Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Balázs Judit
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Szerkesztőségi köszöntő, tartalom

Perfectionism and Suicide: A systematic review of qualitative studies English
Szerző(k): Luca Katzenmajer-Pump, Judit Balázs

Bevezetés: Az utóbbi idôben a perfekcionizmus és az öngyilkos magatartás összefüggésének vizsgálata a fókuszba került. Smith és mtsai 2018-ban közölt cikkükben a témában végzett kvantitatív vizsgálatokat tekintették át metaanalízis keretében, és pozitív együttjárást találtak a perfekcionizmus és az öngyilkossági gondolatok és kísérletek között. A jelen cikk célja a perfekcionizmus és az öngyilkos magatartás összefüggését vizsgáló kvalitatív kutatások szisztematikus áttekintése.


Módszerek: Szisztematikus irodalomkeresést végeztünk négy adatbázisban (PsychInfo, PubMed, Ovid MEDLINE, Web of Science) a következô keresôszavakkal (*perfectionism or self-criticism) and (suicide* or suicidality*). A beválasztás során kritérium volt, hogy angol nyelven íródott, lektorált cikkek legyenek, melyek kvalitatív módszertannal dolgozzák fel a témát. A kizárási kritérium pedig az empírikus adatok hiánya volt.


Eredmények: Összesen 8 cikk felelt meg a beválasztási kritériumnak. Mindegyik kutatás szoros összefüggést talált a perfekcionizmus és öngyilkos magatartás között. Külön megvizsgáltuk a klinikai és közösségi mintát bevonó kutatásokat, és mindkét csoportnál a perfekcionizmus szoros összefüggésben áll az öngyilkos magatartással.


Következtetés: A perfekcionizmus és az öngyilkos magatartás összefüggését vizsgáló kvalitatív módszertanú kutatások szisztematikus áttekintése alapján alátámasztjuk a korábbi témában közölt metaanalízist, mely kvantitatív módszerrel elvégzett kutatások eredményeit dolgozta fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus növelheti a rizikóját az öngyilkos magatartásnak.


Pszichopatológiai hálózatelemzés: módszertani zsákutca, ígéretes eszköz, vagy mindent felülíró, új irányzat?
Szerző(k): Rónai Levente, Polner Bertalan

A dolgozat célja a pszichopatológiai hálózatelemzés alapjainak, ígéreteinek, illetve legfőbb kihívásainak, kritikáinak bemutatása. A pszichopatológiai hálózati koncepció szerint a mentális zavarok nem képezhetők le az eddig alkalmazott, tradicionális modellezési lehetőségeken keresztül, mivel a zavarok multifaktoriális természetűek, és különböző biológiai, pszichológiai és szociális tényezők bonyolult kölcsönhatásai működtetik őket. Az elvárások szerint a hálózati modellezés közelebb vihet bennünket a mentális zavarok komplexitásának megértéséhez, ugyanakkor sokak szerint a hálózati elemzés és a bevett statisztikai modellek szembeállítása számos ponton torzított. Továbbá, a hálózatelemzés kritikusai szerint a mentális zavarok hálózati modelljei nem replikálhatók, míg mások biztató eredményeket kaptak a hálózati modellek stabilitásának vizsgálatakor. Bár jelenleg a megközelítés jelentős kihívásokkal küzd, a mentális zavarok komplex és dinamikus jellegének megragadásával és intuitív ábrázolásával segítheti azok kialakulási és fenntartási mechanizmusainak vizsgálatát, és egyszer talán a személyre szabott kezelések tervezését is támogathatja majd.


A Gyermekkori Trauma Kérdőív magyar nyelvű validálásának előzetes eredményei
Szerző(k): Csernela Eszter, Németh Nándor, Csuta Cintia, Lakner Flóra Elza,Tényi Tamás, Czéh Boldizsár, Simon Mária

Bevezetés: A klinikai gyakorlatban és kutatásban fontos a gyermekkori traumák felderítése, ezért szükség van átfogó, nem intruzív, és jó pszichometriai tulajdonságú mérőeszközökre. Jelen tanulmányban a Gyermekkori Trauma Kérdőív rövid változatának magyar nyelvre fordítása, illetve pszichometriai mutatóinak vizsgálata történt meg.


Módszerek: Eddig összesen 529 személy vett részt a vizsgálatban: 358 normatív és 171 klinikai alany. A lefordított kérdôív 28 állításból áll, és a gyermekkori bántalmazás öt típusának mérésére alkalmas: szexuális abúzus, fizikai abúzus, érzelmi abúzus, fizikai elhanyagolás és érzelmi elhanyagolás. Felhasználtuk továbbá a demográfiai adatok rögzítése mellett a Szülôi Bánásmód Kérdőívet, Események Hatása Kérdőívet és a Disszociatív Élmények Skálát.


Eredmények: A belső konzisztencia vizsgálatkor a trauma kérdőív egyes alskáláinak Cronbach’s a értékei a kérdésestől (a=0,639) a kiválóig (a=0,934) terjedtek. A klinikai és a normatív alanyok összehasonlításakor a klinikai alanyok a szexuális abúzus skála kivételével valamennyi alskálán szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a normatív alanyok [PA: t (398)=-2,771; p=0,006; PN: t (398)=-5,990; p=0,000; EA: t (398)=-3,679; p=0,000; EN: t (398)= -4,759; p=0,000; Összpontszám: t (398)=-4,669; p=0,000]. A korreláció-vizsgálat eredményeiből kiemelendő, hogy a trauma kérdőíven elért összpontszám közepes erősségű negatív korrelációt mutatott a Szülői Bánásmód kérdőív anyai (r=-0,661; p=0,000) és apai (r=-0,483; p=0,000) szeretet alskáláin elért pontszámokkal.


Következtetés: A kezdeti adatelemzés eredményei biztatóak a kérdőív felhasználhatóságát illetően. Összességében a Gyermekkori Trauma Kérdőív olyan mérőeszköz, amely lehetővé teszi a traumatikus életesemények szisztematikus értékelését, maximalizálva az abúzus és elhanyagolás detektálásának esélyét.


Szerepváltozások és azok hatásai alkoholisták családjának működésére – Két család történetének elemzése
Szerző(k): Kalapos Miklós Péter

Egy családtag alkoholfüggése a családi viszonyokat is átrajzolja és diszfunkcionális kapcsolati hálót hoz létre. Ezért az egyén és a család viszonyát, a fellépő kölcsönhatásokat és folyamatokat az alkoholbeteg viselkedésének megértése miatt a terápia során vizsgálni szükséges. Ennek tudományos alapját a családtagoknak a kóros alkoholhasználati rendellenességek kialakulásában és fenntartásában játszott szerepének vizsgálata során kapott megfigyelések adják. A családban élés a családi státuszhoz kötődő szerephez kapcsolódó szerepelvárások teljesítése révén valósul meg. Ha a státuszhoz kapcsolódó szerepelvárás és az egyénnek a szerep betöltésére való képessége között diszkrepancia alakul ki, akkor diszfunkcionális helyzetről beszélhetünk. Jelen munkában két alkoholfüggő beteg családi viszonyrendszerét elemeztük. Mindkét családban sikerült azonosítani a konspiráló/félrenéző családtagot, aki leginkább vagy a házastárs, vagy az anya, vagy esetenként mindkettő, rátaláltunk a diszfunkcionális apákra és mindkét családban ott van egy önmagát feláldozó családtag, aki mindkét esetben a leánygyermek volt. Ismert, hogy a hozzátartozók maguk is hozzájárulnak az alkoholfüggőség fennmaradásához, az alkoholista játszma továbbéléséhez, ezért a család terápiába vonására törekedni kell. Mivel egy nős férfi legfontosabb kapcsolata optimális esetben a felesége, a kettejük közötti interakció a jelenség fennmaradása szempontjából meghatározó, ami a „wife of alcoholic” terminus technicus megszületéséhez vezetett. Ám ez a megközelítés valószínűleg változtatásra szorul, mert a férfi/nô arány az italozást illetően már az 1980-as évektől átalakult, s a női részarány növekedni kezdett. Így vélhetően a „partner of alcoholic” fogalom használata jobban leírja a mai valóságot. Az addikt beteg gyógyulásához a családtagok bevonása is szükséges. Komoly nehézséget jelent azonban a családtagok elidegenedése a függőtől, illetve a magyar szerzők által már korábban felvetett probléma, hogy az ellátórendszerben igénybe vehető szolgáltatásokról gyakran kiderül, nem elegendőek a gyógyuláshoz. A statisztikai adatok is az ellátórendszer betegmegtartó képességének csökkenését jelzik. Ezért fontos lenne az addiktológiai gondozóhálózat szerepének és lehetőségeinek, illetve finanszírozásának újragondolása.


Az érzelemszabályozási nehézségek, a megküzdés, az impulzivitás, a külső-belső kontrollosság és a szenzoros élménykeresés vizsgálata az alkalmi és a rendszeres marihuána-fogyasztók körében
Szerző(k): Árpási-Kmoskó Eszter, Szemán-Nagy Anita

Bevezetés: Számos tanulmány vizsgálta a személyiség és a pszichoaktívszer-fogyasztás közötti kapcsolatot. A marihuána-használattal foglalkozó szakirodalmak alapján feltételezhetjük, hogy bizonyos személyiségjegyek megkülönböztetik az alkalmi és a rendszeres marihuána-fogyasztást. Mind a megelőzésben, mind a hatékony kezelésben kulcsfontosságú annak megértése, hogy milyen kapcsolat áll fenn a személyiségjegyek és a marihuána-fogyasztás jellegzetességei között. Vizsgálatunkban az érzelemszabályozási nehézségek, a stressz-szel való megküzdés, az impulzivitás, a külső-belső kontrollosság és a szenzoros élménykeresés alakulását vizsgáltuk alkalmi és rendszeres marihuána-fogyasztóknál.


Módszerek: Vizsgálatunkban 322 fő vett részt. 51 alkalmi és 56 rendszeres marihuána-fogyasztó, valamint 215 marihuánát egyáltalán nem fogyasztó személy, akik a kontrollcsoportot alkották. A vizsgált személyiségjegyeket az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívvel, a Megküzdés stresszhelyzetekben kérdőívvel, a Barratt Impulzivitás Skálával, a Rotter-féle külső-belső kontroll attitűd kérdőívvel, valamint a Szenzoros Élménykeresés Skálával mértük.


Eredmények: Az érzelemszabályozás nehézségei és az impulzivitás a marihuána-fogyasztás mértékével együtt növekednek, továbbá az alkalmi és a rendszeres marihuána-fogyasztókra az érzelemközpontú megküzdési stratégiák alkalmazása a legjellemzőbb. A rendszeres marihuána-fogyasztókra jellemzőbb a külső kontrollosság, mint az alkalmi fogyasztókra. A marihuánát nem fogyasztók kevésbé szenzoros élménykeresők, mint a két marihuána-fogyasztó csoport, azonban az alkalmi és a rendszeres fogyasztók között nem találtunk szignifikáns különbséget.


Következtetések: Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált személyiségjegyeknek szerepük lehet mind a marihuána-fogyasztás kialakulásában, mind a használat gyakoriságában.


Az implicit és spontán mentalizáció eltérései szkizofréniában
Szerző(k): Csulak Tímea, Herold Róbert

Bevezetés: A társas interakciók során elengedhetetlenül fontos a mentalizáció képessége. A mentalizáció két különálló rendszerre bontható: egy explicit részre, melyre jellemző, hogy tudatos, reflektív, verbális, és egy implicit részre, ami nem tudatos, automatikus, non-verbális, intuitív. Elkülönítenek egy spontán mentalizációt is, ami az explicit utasítás nélkül megjelenő mentális állapot-tulajdonításra vonatkozik. Szkizofréniában számos vizsgálat igazolta az explicit mentalizáció deficitjét, de kevés adat áll rendelkezésre a nem explicit mentalizációval kapcsolatban. Jelen közleményünk célja a kérdéskör irodalmának narratív áttekintése.


Módszerek: A különböző publikációkban használt módszertan alapján tanulmányunkban külön vizsgáljuk az implicit és a spontán mentalizációt. A témában megjelent közlemények felkutatására PubMed adatbázis keresést végeztünk.


Eredmények: Összesen 26 közlemény, 9 implicit és 17 spontán mentalizációt vizsgáló tanulmány alapján végeztük el az áttekintést.


Következtetések: Az eredmények alapján az implicit mentalizáció relatíve megtartott, de az intencionalitás implicit detekciójának hatásfokát jelentősen befolyásolhatják egyéb (pl. neurokognitív) tényezők. Ezzel szemben a közlemények egyértelműen a spontán mentalizáció deficitjéről számolnak be, azaz a szkizofrén páciensek kevésbé érzékenyen reagálnak a spontán mentalizációs aktivitást megkívánó helyzetekben. Az interakciókat kevésbé írják le komplex intencionális mentális állapotok szerint, és a leírások gyakran nem felelnek meg az adott interakciónak. Összességében szkizofréniában az explicit mentalizáció deficitje mellett az implicit vagy spontán mentalizációs teljesítmény is érintett, ha nem is ugyanolyan mértékben. Ezeknek a különböző deficiteknek potenciálisan terápiás konzekvenciái is lehetnek.


Kép – érzet – eredet. Művészetterápia a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztályon
Szerző(k): Salz Gabriella

A tanulmány célja, hogy betekintést adjon a tündérhegyi pszichoterápiás osztály művészetterápiás csoportjainak működésébe, a képek integrálásának lehetőségeibe a terápiás folyamatba. Olyan kérdéseket érint pl.: Hogyan illeszthető a művészetterápia egy pszichoterápiás osztály működésébe? Hogyan jelennek meg a pszichodinamikai folyamatok a művészetterápiás csoportokon? Hogyan segíthet a kép a megértésben, feltárásban? Miért fontos, hogy a verbális terápiák mellett a nonverbális terápiák is helyet kapjanak az osztályos pszichoterápiás munkában?


Bemutatom továbbá saját megfigyeléseimet, miszerint a személyiségzavaros páciensek esetében a testkép kiemelt szerepet játszik a művészetterápiás folyamatban. Esetükben a mentalizációs készség sérülése miatt a szelfreprezentációkban a test központi szerepet kap, az élmények sokszor testre íródnak. A fenti kérdéseket, illetve a testkép szerepét a művészetterápiás folyamatban két esetrészlet segítségével mutatom be.


Mit jelentett számomra a Lipót?
Szerző(k): Rihmer Zoltán

Könyvismertetés

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30

    Hasznos linkek
    • Meghívó a Magyar Radiográfusok Egyesülete Közhasznú Szervezet Rendes Évi Tisztújító KözgyűléséreA Magyar Radiográfusok Egyesülete Közhasznú...>> Magyar Radiográfusok Egyesülete hírei

      [ 2021.04.11. ]

    • A MESZK a COVID-19 járványhelyzettel összefüggésben, a Köztestületünkhöz beérkezett kérdésekre reagálva, az egészségügyi...>> Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hírei

      [ 2021.04.09. ]

    • Tisztelt Tagtársak!A VascAgeNet egy kutatókból, klinikusokból, mérnökökből és ipari szereplők képviselőiből álló interdiszciplináris hálózat,...>> Magyar Hypertonia Társaság hírei

      [ 2021.04.09. ]

    • A személyes részvételű konferencia megvalósulása a jelen COVID-19 helyzethez kapcsolódó, a kormány által hozott szigorítások értelmében kérdéses. >> Magyar Gyermekorvosok Társasága hírei

      [ 2021.04.08. ]

    • valamint az MST Kísérletes Sebészeti Szekció XXVIII., a Coloproctológiai Szekció, a Sebészeti Endoszkópos Szekció és a Sebészeti Onkológiai Szekció csatlakozó...>> Magyar Sebész Társaság hírei

      [ 2021.04.08. ]

    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]