Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍREK

Sürgősségi ellátás: fals adatok, lobbiérdekek, széthúzás?

Kitekintő2017.02.06. 15:30mok-hu, SJ

Jelentős terhet vesznek le a sürgősségi betegellátó osztályok és a mentőszolgálat válláról a háziorvosi ügyeletek.

Az ellátórendszer fontos, de finanszírozásában mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, amely jelentős mértékben tehermentesíti a kórházakat és a mentőszolgálatot, hiszen szűrőszerepe van, állítja a mok.hu megkeresésére Rédei József, az Emergency Service Kft. ügyvezetője és a Sürgősségi Egészségügyi Magánszolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.  A több mint ötmillió lakost ellátó egyesület vezetője a mentők világából érkezett: mentőorvosi kocsin, valamint a budai rohamkocsin dolgozott korábban.

Adatokkal támasztja alá fenti állítását: évente 27000 olyan esetet látnak el, amit a mentők adtak át, így az ügyeletek tehermentesítették a mentőszolgálatot; telefonon 13 000 alkalommal adnak tanácsot az ügyeletet hívó betegeknek; 9000 halotti bizonyítványt állítanak ki, látleletet készítenek. 2016-ban 720 ezres betegforgalmat bonyolítottak, 275 ezerszer hívták őket lakásra, míg az ambulánsan 474 ezer esetet láttak el.

– A mi, általánosítható érvényű egyesületi adataink jól mutatják, ha nem lennének a háziorvosi ügyeleti szolgáltatók, ez az óriási betegforgalom, adminisztrációs munka visszahullana a rendszer egyébként is erősen igénybe vett ellátóira, a háziorvosi rendszerre, a mentőkre és az SBO-kra – teszi hozzá.

Hogy kik ügyelnek az alapellátásban, arra már céges adatokat sorol: háziorvosi szakvizsgával 30 százalék, belgyógyászati szakvizsgával 10 százalék, sebész, illetve intenzív szakorvosi vizsgával 4-4 százalék rendelkezik. Vannak oxiológusaik (2 százalék), de vállalnak ügyeleti munkát iskolaorvosi, katasztrófavédelmi, tüdőgyógyászi, nőgyógyászi, kézsebészi szakvizsgával rendelkező orvosok is.  Az ügyeleteken dolgoznak szakorvos-jelöltek, olyanok, akik megszerezték a sürgősségi szakvizsgát jellemzően a rezidensképzés alatt, s akik elvileg csak szakorvosi felügyelet mellett dolgozhatnak – ezt a működési engedélyben is jelezniük kell a szolgáltatóknak. Hozzáteszi: a személyi minimumfeltételek szigorításában egyik értelmetlen pont, hogy neurológusok nem, de például pulmonológusok vállalhatnak alapellátási ügyeletet.

Ügyeletre vállalkozó orvosokat leginkább az egyetemi rendezvényeken szoktak toborozni. A korábban jól működő internetes felhívás ma már nem elég hatékony. Egyes városokban létrejöttek orvosbázisaik, s innen járnak el a doktorok ügyelni más településekre. Ha valahol ügyeletet kezdenek szervezni, első lépésként mindig a háziorvosokat keresik meg.

– Mára a helyzet sokat változott: míg korábban harmincból húsz háziorvos vállalt ügyeletet, most harmincból jó, ha öt vállalkozik erre, lényegében kétharmaduk soha nem jön ügyelni – állítja Rédei. Mint mondja, van egy réteg, amely évtizedekig ügyelt, és annyira elfáradt, hogy egy hétvégi százezer forintos díjazás sem vonzó számára.

 Mindenképpen visszavetette a háziorvosok szerepvállalását a praxisfinanszírozás kétszeri emelése (két év alatt havi 260 ezer forint többlettámogatást kapnak). Ez lecsapódik az ügyeleten: aki eddig egzisztenciális okokból vállalt ügyeletet, mert például volt egy autóhitele, már nem kényszerül arra, hogy ügyeleti munkát vállaljon, osztja meg tapasztalatait.

A fiatalabbak, aktívabb orvosok pedig oda mennek, ahol többet fizetnek számukra. Olyan is van közöttük, aki egy hétvégére kimegy Bécsbe ügyelni, és majdnem annyit keres, mint itthon egy hónap alatt. Vállalásaikat egyértelműen a bérlicit határozza meg, s az itthoni versengésben nagy a kórházi sbo-k elszívó ereje egymás és az alapellátási ügyeletet működtetők kárára.

– A sürgősségi ellátásba rengeteg pénzt öltek, uniós forrásokat is bevontak, ám a humánerőforrás nem áll kellő mértékben rendelkezésre az osztályok működtetéséhez, ezért a kórházak mindent megtesznek, pénzzel csábítanak, hogy legyen orvosuk.  Jellemzően 3500-4500 forintért mennek ügyelni az orvosok, de van, akit 6500 forintos díjjal hívnak, ráígérnek az alapellátási ügyeletben kapott díjakra. A kórházak megtehetik, hogy rálicitálnak a díjainkra, hiszen a konszolidáció során kifizetik az adósságaikat, ám egy ügyeleti szolgáltató nincs ilyen kedvező helyzetben. Sőt: érdemi finanszírozás változás nem történt az elmúlt tíz évben – állítja Rédei József.

Az első ügyeleti szolgáltatók 1989-ben jelentek meg, ma négy nagy szolgáltató látja el az ország 355 ügyeletének nagyobbik részét, 288 ügyeletet. A mások által irigyelt/kifogásolt nyereséget nem az ügyeleti szolgáltatásból nyerik, hanem kiegészítő tevékenységeikből, illetve abból, hogy versenyeztetik a beszállítóikat (gyógyszer, üzemanyag, járművek).

Több településen dolgoznak egy helyen a kórházi sürgősségi ellátókkal, és besegítenek, ha szükséges. Rédei József el tudja képzelni, hogy a triázsolás működhetne együtt az sbo-kkal, de csak úgy, hogy az sbo lássa el az oda tartozó feladatokat, ne hárítsák át az alapellátási ügyeleteknek, vagyis ne rajtuk akarjanak státuszt, munkabért spórolni.

Úgy véli, hogy a sürgősségi ellátással kapcsolatos tanulmányokban rendre fals adatok jelennek az alapellátási ügyeletekről: szakmaiság mögé bújtatott lobbiérdekkel találkozik. Nem kérnek adatot tőlük, olyan emberek végeznek döntéselőkészítő munkát, akik soha a közelében sem voltak az ügyelet üzemeltetésének. Egy asztalhoz kellene ültetni az érintetteket, a szakma érdeke az együttműködés, az egymásnak ellentmondó, életképtelen jogszabályok áttekintése, párbeszéd a szakállamtitkársággal. Összességében fontos szerepe van az alapellátási ügyeletnek, ezért megerősítése, fejlesztése, megfelelő finanszírozása lenne kívánatos Rédei József szerint.

KIEMELT TARTALMAINK

Vajon megvannak-e azok az alapvető feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon az egészségügyi alapellátás valóban betöltse a neki szánt, kiemelten fontos szerepet? A MOK elnökének elemzése.

Hogyan és miért lesz egy 34 éves aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos az Országos Mentőszolgálat főigazgatója? Az Orvosok Lapja portréinterjúja Dr. Csató Gáborral.

Fontos tudni, hogy a távoktatás tematikája az Oftex oldalán érhető el, és ugyanitt kell a kurzusokra jelentkezni.

Az ellátórendszer fontos, de finanszírozásában mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, amely jelentős mértékben tehermentesíti a kórházakat és a mentőszolgálatot, hiszen szűrőszerepe van. Interjúnk Rédei Józseffel, az Emergency Service Kft. ügyvezetőjével, a Sürgősségi Egészségügyi Magánszolgáltatók Országos Egyesületének elnökével.

A MOK felmérésből kirajzolódó, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel, mivel nemcsak a sokat hangoztatott betegbiztonság rovására megy, de legalább ilyen mértékben veszélyezteti a sürgősségi osztályon dolgozók biztonságát is.