MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ha minkét karunkon mérjük a vérnyomásunkat, nem csak az egyiken, és mindig a magasabb értéket vesszük figyelembe, akkor pontosabb képet kapunk arról, hogy magas-e a vérnyomásunk. Ez pedig fontos, ha ismerni akarjuk a szív- és érrendszeri betegségekre és az ezek miatti halálozásra való kockázatunkat – hívják fel a figyelmet egy friss kutatásban.

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

Az újévi fogadalmak között dobogós helyen állnak azok a kívánságok, melyek a jobb egészségi állapottal függenek össze. Összeszedtünk néhány tanácsot, ami segíthet abban, hogy az idei elhatározásainkat képesek legyünk megvalósítani!

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

A táplálkozás egyértelműen befolyásolja a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját. A krónikus, nem fertőző betegségek elterjedése hazánkban és világszerte is súlyos probléma. A szív- és érrendszeri, daganatos betegségek, cukorbetegség és elhízás kialakulása és a miattuk bekövetkező halálozás sok esetben elkerülhető lenne megfelelő életmód követésével, amelybe beletartozik a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres fizikai aktivitás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás is.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető, míg a legsúlyosabb, már nyugalomban levegőért kapkodó betegek esetében az egyéves halálozás elérheti az 50 százalékot is.

Máig nem tisztázták a pontos összefüggést a súlyos pszichiátriai betegségek és a kardiológiai megbetegedések között, és ennek „csupán” az az oka, hogy sok tényező játszik szerepet benne. Az azonban biztos: a pszichiátriai betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és így azért is, hogy 6-10 évvel rövidebb ideig élnek az átlaghoz képest.

A SZÍVÜNK NAPJA nagyszabású családi, egészségmegőrző rendezvény programjában megtalálhatóak lesznek a kardiológiához kapcsolódó szűrések, szakértői előadások, tanácsadás, valamint interaktív és szórakoztató programok is.

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.