Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍREK

Akit az adrenalin fertőzött meg

Közelkép2017.02.23. 06:20Orvosok Lapja

Hogyan és miért lesz egy 34 éves aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos az Országos Mentőszolgálat főigazgatója? Az Orvosok Lapja portréinterjúja Dr. Csató Gáborral.

– Sokan mondják: nem nyugdíjas állás az Országos Mentőszolgálat főigazgatósága. Miért jelentkezett a posztra?
– Megtetszett a feladat. Szabadságom alatt, a telefonomat olvasgatva, egy Facebook-posztból szereztem tudomást a pályázatról. Utánanéztem, a feltételeknek megfeleltem, írtam egy pályázatot – ami másoknak is megtetszett. Az elmúlt másfél évtizedben mindig volt valamilyen kapcsolatom a mentőszolgálattal, a bajtársakkal, így elég konkrét koncepció alakult ki arról, hogy mi mindent lehetne hatékonyabban, jobban felhasználva, helyénvalóbb módon működtetni. A szabadságról hazafelé tartva írtam egy rövid tervet, amit aztán félretettem. Pár héttel később tudtam több időt szakítani a koncepció kidolgozására, amit aztán leadtam az Emberi Erőforrások Minisztériumába.

Néhány nap múlva szólt a telefonom, meghallgatásra invitáltak. Akkor kezdett gyanússá válni, hogy a gondolataim talán egybevágnak az EMMI elvárásaival, amikor a megajánlott időpont helyett nagyon kedvesen szerveztek egy másik meghallgatási időpontot.

– Kiderült, mi tetszett meg a bírálóknak pályázatában?
– Pályázatom központi eleme a jelenleg a szervezetünkön kívül és belül hiányzó megbecsülés visszaállítása. A mentőszolgálaton belül is vannak megoldandó problémák, de a legnagyobb kihívás a szervezetünkön kívüli, kórházi és társadalmi megbecsülés visszaállítása. Szeretném elérni, hogy a mentődolgozók szakmaiságának elismerése, megfelelő módon történő értékelése ismét visszakerüljön oda, ahol korábban állt. Fontos, hogy elhiggyük magunkról: jók vagyunk.

– Mennyire értékeli elkeserítőnek az elmúlt évek mentőszolgálaton belüli eseményeit?
– Az elmúlt években sok területen indult meg fejlődés az Országos Mentőszolgálaton belül: érkezett modern technológia, új eszközök, rendszeresen cserélődött a gépjárműpark, kommunikációban is sokat fejlődtünk. Próbáltuk felvenni a környező világ fordulatszámát, hogy utolérhessük saját magunkat – de úgy érzem, hiányzott az igazi megbecsülés. Nem hittük el, hogy jók vagyunk, a szervezet nem értékelte helyesen magát és meglévő, markáns értékeit. Persze ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson, anyagi és továbbképzési háttérre, erős infrastruktúrára és fejlett informatikára van szükség. Sok feladatunk van, míg eljutunk a célig.

2002–2008 között, egyetemi évei alatt dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál, aztán a Kenézy Gyula Kórház, majd az Országos Gerincgyógyászati Központ következett. Hogyan lesz valakiből 34 éves korára az ország legnagyobb egészségügyi intézményének főigazgatója?
– A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumba, biológia tagozatra jártam. A biológia komplexebb változata az orvostudomány, ezért mentem a Debreceni Egyetemre. A mentőápolói és mentőtiszti tevékenység komplexebb változata az intenzív terápia, ezért lettem aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.

–  Miért éppen az intenzíves pályát választotta?
– Talán a mentős éveimnek köszönhető, hogy itt kötöttem ki. Az egyetemen jó ideig, amíg nem láttam át az összes területet, sebész akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem mentőzni, megfertőzött a sürgősségi szemlélet és az adrenalin. Rájöttem, hogy a mentőorvoslás és sürgősségi ellátás nagytestvére az intenzív terápia, a legsúlyosabb betegek kezelése. Van benne manualitás, szigorú szabályrendszer, komoly gondolkodás és gyors döntéshozatal. Így jutottam el az intenzív terápia világáig.

– Mely szakterület tetszik Önnek jobban: aneszteziológia vagy intenzív terápia?
– A szívemhez az intenzív terápiás tevékenység állt közelebb, talán ezért is helyeztem az elmúlt években erre a területre a hangsúlyt. Bár nagyobb és napi gyakoriságú sikereket az anesztéziában lehet elérni, és az talán lelkileg is kevésbé megterhelő, a feladat komplexitása miatt sokkal jobban tetszett az intenzív terápia, ezért elsősorban e tevékenységben mélyedtem el. Intenzív terápiában sokkal inkább a magam ura vagyok, én irányítom a rendszert, míg a műtőben a csapatmunka során számtalan külső körülményhez kell alkalmazkodni.

Hogyan lett orvosból egészségügyi menedzser?
– Az anesztéziával, témavezetéssel, sürgősségi és traumateamekkel együtt jött a menedzsment is. Valahogy mindig úgy alakult, hogy tevékenységem során a csapatvezető pozíciójában találtam magam. Aztán rájöttem, hogy ez nem véletlen, hanem egy személyes attitűd eredménye. Vezetőre ugyanis minden szituációban szükség van. Ám kevés az a határozott és jó vezető, aki ezt a szerepet fel is vállalja, ki is áll a célért, akiben aztán az emberek bíznak, és aki él, nem pedig visszaél a szereppel. Amikor aztán láttam, hogy ez a vezetői szerep általában megtalál, elkezdtem menedzsment-szemléletben gondolkodni. A napi munkám során azon jártak a gondolataim, hogy miként lehet optimálisabb az eszközhasználat, hogyan lehetünk hatékonyabbak, és ahol lehetett, ki is próbáltam magamat. Elkezdtem foglalkozni egy európai uniós projekttel, amely fél tucat intenzív osztály szakmai tevékenységét fogja össze, és minőségbeli javulást szeretne elérni az ellátásban. Emellett bekerültem egy másik projektbe, amely világszerte traumás agykoponyasérültekről gyűjt adatokat, követi őket, és következtetéseket von le a terápia sikerességével kapcsolatban. Ezek a projektvezetési tevékenységek viszont már olyan komplexitást igényeltek, hogy beiratkoztam alma materem egészségügyi menedzsment képzésére, és pont a napokban tettem le az államvizsgát.

Hogyan érezte magát orvosként a debreceni Kenézy Gyula Kórházban, majd később a budapesti Országos Gerincgyógyászati Központban?
– A Kenézy Gyula Kórház kiváló szakmai alapot adott. Inspiratív, tanulásra lehetőséget adó közeg volt – a klinika közelségével. Minőségi, egyetemi szintű szakmai munkát végeztünk, ráadásul bevontak bennünket a külföldi és magyar diákok oktatásába. Jó sok esetet kaptunk, már rezidensként is, hagytak bennünket dolgozni, szupportív környezetben léteztünk, és kellőképp felvérteztek bennünket az akár budapesti, akár külföldi szakmai munkára. Így amikor átkerültem, már szakorvosként, az Országos Gerincgyógyászati Központba, nem vallottam szégyent. E tevékenység is tetszett, válogatott szakmai csapat dolgozik az intézményben, és hamar kiderült, hogy a nagyon magas szakmai és minőségi elvárásoknak meg tudok felelni. Szakmailag és emberileg is nagy megtiszteltetés volt az ország egyik nemzetközi hírű intézményében dolgozni.

Három évre nevezték ki, mandátuma 2020. január 16-ig tart. Hová szeretné addigra eljuttatni az Országos Mentőszolgálatot?
– Egy modern, a technológiai vívmányokat hatékonyan felhasználó, protokollok mentén működő, bajtársainak megbecsülést adó szervezetté szeretném építeni az Országos Mentőszolgálatot, amely tudásában és felszereltségében egyenértékű az európai testvérszervezetekkel. A nemzetközi kihívásoknak megfelelő, lojális, minőségi humánerőforrás-háttérrel bíró, egységesen gondolkodó, és ha kell, együtt, gyorsan és országosan megmozduló szervezetté, amely az ország minden pontjára elér, amely Magyarország minden lakosán tud segíteni, és amely 2020 után is képes a nemzetközi trendeknek megfelelően fejlődni.

Zöldi Péter

(Az interjú az Orvosok Lapja 2017/1-2. számában jelent meg)

KIEMELT TARTALMAINK

A szervtranszplantáció sikeres területe az egészségügynek, igazi csapatmunka zajlik, de akadnak megoldásra váró gondok is.

Nagy megkönnyebbüléssel jár, hogy a terheket megoszthatjuk másokkal. Az átélt „nem vagy egyedül” élmény segíti a mindennapi munkát, a csoportmunka fejleszti az önismeretet.

Interjú dr. Poór gyula professzorral, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatójával, a könyv szerzőjével.

Beszélgetés az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatójával, dr. Varga Péter Pállal.

A TESZT határozata nyomán Éger István a miniszterelnökhöz fordult, sürgős és hatékony beavatkozást kérve. A levelet teljes terjedelemben közöljük.

2019 után is folytatódhat a program, akkortól a kormány állja majd a költségeket, s a háziorvosi részvétel már kötelező lesz.