A szív saját „irányítóközpontja”: így dobog magától

A szív különlegessége, hogy nem kell hozzá külső parancs: magától képes elektromos jeleket létrehozni és összehúzódni. Ezt a képességet az úgynevezett ingerképző és ingervezető rendszer biztosítja.

A kulcsszereplő: a szinuszcsomó (sinus node)

• Ez a szív természetes pacemakere, egy speciális izomszövetből álló rész a jobb pitvar falában.

• Itt keletkeznek spontán módon elektromos jelek, kb. 60-100 impulzus/perc gyakorisággal.

• Ezek az impulzusok eljutnak az egész szívizomzatba, összehangolt összehúzódást idézve elő: először a pitvarok, majd a kamrák húzódnak össze.

A szívizom sejthálózata különlegesen gyors

A szívizom azért tud ilyen pontosan működni, mert:

• képes saját maga ingerületet létrehozni (ez az öningerlékenység),
• sejthálózata olyan módon van összekapcsolva, hogy az elektromos jel szinte akadály nélkül tud egyik sejtből a másikba továbbjutni.

Ez biztosítja a gyors, összehangolt szívmozgást.

Nem tudjuk tudatosan megállítani

A szív működése nem áll az akaratlagos irányítás alatt. A vegetatív idegrendszerhez, más néven autonóm idegrendszerhez tartozik, így nem tudjuk akaratlagosan elindítani vagy leállítani. Ez biztonságot ad: nem áll le a szívünk akkor sem, ha elalszunk, ha megijedünk, vagy ha épp nem figyelünk rá.

A szív evolúciós története: a lüktető túlélés kulcsa

A legelső lépés: mozgó sejtek és csatornák

Az egysejtű élőlényeknek még nincs szükségük szívre, hiszen a tápanyag és az oxigén a sejtmembránon keresztül, diffúzióval jut el a sejt belsejébe.

A laposférgek és gyűrűsférgek már rendelkeznek izmos falú csatornákkal, amelyek összehúzódva mozgatják a testfolyadékot – ezek jelentik az első „szívszerű” funkciót.

A halaknál jelenik meg az igazi szív

A halak szíve már két részből áll: egy pitvarból és egy kamrából. Innen a vér a kopoltyúkba, majd az egész testbe áramlik. Ez az első igazi vérkeringési rendszer.

Kétéltűek és hüllők: már három üreg

A következő szintet a kétéltűek és hüllők képviselik. Itt már három üreg található a szívben, bár még nem teljes a különválasztás az oxigéndús és oxigénszegény vér között. Ez azonban már jelentős előrelépés a hatékonyabb oxigénellátás felé.

Madarak és emlősök: négyüregű szív, maximális hatékonyság

A madarak és emlősök, így az ember is, teljesen elkülönült kis- és nagyvérkörrel rendelkeznek. A szív négy üregből áll: két pitvarból és két kamrából. Ez lehetővé teszi a hatékony oxigénszállítást, amely a melegvérű, aktív életmód feltétele.

Érdekesség: a szív a testen kívül is képes dobogni

A szív annyira független az idegrendszertől, hogy átültetés során, a testen kívül is képes tovább dobogni – legalábbis egy ideig, amíg megfelelő oxigén- és tápanyagellátást kap. Ez is bizonyítja, mennyire „önjáró” ez a szerv, és milyen erőteljes a belső vezérlőrendszere.

A szív nem csupán egy izompumpa, hanem egy csodálatosan önálló és összetett szerv, amely az életünk minden pillanatában dolgozik – akkor is, amikor mi észre sem vesszük. Tudományos működése és evolúciós története egyaránt lenyűgöző példája annak, mire képes az élővilág alkalmazkodása és fejlődése.