott javulás a Fugl-Meyer-értékben, míg öt esetben nem volt eltérés. A funkcionális skálákban érdemi változás nem volt, de ezek értéke már a beválasztáskor is magas volt. Minden részt vevő páciens hasznosnak találta a kezelést, és egy hasonló kezeléssorozatban újra szívesen részt vennének. Következtetés: A pilot vizsgálat arra utal, hogy a krónikus stádiumú stroke-on átesett betegek hagyományos rehabilitációs programjának kiegészítése célorientált, nagy ismétlésszámú gyakorlást biztosító eszközzel előnyös lehet még a viszonylag jó funkcionális állapotú betegek számára is.

A Parkinson-betegségben szenvedők komplex logopédiai ellátása English
Szerző(k): Dankovics Natália, Fáy Veronika
Intézményünkben, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Neurorehabilitációs Centrumában nagy fontossággal bír a logopédiai tevékenység. A parkinsonos betegek beszédében, hangképzésében jelentkező problémák lehetnek laryngealis, légzőszervi eredetűek, illetve az artikulációban részt vevő szervek elváltozásai is okozhatnak tüneteket. A Parkinson-betegeknél észlelhető beszéd- és hangképzési zavar megnyilvánulhat csökkent hangerőben, monoton beszédben, rekedt hangban, artikulációs zavarokban, a beszéd folyékonysága csökkenhet.
Azáltal, hogy sok parkinsonos beteggel foglalkozunk, nagy gyakorlatra tettünk szert, stratégiát alakítottunk ki a tünetek csökkentésére, különböző gyakorlatokat alkalmazva a hang erősségét és magasságát, a légvételt, a
beszédsebességet, az arckifejezést és artikulációt illetően. A logopédiai kezelések értékelhető javulást eredményezhetnek beszédzavarokban a parkinsonos betegeknél különböző tüneteikben. Összefoglalásunkban e munka sokszínűségét mutatjuk be.

Izomerő, koordináció, kardiorespiratorikus paraméterek és választásos reakcióidő méréstechnikája gyermekkori neurológiai kórképekben English
Szerző(k): Medveczky Erika, Heintz Bernadett, Bretz Károly János, Nyakas Csaba, Bretz Károly
A szerzők komplex mérési metodikát dolgoztak ki a fiziológiai állapotváltozás objektív követésére cerebralis paresis esetén. A méréseket tizennyolc, 6,76±1,61 év átlagéletkorú fiúnál végezték. Elektronikus kézi szorítóerő-mérőt, választásos reakcióidő-mérő berendezést, pulzoximétert és stabilométert alkalmaztak. Romberg-tesztet, különböző koordinációs teszteket használtak az állásstabilitás, az egész test finomkoordinációs paramétereinek meghatározására.
A kézi szorítóerők átlagai a következők voltak: a jobb kéz esetében 66,0±29,5 newton, a bal kéz esetében 65,5±26,7 newton. „STIWELL med4” készülékkel elektromos stimulációt alkalmaztak az alkarokon. A kezelés akut hatásaként a kézi szorítóerő szignifikáns növekedését mérték. A választásos reakcióidő mérésének eredményei a korosztálynak megfelelő értékeket mutatnak: RI=493,4±66,2 ms. A hibák száma kicsi volt. A koordinációs teszteket a számítógép-monitoron követhető ábra és az irányító jel játékos volta tette népszerűvé a gyermekek és a szüleik körében. A vizsgálat hozzájárult a neurorehabilitáció hatékonyságának objektív értékeléséhez.

A hydrocephalus okozta problémák az agysérültek rehabilitációja során English
Szerző(k): Tarjányi Szilvia, Nagy Helga, Belinszkaja Galina, Dénes Zoltán
Célkitűzés: Súlyos agysérült betegek rehabilitációja során a szekunder hydrocephalus előfordulása, diagnosztikája és rehabilitációra gyakorolt hatásának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív, leíró vizsgálat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán, 2008. január 1. és 2013. december 31. között, az osztályon kezelt betegek kórtörténetének áttekintésével. Eredmények: A hat év során 42 ventriculoperitonealis shunttel rendelkező agysérült beteget kezeltek az osztályon. Ebből húsz beteg traumás sérült, huszonkét betegnél egyéb ok volt az alapbetegség. A nem balesetből adódó súlyos agykárosodás leggyakoribb oka a subarachoidealis vérzés volt (16/22). A traumás betegek átlagéletkora alacsonyabbnak bizonyult (37,5 vs. 41 év) a nem traumásokéhoz viszonyítva. Több férfi sérült trauma következtében, mint nő (14 vs. 6). Nem traumás eseményt a nők szenvednek el többen (12 vs. 10). Az osztályon végzett rehabilitáció átlagos időtartama traumás betegeknél 196 napnak, míg a nem traumás agykárosodottaknál 130 napnak adódott. A shunt beültetésére traumás esetekben átlagosan a 75. napon, nem traumásoknál a 49. napon került sor. Tizenhárom beteg esetében a rehabilitáció során vetődött fel a hydrocephalus gyanúja, itt történt a kivizsgálás és áthelyezés az operáló osztályra. Hydrocephalusra a figyelmet leggyakrabban a beteg állapotának romlása (14 eset) vagy stagnálása (22 eset) hívta fel. A shuntbeültetés után hét beteg állapota nem változott, a többi beteg állapota javult. Shunthöz kapcsolódó fő szövődmény infekció (2 eset), meningitis (5 eset) subphrenikus tályog (1 eset) és vezetési zavar (4 eset) volt. Konklúzió:A súlyos agysérült betegek rehabilitációja során gondolni kell hydrocephalus kialakulásának lehetőségére. Ennek megoldása csak a többi szakmával (radiológus, idegsebész) történő szoros együttműködéssel lehetséges, a klinikai kép és a képalkotó vizsgálat eredményének együttes figyelembevételével. Az állapot kialakulásakor általában nincsenek alarmírozó tünetek, ritkán adódik akut, életet veszélyeztető állapot. A műtétet követően négy héttel elkészített kontroll-CT- vagy MR-vizsgálat segít a shunt állapotának és működésének megítélésében, valamint a szövődmények egy részének felismerésében. Fontos, hogy a shunttel kapcsolatos leggyakoribb szövődményekkel
a team valamennyi tagja tisztában legyen.

Benignus agydaganat miatt operált betegek rehabilitációs eredményei English
Szerző(k): Tarjányi Szilvia, Nagy Helga, Dénes Zoltán
Célkitűzések: A szövettani vizsgálattal benignusnak véleményezett agydaganat miatt operált betegek rehabilitációs programja során elért eredmények vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív leíró vizsgálat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán, 2001. január 1. és 2013. december 31. között, a benignus agydaganat miatt operált, majd osztályos fekvőbeteg-rehabilitációs programban részt vett betegek adatainak felhasználásával és elemzésével. Eredmények: A vizsgált 13 éves időtartam alatt 51 jóindulatú agydaganat miatt operált beteg vett részt rehabilitációs programban. A betegek az idegsebészeti műtét után átlagosan a 43. (10–126.) napon kerültek átvételre rehabilitációs programra, amely átlagos időtartama 56 (12–193) nap volt. A rehabilitációs osztályra történő felvételkor 34 betegnél észleltek hemiparesist, 17 betegnél nyelészavart, 16 betegnél kognitív problémákat, 12 betegnél ataxiát, 6 betegnél aphasiát, 3 esetben tetraparesist és 1 esetben paraparesist. Egy betegnek több tünete is előfordult. A Barthel-index felvételkor átlagosan 40 pont, elbocsátáskor 78 pont volt. A rehabilitáció során 45 beteg állapota javult, 2 beteg állapota nem változott, 4 betegé rosszabbodott.
Öt beteg esetében vált szükségessé akut visszahelyezés az idegsebészeti osztályra, 46 beteget otthonába bocsátottunk. Következtetések: A szövettanilag benignus agydaganatok műtéti ellátását követően kialakult funkciózavarok esetében a szerzők szükségesnek tartanak kórházi rehabilitációs kezelést, de ezt megelőzően nélkülözhetetlennek tartják a rehabilitációs konzíliumot, melynek feladata a rehabilitáció módjának meghatározása. Fontos, de nem elégséges a szövettani diagnózis ismerete a rehabilitációs terv kidolgozásához, a műtéti beavatkozás mértéke, eredményességének ismerete is elengedhetetlen.

Felső végtagi funkcionális tesztek használata a rehabilitációban – Melyiket válasszuk? English
Szerző(k): Hőgye Zsófia, Jenei Zoltán, Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
Bevezetés: A jelenlegi magyarországi rehabilitációs gyakorlatban nincs egységes ajánlás a felső végtagi funkciók mérésére. A kéz komplex rehabilitációjában a kimeneti változók standardizált mérése mind a klinikai gyakorlat, mind a kutatás szempontjából kívánatos lenne. A rehabilitációs team valamennyi tagja részéről megmutatkozik az igény a felső végtagi funkciókárosodások minél pontosabb leírására. Célkitűzés: A közlemény célja, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban megtalálható módszerek áttekintése után ismertesse azok jellemzőit, klinikai felhasználásukat, tulajdonságaikat, eligazodást nyújtva ezzel a rehabilitációval foglalkozó szakembereknek. Módszerek: Szakirodalom-feldolgozás másodlagos adatelemzéssel (tankönyvek, folyóiratok) és nemzetközi közlemények felhasználásával. A tesztek kiválasztásának kritériumai: (1) megtalálhatók lektorált adatbázisokban: Pubmed, ScienceDirect; (2) leírásuk szabadon hozzáférhető legyen; (3) pszichometriai mutatóinak vizsgálata legalább két területen megfelelő eredményt mutasson. Eredmények: 10 funkcionális tesztet ismertetünk az alábbi szempontok szerint: általános jellemzők, felhasználási terület, korosztályok, hozzáférhetőség, ár, a teszt elvégzéséhez szükséges eszközök, a vizsgálathoz szükséges idő. Az ismertetett tesztek jellemzői sok szempontból eltérnek egymástól. Találhatunk köztük betegség-, funkció- vagy életkor-specifikus vizsgálómódszereket. Amennyiben a célunk, hogy stroke-betegek állapotát mérjük fel, választhatjuk a Fugl-Meyer-, ARAT, BBT, SULCS tesztet. Ha a finommanipuláció célzott vizsgálatát kívánjuk végezni, akkor az NHPT javasolható az áttekintett tesztek közül. Gyermekekkel való munka során a QUEST és az AHA módszereket tudjuk ajánlani a vizsgált szakirodalom alapján. Következtetés: A rehabilitáció során meg kell tudnunk állapítani, hogy a vizsgálni kívánt funkciók leírására mely módszer lesz a legalkalmasabb. Így tehát az ezzel foglalkozó szakemberek feladata, hogy kiválasszák a megfelelőt, amelyikkel betegük vagy egy adott populáció állapotát jellemezni szeretnék. Számos javasolható a hazai bevezetésre, a felhasználók lehetőségeitől és céljaitól függően. Az irodalmi áttekintés és az ismertetett paraméterek alapján az ARAT, BBT és a GAT használatát tartjuk leginkább alkalmasnak a felső végtagi funkciók széles körű vizsgálatára.

Urodinamikai vizsgálatok Magyarországon English
Szerző(k): Putz Miklós, Cserháti Péter, Klauber András, Banyó Tamás, Sebestyén Andor
A szerzők a neurogén hólyagdiszfunkciók alapvizsgálatát jelentő urodinamikai vizsgálatok elvégzésének lehetőségeit elemezve áttekintették a jelenlegi hazai helyzetet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a meglévő urodinamikai vizsgálati lehetőségek hazai területi eloszlása egyenetlen, a vizsgálatok száma a szükséglethez képest igen alacsony, valamint arra, hogy a neurourológiai vizsgálatok „arany standardját” jelentő videourodinamikai vizsgálat hiányzik a hazai lehetőségek közül. Ezen nagyobb vizsgálat előzetes jelentését adják most közre.

Nagy elismerés érte a fogyatékkal élő emberek családját, és ezzel szakmánkat is
A Városi Sport- és Rendezvénycsarnok névadó ünnepsége – Gyöngyös, 2015. szeptember 18.

20 éves a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete

Pályázatok

3D digitalizálási és nyomtatási technológia alkalmazása a koponyasérültek rehabilitációja során

Legfrissebb kongresszusok

    A közeljövőben nincs rendezvényünk.
    Legutóbbi rendezvényünk
  • 2019.11.18.
    Siracusa, Italy

További rendezvények
emo's statement on the central role of medical doctors
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • Pest Megyei Területi Szervezetének helyi szervezetei is megtartották a Semmelweis napot. A Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet...>> Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hírei

    [ 2020.07.07. ]

  • Az Európai Gyermekgyógyász Akadémia 2021. április 22-25-én tartja kongresszusát és továbbképző kurzusát, amire a magyar résztvevőket is várja. On...>> Magyar Gyermekorvosok Társasága hírei

    [ 2020.07.07. ]

  • Weboldalunkon elérhetővé tesszük az EMMI Magyar Koronavírus kézikönyvét, a 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19)...>> Magyar Nephrologiai Társaság hírei

    [ 2020.07.07. ]

  • It is our pleasure to invite you to participate in the 7th International Conference on Prehypertension, Hypertension, Metabolic Disorders and Cardiovascular...>> Magyar Hypertonia Társaság hírei

    [ 2020.07.07. ]

  • Időpont: 2020. november 5-6.Helyszín: Budapest, Hotel BenczúrTisztelt Kolléganő! Kolléga...>> Magyar Diabetes Társaság hírei

    [ 2020.07.07. ]