A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.
Szíves megértését köszönjük.
A kutatók sikeresen ültettek be genetikailag módosított sertésszívet két olyan ember szervezetébe, akiket már halottnak nyilvánítottak, de mesterségesen továbbra is biztosították a keringésüket – közölte a New York-i Egyetem kutatócsoportja. Ezek a műtétek újabb lépést jelentenek az állat-ember szervtranszplantáció, más néven a xenotranszplantáció útján, ahol idén már jelentős sikereket értek el – így egyre nagyobb a remény arra, hogy ezzel az új, megbízható módszerrel enyhítsék a világszerte fennálló szervhiányt.
Mi a műszív és hogyan helyettesíti a szív munkáját? Meddig lehet élni a műszívvel és milyen életminőséggel? Mennyivel más, mint a szívtransztplantáltaknak? A szívátültetett embereknek hogyan változik meg az élete? Erről szinte minden kiderül az érintettektől!
A testünk kifejezetten zseniálisan működik, ha arra van szükség, hogy kijavítsa önmagát. A kutatók most azt vizsgálják: miként foltozza be önmagát a szív egy szívinfarktus után. Remélik, hogy ezzel új ötleteket kapnak a szív- és érrendszeri problémák eredményesebb kezelésére.
Mesterséges intelligencia segítheti a betegek (és ezáltal orvosok) munkáját úgy, hogy figyelmeztet, ha a szívelégtelenséggel kezelt páciens tüdejében folyadék kezd felhalmozódni.
Heten vehettek át emlékérmet a Szív a Szívért Alapítvány Semmelweis Egyetemen megrendezett ünnepségén, amelyet az első hazai szívátültetés harmincadik évfordulója alkalmából szerveztek. Az érem az első magyarországi beavatkozást elvégző dr. Szabó Zoltán professzor emléke előtt is tiszteleg, és a tervek szerint mostantól minden évben díjazzák ezzel azokat, akik kimagasló szakmai és menedzseri teljesítményt nyújtva segítik elő, hogy a hazai szívtranszplantációs program a világ élvonalába emelkedjen. A Semmelweis Szalonban megtartott eseményen jelen voltak a betegszervezet képviselői, újszíves páciensek és a szívtranszplantáció meghatározó szaktekintélyei egyaránt.
Mondhatni elsöprő magyar sikert hozott az idei, már negyedik alkalommal meghirdetett kardiológusok világversenye, amelyet június 9-11-e között rendeztek Visegrádon. Marokkótól Kínáig, Szenegáltól az Amerikai Egyesült Államokig, Kazahsztántól Horvátországig 45 ország, lényegében valamennyi kontinens képviselője eljött hazánkba, hogy találkozhasson, tapasztalatokat cserélhessen és persze „megmérettethessen”.
Az alábbi összefoglalóban egy Covid-19-ről szóló friss kutatásról olvashatnak rövid összefoglalót. Ez egyelőre csak előzetes eredmény, amelyet további kutatásokkal kell alátámasztani, és szakmai lektoráláson kell átesnie.