A pitvarfibrilláció kezelése már nem csak a ritmusról szól

A PF egy gyakori szívritmuszavar, amely növeli a stroke és más szövődmények kockázatát. A 2024-es irányelv szerint a kezelés sikeressége nagyban függ attól, mennyire figyelnek a háttérben álló okokra is. Ide tartoznak például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy az alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás). Ha ezeket nem kezelik megfelelően, a ritmuszavar könnyebben kiújulhat.

A cél tehát nem csak az, hogy helyreálljon a szív ritmusa, hanem az is, hogy javuljon a beteg életminősége, csökkenjen a halálozás kockázata, és elkerülhetők legyenek a szövődmények.

A közös döntés a legjobb döntés

Az új ajánlás kiemeli: a PF kezelése akkor működik igazán jól, ha az orvosok nem egyedül döntenek, hanem bevonják a beteget is a folyamatba. Az ideális megközelítés egy több szakemberből álló csapat munkája, amelynek része lehet a háziorvos, a kardiológus, a dietetikus vagy éppen a gyógytornász is. Fontos, hogy a beteg megértse a lehetőségeit, és együtt válasszák ki a számára legmegfelelőbb megoldást.

Az oktatás és tájékoztatás kulcsfontosságú

A PF kezelése nem ér véget az orvosi rendelőben. A betegeknek és családtagjaiknak tudniuk kell, mit tehetnek a javulás érdekében. Az új irányelv szerint kiemelten fontos, hogy a betegek értsék a betegségüket, ismerjék a lehetséges kockázatokat, és aktívan részt vegyenek a saját egészségük fenntartásában.

A stroke megelőzése továbbra is elsődleges cél

A pitvarfibrilláció egyik legveszélyesebb következménye a stroke (agyi érkatasztrófa), amely gyakran megelőzhető lenne. Éppen ezért a kezelési terv szerves része a vérrögképződés elleni védelem. A megfelelő gyógyszeres kezelés (antikoaguláns terápia) kiválasztása mindig személyre szabott, és a stroke-kockázat alapján történik. A modern gyógyszerek ma már nagyobb biztonságot nyújtanak, de mindig fontos az orvosi ellenőrzés.

A ritmus helyreállítása és fenntartása

A szívritmus visszaállítására és megtartására többféle lehetőség is van – ezek közül az orvos a beteg állapota, preferenciái és az egyéni kockázatok alapján választ. A kezelések között szerepelhet gyógyszeres terápia, elektromos kardioverzió vagy akár katéteres beavatkozás is. A döntés mindig a teljes kockázati és állapotfelmérés alapján történik.

A rendszeres utánkövetés elengedhetetlen

A PF kezelésének egyik sarokköve a rendszeres kontroll és az állapot időszakos újraértékelése. Ez azt jelenti, hogy időről időre át kell tekinteni, milyen új kockázati tényezők jelentek meg, milyen eredmények születtek, és szükséges-e változtatni a terápián. A cél, hogy megelőzhetők legyenek a visszaesések, és a beteg a lehető legjobb életminőséget érje el.