Dr. Sótonyi Péter előadása az aorta aneurizmáról és disszekcióról a Szenior Akadémián
A Szenior Akadémia 2024/25 tavaszi szemeszterének hetedik előadását dr. Sótonyi Péter, az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék vezetője tartotta. Az előadásban szó esett az aorta aneurizma kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről, valamint az aorta disszekció terápiájáról is.
Dr. Sótonyi Péter előadásában egy humoros videóval világította meg az érsebészet lényegét: párhuzamba állítva a csatornában duguláselhárítást végző munkás és az érsebész között. Albert Einstein esettanulmányára is kitérve mutatta be az aorta aneurizmát, ami az aorta tágulatát jelenti. Bemutatta a kórkép kezelésének történeti fejlődését is, hangsúlyozva, hogy a sebészet történetének olyan mérföldkövei tették lehetővé az aneurizma műtéti kezelését, mint az éternarkózis, a fertőtlenítés, az érvarrat és a heparin kifejlesztése.
Az aneurizma műtétek terén az áttörést az 1950-es években érték el: ekkor kezdtek homograftot és műanyag érgraftot használni, 1986-tól pedig az endovaszkuláris műtéti megoldások is megjelentek – mondta el dr. Sótonyi Péter.
Az aorta működése és veszélyei
Az előadó ismertette az önálló szervnek tekintett aorta felépítését, elasztikus szerkezetét és működését. Kiemelte, hogy az aorta nagyon magas vérnyomású rendszer, és ha egy ponton a nyomás megnő, az ér kitágulásához vezethet. Mint elmondta, a leggyakoribb aneurizma típus a hasi aorta aneurizma. A kórkép veszélyességét hangsúlyozva rámutatott, hogy az aneurizma ruptúra, azaz az értágulat kirepedése hazánkban évente hozzávetőlegesen több mint 350 esetben vezet halálhoz.
A rizikófaktorok között az aktív és korábbi dohányzás a legjelentősebb, a magas életkor és a pozitív családi anamnézis mellett – emelte ki.
Diagnosztika és modern képalkotás
Dr. Sótonyi Péter bemutatta az aneurizma típusait, fizikai tüneteit és a diagnosztika eszközeit. Mint mondta, hasi ultrahangvizsgálattal a hasi aneurizma az esetek nagy részében jól vizsgálható és felismerhető.
Kiemelte, hogy CT vizsgálattal az aneurizma pontos mérete, elhelyezkedése, az oldalágak is pontosan felmérhetők, és a műtét tervezéséhez is ezt a módszert használják. A katéteres érfestést csak a beavatkozáskor számít bevett gyakorlatnak, az MR-vizsgálat pedig akkor lehet alkalmas, ha a beteg allergiás a kontrasztanyagra, ezért a CT nem megfelelő – mondta el.
Kezelési lehetőségek
Az előadásban szó esett még az aneurizma kezeléséről, a konzervatív terápiás lehetőségekről és a nyitott, endovaszkuláris és hibrid műtéti beavatkozásokról, valamint az aorta disszekció kialakulásáról és műtéti kezeléséről is.
Dr. Sótonyi Péter szakmai pályája
Dr. Sótonyi Péter 1996-ban a Semmelweis Egyetemen kapott orvosi diplomát, 2004-ben szerzett PhD-fokozatot, 2014-ben habilitált. 2004 óta a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán dolgozik, 2016-tól az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék vezetője. 2017-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, 2024-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora.
Kutatási területei közé tartozik az aorta aneurizmák radiológiai vizsgálata és geometriai modellezése, az orvosmeteorológiai faktorok kapcsolata a kardiovaszkuláris betegségekkel, a perifériás artériás betegségek epidemiológiája és klinikuma, valamint a vasculáris képalkotás klinikai alkalmazása.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A hiteles tartalom mindig Szívderítő!
Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!
