Bevezetés: A rehabilitációs szakvizsga 40 éves hazai történetében még az elmúlt 5 évben is jelentős változások történtek. Az közlemény célja az elmúlt évek változásainak áttekintése mellett a szakvizsgák tapasztalatainak ismertetése a szakterület művelői számára.
Tárgyalás: Magyarországon 1978 óta létezik rehabilitációs szakképesítés (9/1978. [XI. 29.] EüM. rendelet), amelynek mozgásszervi rehabilitáció volt az elnevezése az első húsz évben. Az elnevezés 1999-től (66/1999. [XII. 3.] EüM. rendelet) orvosi rehabilitáció a szakterület megjelölésével lett, majd orvosi rehabilitáció (mozgásszervi). Az első vagy alapképesítésként megszerezhető 5 éves képzési idejű fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás (FMRO) szakképesítés 2003-ban született meg (45/2003. [VIII. 6.] ESzCsM rendelet), amely már az uniós elvárásoknak is megfelelt.
A képzés és a szakvizsgáztatás központja az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI) volt. Az egyetemi képzések csak a tanszékek megalakításával, közel 25 évvel a szakterület létrejötte után kezdtek kialakulni. Debrecenben 2006-ban, a Semmelweis Egyetemen, Budapesten (SE) 2009-ben, Pécsett 2015-ben, Szegeden a 2016. évben alakult rehabilitációs tanszék/tanszéki csoport. Újabb változás 2016. 09. 26-tól történt, ettől kezdve már csak 5 éves rehabilitációs medicina szakvizsgára lehet jelentkezni, a ráépített, kétéves képzés lehetősége megszűnt. A szakvizsgára az elmúlt időszakban, éves átlagban húszan jelentkeztek, míg a 40 év során közel ötszázan szakvizsgáztak. A sikertelen vizsgák száma az első 25 évben 2 volt a 229-ből, míg az elmúlt 10 évben 20/252. A vizsgakudarcok hátterében a szakgyakorlati képzések elmaradását, a megfelelő képzési helyeken történő gyakorlatok eltöltésének hiányát tartjuk, amin változtatni szükséges. Véleményünk szerint mindezekben az egyetemeken működő grémiumok tevékenységének is jelentős szerepük van.
Konklúzió: Az OORI (amely egyben az SE Tanszéki Csoportjának székhelye) mellett a Rehabilitáció, Fizikális Medicina és Gyógyászati Segédeszköz Tanács Oktatási Bizottsága is szerepet vállalt a képzésért felelős egyetemi grémiumok közötti egyeztetésben. A Bizottság az elmúlt évben 2 ülést tartott, amelyen a képzőhelyek akkreditációjának folyamatát, ezek szempontrendszerét, egységesítését és a szakvizsgára felkészülés fő szempontjait tekintették át a harmonizáció, a sikeresebb szakvizsga-felkészülés érdekében.

A felső végtag szerkezetének és szerepének komplexitása miatt az ennek funkciózavarában szenvedő páciens rehabilitációja összetett folyamat. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy a robotterápia mint egy viszonylag új lehetőség hazánkban, milyen megoldást kínál erre a problémára, illetve milyen relevanciával rendelkezik a rehabilitációban a konvencionális gyógytorna és egyéb terápiák mellett. A Hocoma cég kifejlesztett egy eszközcsoportot, amely a konvencionális terápia mellett képes a páciens rehabilitációját segíteni a passzív kezeléstől a teljes aktivitásig. Ebbe három eszköz tartozik bele: az ArmeoPower, amely egy robotasszisztált exoskeleton, az ArmeoSpring, amely egy exoskeletonnal rendelkező nem robotasszisztált rendszer és az ArmeoSenso, egy szenzoros alapú komputerasszisztált eszköz. A szerzők részletesen ismertetik, hogy az eszközcsoport milyen terápiás lehetőséget képes nyújtani a páciensek számára. Továbbá ahhoz, hogy igénybe vehesse a páciens ezeket az interaktív terápiás termékeket, milyen kritériumrendszernek szükséges megfelelnie, ezen kívül pedig a kizáró okok ismertetésére is sor kerül.

Bevezetés: A jelen kutatás célja, hogy megvizsgáljuk, stroke-on átesett felnőtt betegek esetében milyen hatással van a funkcionális teljesítményre, a testegyensúly megtartására a kiegészítő Wii-terápia alkalmazása. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Központi Ergoterápia részlegén első alkalommal alkalmaztunk Wii egyensúlypadot stroke-on átesett betegek számára. Ennek előzetes tapasztalatait közöljük. Kutatási kérdésünk, hogy létrejön-e a Wii-feladatok gyakorlása során tanulási hatás, illetve ez együtt jár-e a funkcionális képességekben való javulással. További célunk volt a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémák és tapasztalatok összegyűjtése.
Módszer: Eddig 12 stroke-on átesett beteggel és 3 stroke-on nem átesett személlyel végeztünk Wii-tréninget 8 egymást követő munkanapon, napi 20 perc játékkal. A Stroke Kontroll csoport (6 fő) Wii-tréningben nem vett részt. A Wii-tréning előtt és után 3 funkcionális állapotfelmérő teszt felvétele történt.
Eredmények: A tanulás tekintetében az eredmények azt mutatták, hogy a Stroke csoport esetén mindkét gyakorolt Wii-feladatban létrejött tanulási hatás, amit a funkcionális tesztek által mért teljesítményjavulás kísért. Egyelőre csak tendenciaként értékelhető, de a funkcionális tesztekben elért eredmény nem haladta meg jelentősen a Stroke Kontroll csoport eredményeit. A résztvevők eltérő funkcionális állapota ellenére mindannyiuk számára könnyen alkalmazható volt a Wii eszköz. A konkluzív eredményhez további kontrollszemélyek bevonása szükséges.

A Magyar Rehabilitációs Társaság az általa alapított Vas Imre-emlékérmet a rehabilitációért végzett magas színvonalú orvosi, szervezői, oktatói és tudományos munkásságának elismeréseként 2019-ben dr. Szél Istvánnak adományozta.

H. Cs. nevű, mérnök végzettségű, 60+ férfi betegtől kaptuk az alábbi írást. A beteg így élte meg azt a beavatkozást, amit mi valódi prevenciónak nevezünk. Ezzel megelőzhető az agyi történés, és ezzel az utána következő rehabilitációs procedúra. Így függ össze egy akut érsebészeti beavatkozás a rehabilitációval. Azt mondhatjuk, hogy ez is rehabilitációs célzattal végzett akut műtéti beavatkozás. A levelet szerkesztés nélkül közöljük, érzékeltetve azt, hogy hogyan éli át a beteg az általunk rutinszerűen végzett orvosi tevékenységeket