Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍREK

A háziorvoslást sokféleképpen lehet csinálni, éppen ettől szép

Közelkép2017.04.15. 09:00Orvosok Lapja, Sándor Judit

Van élet a végeken is, ezt bizonyítja dr. Rosta László, Felsőrajk és Gelse háziorvosa, aki semmiképpen nem szeretne példálózni, hiszen csak teszi a dolgát saját elképzelése szerint.

A zalai származású és a szűkebb pátriájába visszatérő Rosta doktor Pécsen végzett, hematológus szeretett volna lenni. Dolgozott is az Országos Hematológiai intézetben, ám a családja távol volt, és anyagilag sem volt előnyös az intézeti munka. Időközben Felsőrajk háziorvosa nyugdíjba vonult, s hívták a fiatal orvost a megüresedett körzetbe gyógyítani. Egyszer csak azt vette észre, hogy már nem az a kérdés, hogy vállalja-e a feladatot, hanem az, hogy mikortól. Így lett Felsőrajk háziorvosa 2004-től megvásárolva elődjétől a praxist. Ma már két körzetet visz a 44 éves orvos, aki szerint alapvető probléma, hogy a rezidensek nem mennek a kistelepülésekre, meg sem nézik, miként működik egy praxis, jó esetben a városokban helyezkednek el. Pedig a telemedicina és a szélessávú internet korában már korántsem elszigetelt a vidéken gyógyító háziorvos, s gyakorlatilag Budapestre pillanatok alatt feljut az autópályán, a közlekedés leginkább a fővárosban hal meg szerinte.

– Sokkal többet tudok a pácienseimről, hogy itt vagyok velük egy közösségben, látom hogyan élnek, együtt focizok velük az öregfiúk csapatban, a gyerekeim is idejártak óvodába, iskolába. Nem utolsó szempont, hogy ismerem a családokat, akár egy szűrővizsgálat esetében tudom, kinek kell szólni, kire kell jobban odafigyelni, tudom, kivel kell üzennem. Sokkal nagyobb egy vidéki háziorvos presztízse is – sorolja a kis közösségben élés előnyeit dr. Rosta László, majd így folytatja: – A kórházban dolgozó orvossal ellentétben itt én mondom meg a munkatársaimnak, mik az elvárásaim, én választom ki, kivel, illetve milyen eszközökkel akarok dolgozni. Nem feltétlenül az ár az elsődleges szempont, hanem a szervizelhetőség, a megbízhatóság és az olcsó működtetés. Például EKG esetén rendelkezésre állnak már PC EKG-k, amivel egyidejűleg monitorozni is lehet, a felvétel pedig digitálisan eltárolható, illetve nem kell a drága EKG papírra nyomtatni, hanem megteszi A4-es is. De ugyanez a helyzet az informatikánál is mind a számítógépek, mind a nyomtatók szempontjából. A minimumlistás eszközökön túl van még Holter EKG, ABPM, CGMS, Ewing-teszt végzésére alkalmas Cardiosys rendszer.

Számára fontos, hogy a páciensei előtt hiteles legyen: ha például diétára akar rávenni másokat, akkor neki is jó példával kell elöl járnia. „Egy vidéki háziorvos ugyanis nagy hatással van a betegeire, és emiatt nevelőfunkciója is van”, állítja. Elmeséli, hogy három éve még tíz kilóval több volt, s főként azért kezdett diétázni s még aktívabban sportolni, hogy hiteles maradjon a betegei előtt. „Amit elvárunk a betegtől, magunknak is meg kell tudnunk csinálni, s ilyenkor kiderül, ez nem is annyira egyszerű”, teszi hozzá.

Saját háziorvosi programot készítettek informatikus rokonával és egy háziorvos kollégával másfél év alatt, s ma legalább hatvanan használják a környéken. Informatikai kapcsolatban állnak a kanizsai kórházzal: a leleteket, laboreredményeket online kapják, az utóbbiakat rögtön egy excell táblába tölti be a program – mondhatni, az EESZT-megoldásokhoz (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) hasonlóan.

Az informatikai fejlesztéseket az élet kényszerítette ki, mondván: pénzt lehet szerezni, de időt nem. A saját programnak köszönhetően pillanatokon belül rendelkezésére állnak az információk a betegéről: milyen gyógyszert szed, mire allergiás, milyen vizsgálatokon volt, milyen leletei vannak, stb. A nővérrel együtt dupla monitorral dolgoznak, így mindenre van rálátása. A praxisnak saját szervere van, bárhonnan el tudja érni, s a másik körzetét is tudja felügyelni. Az összes számítógépére 24 órás helyszíni garanciális szervizelést kötött, ami elég költséges, ám muszáj, mert az informatikai munkaeszközeit nem nélkülözheti.

A praxis weboldalán regisztrálni tud a beteg, meg tudja nézni azokat az infókat, amiket megoszt vele Rosta doktor, ilyenek például az állandó gyógyszerei vagy éppen az esetileg szedett patikaszerek, de talál laborleleteire, esetleges allergiájára vonatkozó információkat is. A beteg ki tudja nyomtatni vagy androidos alkalmazással okostelefonon is meg tudja mutatni a kórházban a kezelőorvosának a gyógyszerlistáját. Be tudja állítani, melyik szer felírását kéri, ha elmegy a rendelőbe. A legfrissebb mellett a korábbi laboreredményeit is megnézheti, színek jelzik az eltérést a megfelelő értéktől. Sok ötlete lenne még, például a gyógyszerre rákattintva láthatóvá tenni a betegtájékoztatót, amihez további fejlesztések kellenének. Hogy ez egy kis EESZT, az nem kérdés, ám szerinte a saját programjának óriási előnye az EESZT-vel szemben, hogy az övé továbbra is személyes...

A reformok kapcsán a csoportpraxisban nem igazán bízik, hiszen a betegek saját orvosukhoz szeretnek menni, míg a praxisközösségnél a szakemberekből van hiány, közel s távol nincs gyógytornász, pedig jó lenne. Ezért elképzelhetőnek tartaná, hogy liszenszképzéssel alap gyógytornászi képesítést szerezzen valamelyik nővér, aki tudna a betegekkel foglalkozni alapellátási szinten, lenne rá igény bőven.

– Sokakkal ellentétben nem vagyok megkeseredve, egy lehetőséget vázoltam, de véletlenül sem szeretnék példálózni. El tudom fogadni azt is, hogy a háziorvoslásra úgy tekintenek a kollégák, mint egy munkahelyre, ahol reggel nyolctól délután négyig tart a munkaidő a rendelkezésre állással együtt, és utána felejtsék el őket. Így is lehet csinálni, ez sem rossz, hiszen mindenki más személyiség. A háziorvoslásban számomra éppen az a szép, hogy sokféleképpen lehet csinálni” – vallja hivatásáról. (A teljes cikk az Orvosok Lapja most megjelent 2017/4. számában olvasható)

KIEMELT TARTALMAINK

Van élet a végeken is, ezt bizonyítja dr. Rosta László, Felsőrajk és Gelse háziorvosa, aki semmiképpen nem szeretne példálózni, hiszen csak teszi a dolgát saját elképzelése szerint.

Téves elképzelés, miszerint ezzel az új foglalkozással a hiányzó orvosokat pótolni lehetne! Válaszra váró kérdések és külföldi tapasztalatok.

Március 15-én Széchenyi-díjjal ismerték el prof. dr. Dóczi Tamás akadémikus szakmai tevékenységét. Ennek kapcsán beszélgetett az Orvosok Lapja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Idegsebészeti Klinikájának egyetemi tanárával, a Pécsi Diagnosztikai Központ ügyvezető igazgatójával.

A mai daganatterápiák igénylik az egyre fejlettebb diagnosztikát: dr. Dank Magdolna szerint a napi rutin részévé kell válnia a liquid biopsziának.

A jogszabály ellenére, a praxisok 15%-ában egyáltalán nem szűrik, 46%-ukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik az OSAS-t a gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során.

Az orvosok által eddig használt rendszer maradhat, de mögötte ott lesz az EESZT tudása.

Nagy megkönnyebbüléssel jár, hogy a terheket megoszthatjuk másokkal. Az átélt „nem vagy egyedül” élmény segíti a mindennapi munkát, a csoportmunka fejleszti az önismeretet.