Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Molnár Károly
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
A szkizofrénia gazdasági költségei Magyarországon az1990-es években
Szerző(k): Rupp Ágnes, Harangozó Judit, Bognár Géza, Iván Norbert, Radó Iván
A tanulmány áttekintést ad a költségelemzések módszertanáról, majd az elsődleges adatok részleges hiányára való tekintettel négyféle megközelítéssel végzi el a szkizofréniával kapcsolatos direkt és indirekt költségek elemzését. A különböző módszerek alapján a direkt költségek évente 8,0-11,2 Mrd Ft közé, míg az összköltség 14,5-25,6 Mrd Ft becsülhető. A magyar adatok elemzése alapján az éves ápolási költségek 10 Mrd Ft-ra rúgnak, míg az összköltség 27 Mrd Ft. Az éves ápolási költségek a teljes egészségügyi finanszírozás 1,9%-át teszik ki, kissé alulmaradva sok más országban tapasztalt arányuktól. Gazdasági szempontból nem támogatható sem a ráfordítás csökkentése, sem a korszerű gyógyszerek és ellátási módszerek finanszírozásának korlátozása, mivel mindkét intézkedés a tetemes indirekt költségek emelkedését vonja maga után.

A FOKOZOTT VEREJTÉKEZÉS ESETLEGES SZEREPE A PÁNIKROHAMOKKIALAKULÁSÁBAN
Szerző(k): Janszky Imre, Szedmák Sándor, Kopp Mária
Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került a hiperventiláció szerepe a pánikrohamok keletkezése során. Egyre több tanulmány erősíti meg, hogy biológiai sérülékenység esetén a hiperventiláció és az azt követő szisztémás alkalózis a pánik testi tüneteinek keletkezésében fontos háttértényezőként szerepelhet. Hipotézisünk lényege, hogy a pánikroham körülményei között a fokozott verejtékezésnek is lehet alkalotizáló hatása, így a verejtékezés is hozzájárulhat a pánikrohamok generálásához. E hipotézis alapján 111 DSM-III szerinti pánikbeteg pánik-tünetlistájának statisztikai analízisét végeztük el. Az analízis szerint 1. létezik a pánikbetegeknek egy jól elkülöníthető csoportja, akiknél jelentéktelenek voltak a hiperventilációval kapcsolatos problémák, ugyanakkor a betegek erőteljes verejtékezésre panaszkodtak, 2. az analízis során nem találtunk olyan betegcsoportot, amelyben mind a verejtékezéssel, mind a hiperventilációval összefüggő panaszok jelentéktelenek lettek volna. Úgy tűnik, hogy a vészreakciót egyébként jellemző intenzív fizikai munkavégzés elmaradása esetén, miként a hiperventiláció, úgy az izzadás is alkalotizáló hatású lehet és így a pánikrohamok generálásába is belejátszhat.

MAGAS POTENCIÁLÚ KOCKÁZATI TÉNYEZŐKÖSSZEFÜGGÉSEINEK RETROSPEKTÍV VIZSGÁLATA BEFEJEZETT ÖNGYILKOSSÁGI ESETEKBEN
Szerző(k): Antal Albert, Faludi Gábor, Sótonyi Péter, Dinya Elek, Dunay György, Szakonyi Erika, Sárosi Andrea, Lászik András
Az igazságügyi orvosszakértői gyakorlatban lehetőség van az öngyilkossági esetek kapcsán is a kevésbé ismert előzményi adatok feldolgozására. Az ezekből levonható következtetések, összefüggések felhasználhatók az öngyilkosságok hosszú távú prevenciójában. Célul tűztük ki az aktuális alkoholos állapot, a búcsúlevél, a megelőző kísérletek, illetőleg a szándékjelzés összefüggéseinek vizsgálatát. Eredményeink szerint pozitív korreláció mutatható ki a vizsgált paraméterek között. A búcsúlevelet hagyottak között mindkét nemben az előzetes szándékjelzés és a megelőző kísérletek száma is szignifikánsan magasabb volt, mint a búcsúlevelet nem hagyottaknál. Az előzetes szándékukat jelzők között is szignifikánsan magasabb a megelőző kísérletek száma, mint a szándékukat nem jelzők csoportjában. A férfiaknál a közepes fokú alkoholos állapot esetszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a többi alkoholos befolyásoltsági kategóriában. A nőknél a legjellemzőbb, hogy túlnyomó többségük nem volt alkoholos állapotban az öngyilkosságuk időpontjában.

PRODUKTÍV TÜNETEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSA
Szerző(k): Gazdag Gábor, Csorba János, Unoka Zsolt, Koczka Zsuzsanna
szerzők a klinikai kórrajztár 1910-1920-as évek közötti időszakából fellelhető kórrajzanyagából 62 (I. csoport), az 1930-1940 közötti periódusból pedig 59 (II. csoport) globálisan az endogén pszichózis diagnosztikus spektrumba tartozó beteg adatait hasonlították össze. Hipotézisük az volt, hogy a betegek téveszméinek tematikája a történelmi környezet változásával átalakul és részben annak hatásait tükrözi. A kórrajzokból gyűjtött információkat H. Hinterhuber pszichiátriatörténeti kutatásaira támaszkodva az innsbrucki kérdőív átalakított verziójának alapján kódolták.

Miután eredményeikben demonstrálják a klinikai betegcsoport szociodemográfiai mutatóit, a szerzők a téveszmék tematikájában jelentős stabilitást dokumentálnak a két időszak között. Szignifikáns növekedést csak az üldöztetéses tartalmak és a szaglási hallucinációk előfordulása mutat. A szerzők kísérletet tesznek a talált változások értelmezésére.

ÚJABB ADATOK A DROG-ABÚZUS ETIOLÓGIÁJÁRÓL ÉSKORSZERŰ GYÓGYSZERES KEZELÉSÉRŐL II.*
Szerző(k): Székely József Iván
A tanulmány I. felében az opiátok és pszichostimulánsok hatásmechanizmusáról volt szó, a II. rész első fejezetében az abúzust okozó szerek többi csoportjai: az alkohol, a nikotin, a marihuana, a hallucinogének és a szedato-hipnotikumok kerülnek rövid áttekintésre. A kísérleti és klinikai adatok arra vallanak, hogy az utolsó csoport kivételével ezek is a centrális endogén-opioidok és a mezo-limbikus dopamin-rendszer közvetítésével fejtik ki "megerősítő? hatásukat, így az addikció mechanizmusa nagyjából egységes. A drogfüggésre hajlamosító tényezők részben genetikusak, részben környezeti hatások. A drogfüggőség igen gyakran társul affektív és/vagy szorongásos kórképekkel, továbbá igen nagy az aszociális pszichopátia gyakorisága a drog-függő betegek között. Újabban a drogfüggésre az öröklött hajlam genetikus markereit is kezdik tisztázni. Ezek között fontos a dopamin2-receptorok sűrűségének csökkenése. A gyógyszerfüggésre hajlamosító személyiségjegyek között a fokozott stressz-reaktivitás, alacsony frusztrációs küszöb, élménykereső magatartás, érzelmi éretlenség, az önértékelés zavara és a negatív énkép társadalomra való kivetítése látszik lényegesnek. Ami a drogfüggőség farmakoterápiáját illeti, lényegében három fő megoldás ajánlkozik. A legfontosabb a szubsztitúciós kezelés, ami heroin- és kokainfüggő betegeknél a metadon és esetleg a jövőben a buprenorphin tartós adagolását jelenti. Opiát-antagonistákkal (naltrexon, naloxon) az opiátok okozta eufória felfüggeszthető és az alkohol hasonló hatása csökkenthető. A szedatohipnotikumok és a marihuana okozta függőség gyógyszeres kezelése még megoldatlan. Végül, hatékonynak találták az antidepresszánsokat a drogfüggőség majdnem minden fajtájában, a betegek egy kis hányadában. Csoportos és/vagy egyéni pszichoterápia nélkül a drogmegvonás hatékonysága lényegesen kisebb.

A PSZICHIÁTRIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM AD HOC BIZOTTSÁGÁNAKÁLLÁSFOGLALÁSA A HAZAI PSZICHIÁTRIAI ELLÁTÁS HELYZETÉRŐL.
Szerző(k): Füredi János dr., Gerevich József dr.
A gyógyítás és rehabilitáció szervezetmodelljénekátalakítására tett javaslat.

A pszichoterápiás szakorvosi és szakpszichológusivizsga tételei
Szerző(k): Javaslat a pszichoterápiás szakvizsga menetére:

MERRE HALAD A PSZICHIÁTRIA? II. rész
Szerző(k): Vandlik Erika, Németh Attila, Füredi János
Az utóbbi 10-15 évben a neurobiológia területén gyors fejlődés tapasztalható. Ez nagy kihívást jelent a pszichiátria számára. A pszichiátriai gyakorlatnak készen kell állnia az új eredmények, módszerek befogadására. Ehhez segítséget nyújthatnak az új komplex modellek, melyek képesek felfrissíteni a pszichiátriai gondolkodást és szemléletet. A szerzők olyan, először E. R. Kandel által megfogalmazott irányelveket tárgyalnak, néhány biológiai modellel kiegészítve, melyek új értelmezési keretet nyújtanak a pszichiátria számára. A megközelítés biológiai alapú, ugyanakkor integratív szándékú. Így hasznos információt nyújthat a nem biológiai érdeklődésű pszichiáterek számára is.

Szerző(k): Gerevich József, Csorba József, Kiss Nándor, Sós Iván

KÜLÖNBSÉGEK A SVÁJCI ÉS A MAGYAR KLINIKAI FELFOGÁSBAN
Szerző(k): Kuncz Elemér
Hozzászólás Lukács-R. Zsuzsanna: A szörny - Pszichoterápia börtönben c. cikkéhez
[Psychiatria Hungarica 1998 (13)6: 655-670]

Könyvismertetők

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]