Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Tudomány 2023.10.23. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Nem szimplán levegővétel a belégzés!

Ön most is éppen lélegzik, míg ezeket a sorokat olvassa. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan lélegzik! 


A légzés alapvető tevékenység, nem kell hozzá gondolkodni. Ám ha mégis gondolkodunk róla és tudatosan tesszük, az befolyásolhatja a fizikai és mentális egészségünket. Ez azért van, mert a lélegzetvétel nemcsak a tüdővel van kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Daniel Craighead, a Coloradói Egyetem Integratív Pszichológiai Tanszékének kutató adjunktusa. - A levegővétel hatással van az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, valamint más szervrendszerekre is. Ha megváltozik, mennyi levegőt szívunk be, az többet jelent a belélegzett oxigén mennyiségénél. „Ha levegőt veszünk, az tulajdonképpen azt befolyásolja, hogy mennyi vért bocsájt ki a szívünk.”

Akkor is lélegzünk, ha nem figyelünk rá – emelte ki Dr. Ni-Cheng Liang, kaliforniai pulmonológus szakorvos. - Ám az a varázslatos a légzésben, hogy ellentétben sok más testi funkciónkkal a levegővételünket képesek vagyunk kontrollálni. Ahhoz, hogy megértsük, miként lehetséges egészségesen lélegezni, kezdjük azzal, hogy a légzés miként hat az idegrendszerre és fordítva.

Szív és tüdő

A légzést és a pulzust az agynak ugyanaz a területe szabályozza, és ez a két folyamat „kommunikál” egymással, hogy szinkronban legyenek. Amikor levegőt veszünk, a tüdőnk kitágul, és a szívre meg a véredényekre nehezedő nyomás megváltozik. Ez pedig stimulálja a szenzoros idegeket, ez pedig azt befolyásolja, milyen mélyen vesszük a levegőt.

Ha veszélyhelyzetben vagyunk – ha mondjuk egy tigris megtámad vagy mérges a főnökünk –, akkor beindul a „fuss vagy harcolj” reakció. Ezzel együtt jár a pulzusemelkedés, a tenyér izzadása és az izomtónus megemelkedése. Ilyenkor gyorsabban lélegzünk, a vér az izmainkba gyűlik, hogy a testünk készen álljon az akcióra. Ez a szimpatikus idegrendszer működésének eredménye.

Ezzel ellentétben viszont pihenéskor lassabban lélegzünk. Ilyenkor a pulzus csökken, a véredények kitágulnak, és több vár áramlik a bélrendszerünkbe, hogy javuljon az emésztésünk. Ezt a „pihenj és eméssz” reakciót pedig a paraszimpatikus idegrendszer vezérli.

Ezek a rendszerek befolyásolják a lélegzésünket. Viszont ha tudatosan lelassítjuk a levegővételünk ütemét, akkor manipulálhatjuk ezeket a rendszereket. A kutatások szerint a kontrollált légzés úgy indítja be a „pihenj és eméssz” reakciót, hogy stimulálja a bolygóideget, amely számos tudattalan folyamatot irányít, köztük a szívritmust is.

Ha lassan veszünk mély levegőt, hogy megnyugodjunk, akkor ez fiziológiailag hat az idegrendszerre is.

Ez is érdekelheti

A mélyvénás trombózis tünetei, kezelése

Érbetegségek - mélyvénás trombózis

Boka/kar index a tünetmentes érbetegség kimutatására

A szívinfarktusról és a teendőkről - röviden

Így alakult ki a sürgősségi betegellátás Magyarországon, növelve a szívroham túlélésének esélyét is

Szívkatéteres vizsgálat, azaz koronarográfia