Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍREK

Új elnök áll a MOSZ élén

Kitekintő2017.01.11. 07:00mok.hu, beb

A legtöbb orvosnak megvan a saját túlélési technikája, és nem kér a közös érdekérvényesítésből.

Új elnöke van a Magyar Orvosok Szövetségének, pontosabban a törvényi háttér változása miatt új nevén a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ). Az előző vezető, dr. Bélteczki János távozása után, november óta dr. Elek Norbert, a Honvédkórház aneszteziológusa tölti be a posztot. Bár a 47 éves szakorvos életrajzában több munkahely is szerepel, valójában a diploma megszerzése óta ugyanott, a MÁV kórházban dolgozik, csak a Podmaniczky utcai intézmény neve és tulajdonosai változtak. 25 évig szintén hűséges volt egy másik szervezethez, a mentőszolgálathoz, ahol 18 éves korától végigjárta az összes grádicsot, a mentőápolótól a mentőorvosig, és végül pár évvel ezelőtt mentőmotorosként "szerelt le".

- Két "szerelmem" volt, a mentőzés és a motorozás. Ez utóbbit sokáig nem gyakorolhattam, mert édesanyám tiltotta, de végül a szolgálatnál egyesíthettem a kettőt.

- Nem csodálom, hogy féltették, hiszen sok veszélyt vállalhatott. A mostani új pozíciója sem kockázatmentes. A felesége nem akarta lebeszélni?
- Nem, én viszont elég sokáig töprengtem, hogy elvállaljam-e a MOSZ elnökségét. János (Bélteczki - a szerk.) már tavaly év elején, amikor kinevezték az ózdi kórház igazgatójává, távozni akart, és tavasszal szóltak nekem, hogy fogadjam el a jelölést. Időt kértem, mert kétségeim voltak. Sok álmatlan éjszaka után beleegyeztem, és végül a november 25-27. között megrendezett küldöttgyűlésen választottak meg.

- Tudom, nem önt kellene kérdeznem, de véleménye szerint mi szólhatott a megválasztása mellett?
- Talán az, hogy elég erős az igazságérzetem, de ha tárgyalok, nem ragadnak el az érzelmek, és kompromisszumokra is hajlandó vagyok. Sokan tudják rólam, hogy nem félek kinyitni a szám, ha valami nem tetszik. A munkahelyemen, mint a MOSZ helyi alapszervezetének vezetője küzdöttem azért, hogy az ügyeleti díjak a törvénynek megfelelően legyenek kifizetve, amikor megkeresett János. Azt mondta, azt üzenték felülről, hogy ha sokat ugrálok, meg fogom ütni a bokámat. Nevetve hozzátette: ezek szerint jól csinálom, amit csinálok, csak így tovább.

- Miért voltak kétségei, hogy elfogadja az elnökjelöltséget?
- Néhány éve már benne vagyok a MOSZ elnökségében. Ebben a minőségemben sok sikernek lehettem a részese. Biztos vagyok abban, hogy a mostani béremelések azoknak a megmozdulásoknak is köszönhetők, amelyeket a szervezetünk  az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjaként támogatott. Másrészt viszont olyan akadályokkal is szembesültem az utóbbi években, amely elbizonytalanítottak abban, hogy szakszervezetként tudunk-e bármit is tenni.

Mondok egy példát: a MOSZ a Liga tagjaként részt vett Szófiában egy nagy nemzetközi szakszervezeti fórumon, a szervezetünket én képviseltem. Ott mesélték bolgár kollégák, hogy hiába akartak kiállni azokért a munkavállalókért, akik a minimálbérnél is kevesebbet kerestek, a dolgozók azt kérték, hagyják őket békén, mert örülnek, hogy legalább munkájuk van. Nem véletlen, hogy egész Európában csökken a szakszervezetek jelentősége és taglétszáma.

- Magyarországon is hasonló a helyzet?
- Sajnos igen, sőt. Nálunk a szakszervezeti jogokat is nagyon megnyirbálták. Például nem élhetünk kifogással, ha a munkáltató olyan intézkedést akar bevezetni, amely a munkavállaló érdekeit sérti. Megszüntették azt a jogot is, hogy sztrájkba léphessünk akkor is, ha három nap alatt nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásokról. Törvényes sztrájkot kezdeni csak az elégséges szolgáltatásról való megegyezés után lehet. De nálunk is igaz, hogy a legtöbb orvosnak megvan a saját túlélési technikája: magánrendelése van, vállalkozóként ügyel, nyugdíj mellett dolgozik, rosszabb esetben a paraszolvenciára hajt, és nem kér a közös érdekérvényesítésből. Mindeközben észre sem veszi, hogy kizsákmányolja saját magát. Hiszen miközben rohan egyik helyről a másikra, vagy a hálapénzt hajszolja, nem törődik a részére nem a törvény szerint fizetett ügyeleti díjjal, az érdekeit sértő munkáltatói intézkedésekkel, tehát saját jogai ellen dolgozik. Kis időre sem képes kilépni a jelenlegi mókuskerékből a hosszabb távon elérhető eredményekért. Az önként vállalt túlmunka nem vállalásával, mint a jelenleg rendelkezésünkre álló legerősebb, törvényes érdekérvényesítő lehetőséggel sem él.

- Mégis, akkor egy szakszervezet mit tehet?
- Ha nem is sokat, azért valamit igen. Például, ha sérelem ér egy orvost, akkor tájékoztathatjuk a jogairól, képviselhetjük a munkaügyi perében, amelynek a költségeit is átvállalhatjuk. Ha önállóan nem is, de a Magyar Orvosi Kamarával közösen a kormány tárgyalóasztalánál is elmondhatjuk véleményünket a minket érintő döntésekről. Összefogva más érdekképviseletekkel, mint ahogy a korábbi akciók is igazolták, nyomást tudunk gyakorolni a döntéshozókra.

- Miért nem tárgyalhatnak önállóan, közvetlenül a kormánnyal?
- A törvény szerint erre csak a reprezentatív szakszervezeteknek van joguk, tehát azoknak, amelyeknek a fizető taglétszáma eléri az ágazat munkavállalóinak 10 százalékát. Erre a tisztán orvosokból álló szakszervezetnek esélye sincs, hiszen az egészségügyben dolgozók 10 százaléka minimum 11-12 ezer fő, a MOSZ-nak viszont körülbelül csak ezer fizető tagja van. Korábban több ezren beléptek szakszervezetünkbe, de valamiért tagdíjat nem fizetnek. Egy nagyobb létszámmal persze nagyobb súlyunk is lehetne. Épp ezért az egyik fő feladatomnak érzem a tagtoborzást, és azt, hogy a jövőben minél több helyre jussunk el, hogy minél több orvost tájékoztassunk a lehetőségeiről.

KIEMELT TARTALMAINK

Van élet a végeken is, ezt bizonyítja dr. Rosta László, Felsőrajk és Gelse háziorvosa, aki semmiképpen nem szeretne példálózni, hiszen csak teszi a dolgát saját elképzelése szerint.

Téves elképzelés, miszerint ezzel az új foglalkozással a hiányzó orvosokat pótolni lehetne! Válaszra váró kérdések és külföldi tapasztalatok.

Március 15-én Széchenyi-díjjal ismerték el prof. dr. Dóczi Tamás akadémikus szakmai tevékenységét. Ennek kapcsán beszélgetett az Orvosok Lapja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Idegsebészeti Klinikájának egyetemi tanárával, a Pécsi Diagnosztikai Központ ügyvezető igazgatójával.

A mai daganatterápiák igénylik az egyre fejlettebb diagnosztikát: dr. Dank Magdolna szerint a napi rutin részévé kell válnia a liquid biopsziának.

A jogszabály ellenére, a praxisok 15%-ában egyáltalán nem szűrik, 46%-ukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik az OSAS-t a gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során.

Az orvosok által eddig használt rendszer maradhat, de mögötte ott lesz az EESZT tudása.

Nagy megkönnyebbüléssel jár, hogy a terheket megoszthatjuk másokkal. Az átélt „nem vagy egyedül” élmény segíti a mindennapi munkát, a csoportmunka fejleszti az önismeretet.