Az alvási apnoe veszélyei a szívre

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) súlyos egészségügyi kockázatot jelent, különösen a szív- és érrendszerre nézve. Ez az állapot az alvás közbeni légútelzáródás miatt ismétlődő légzésszüneteket (apnoékat) okoz, amelyek megszakítják a pihenést, és jelentős oxigénhiányt idéznek elő a szervezetben. Az alvás közbeni légzéskimaradások többféle módon is terhelik a szívet, hosszú távon pedig növelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Hogyan károsítja a szívet az alvási apnoe?

Az alvás közbeni légzéskimaradás nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is rombolja a szív- és érrendszer egészségét. Az alábbi egészségügyi problémák kialakulásában kulcsszerepet játszik:

• Magas vérnyomás,
• szívritmuszavarok,
• érelmeszesedés,
• szívmegállás,
• növekvő kardiovaszkuláris halálozás.

Magas vérnyomás: rejtett veszély alvás közben

Az alvási apnoe, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradás során a légutak időről időre elzáródnak, ez pedig rövid ideig tartó fulladáshoz hasonló állapotot idéz elő. A szervezet ezt az oxigénhiányos állapotot veszélyként érzékeli, és automatikusan bekapcsolja a szimpatikus idegrendszert, amely a „harc vagy menekülés” néven ismert stresszreakcióért felelős.

Ez a reakció az evolúció során arra szolgált, hogy az ember életveszélyes helyzetekben – például vadállat támadásakor – gyorsabban tudjon dönteni és cselekedni. A szív gyorsabban ver, az izmok megfeszülnek, a vérnyomás megemelkedik, hogy a test készen álljon a menekülésre vagy a küzdelemre.

Alvás közben azonban erre a reakcióra nincs szükség. Mégis, minden egyes légzéskimaradás újra és újra elindítja ezt a folyamatot. A vérnyomás hirtelen megemelkedik, az ébredéshez közelít az agy, a szervezet pedig stresszhormonokat – például kortizolt és adrenalint – kezd termelni. Ezek a hormonok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vérerek összehúzódjanak, és a szív erősebben dolgozzon.

Ha ez a folyamat éjszakánként többször is ismétlődik, hosszú távon a vérnyomás nappal is magas maradhat, kialakul a krónikus magas vérnyomás. Ez pedig jelentősen növeli a szívkoszorúér-betegség (szívizom oxigénhiányos állapota) és a stroke (szélütés) kockázatát. Másképp fogalmazva: az alvási apnoe miatt a test éjszaka is úgy viselkedik, mintha állandó harcban lenne – ez a rejtett stressz pedig évek alatt tönkreteheti a szív- és érrendszert.

Szívritmuszavar: amikor a szív nem találja az ütemet

Az alvási apnoe gyakran együtt jár szívritmuszavarokkal, például pitvarfibrillációval (a szív szabálytalan ritmusa). A légzéskimaradások alatt kialakuló oxigénhiány és fokozott idegi aktivitás megzavarja a szív elektromos működését. A légzéskimaradások gyakorisága és a szívritmuszavarok előfordulása között szoros az összefüggés, ami azt jelenti, hogy az alvási apnoe megfelelő kezelése csökkentheti ezen szövődmények kialakulásának esélyét.

Érelmeszesedés: rejtett gyulladás, amely károsítja az ereket

A visszatérő oxigénhiányos állapot krónikus gyulladást vált ki a szervezetben. Ez károsítja az érfalakat, elősegítve az érelmeszesedés (szakszóval: atherosclerosis) kialakulását. Az elmeszesedett erek csökkent rugalmassága és szűkülése pedig közvetlenül vezethet szívrohamhoz vagy stroke-hoz.

Szívmegállás: súlyos következmény, ha az apnoe kezeletlen marad

Az alvási apnoe jelentősen növeli a szívleállás kockázatát, különösen, ha a betegség hosszabb ideig kezeletlen marad. Az ismétlődő oxigénhiány, valamint a vérnyomás ingadozása hosszú távon súlyos szívkárosodáshoz vezethet, amely akár szívelégtelenség vagy életveszélyes szívritmuszavar formájában jelentkezhet.

Növekvő kardiovaszkuláris halálozás: súlyos ár az elmaradt kezelésért

Több kutatás is igazolta, hogy az alvási apnoéval élő betegek körében magasabb a kardiovaszkuláris halálozás aránya. Az alvási apnoe által okozott folyamatos stressz és az ebből eredő szívterhelés hosszú távon akár végzetes is lehet. A kezelés hiánya tehát nemcsak életminőség-romláshoz, hanem korai halálozáshoz is vezethet.

Hogyan előzhető meg a szívkárosodás?

Az alvási apnoe felismerésében döntő szerepe van a pontos diagnózisnak, amely általában alvásvizsgálatokkal történik. A leggyakoribb kezelési módszer a CPAP készülék (folyamatos pozitív légúti nyomás), amely alvás közben nyitva tartja a légutakat, ezzel megelőzve a légzéskimaradásokat. Az alvási apnoe korai kezelése nemcsak az alvásminőséget javítja, hanem jelentősen csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét is.