MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Nagyobb eséllyel kell szembesülniük az artériás érfalmerevség kockázatával a rendszertelen alvásszokásokkal élő idősödő embereknek, azokhoz képest, akik rendszeres időben fekszenek le, és eleget alszanak – áll egy friss tanulmányban.

A szívbetegségek többsége csendes gyilkosként viselkedik: leggyakrabban évekkel a tünetek megjelenése előtt már észrevehető lenne a probléma. A magas vérnyomás és -koleszterinszint hosszú évekig, évtizekig károsíthatja észrevétlenül a szervezetet. 

Bár a tünetek elbírálása az orvos feladata, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy milyen esetben keresse fel az orvost - hiszen gyakran túl későn fordulunk szakemberhez.

Ahogy egyre több születésnapot élünk meg, úgy merül fel egyre gyakrabban a kérdés bennünk, hogy mikortól számítunk majd idős embernek, és mivel fog ez járni.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

A táplálkozás egyértelműen befolyásolja a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját. A krónikus, nem fertőző betegségek elterjedése hazánkban és világszerte is súlyos probléma. A szív- és érrendszeri, daganatos betegségek, cukorbetegség és elhízás kialakulása és a miattuk bekövetkező halálozás sok esetben elkerülhető lenne megfelelő életmód követésével, amelybe beletartozik a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres fizikai aktivitás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás is.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Máig nem tisztázták a pontos összefüggést a súlyos pszichiátriai betegségek és a kardiológiai megbetegedések között, és ennek „csupán” az az oka, hogy sok tényező játszik szerepet benne. Az azonban biztos: a pszichiátriai betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és így azért is, hogy 6-10 évvel rövidebb ideig élnek az átlaghoz képest.

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. Hazánkban a középkorúak egy százalékát érinti a végtag-amputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében azonban már minden ötödik embernél előfordulhat. Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a betegség kialakulására.