Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Szórakozás 2023.01.30. Ureczky Eszter
Az MKT legfrissebb hírei

...A hallás vét a szív kihagy...

Kovács András Ferenc megrendítően szép verse a szív motívumán keresztül beszél az öregedés tapasztalatáról, ahogy a kéz, a szív, az arc, az én valamennyi porcikája egyszerre válik ismerősen idegenné, közelien távolivá.


 Kovács András Ferenc: Stylus ambrosianus

 

Jó volna már, ha hallanád,

Ha néha ritmust vált a szív,

Ha mégis himnuszt visz feléd

Halandó, botló vérütem…

Jó volna most, ha értenéd:

Kamrák falán át mért dobol

Konok cezúra, mit kopog

Hibátlan mérték, néma rab?

(Ambroise de Saumur)

 

Előbb megvénül majd a kéz

Akárha másé volna már

Oly ismeretlen elkopott

Amint leírja ezt a sort

 

Talán nem ő ír hogyha ír

A textúrája is hamis

Akárhogy nézed nem tiéd

Se sorsvonal se tollvonás

 

Előbb megvénül majd a kéz

Villogva hullni kezd a haj

A hallás vét a szív kihagy

Egymásba roskad kép meg arc

 

Akárha másé volna már

Oly ismeretlen elkopott

A mindenség öregszik így

Benned veled de nélküled

 

Előbb megvénül majd a kéz

Kemény láb könnyű hátgerinc

Elháborodnak csontjaid

Szemed se futkos szorgosan

 

Talán nem ő lát hogyha lát

Tört fénye egyre távolibb

Hiába nézel nem tiéd

Se sorsvonal se tollvonás

 

Súlyossá vénül majd a kéz

Hozzád hasonló lesz Uram

Mert oly közel lesz oly közel

Hogy messzibb már nem is lehet

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959–) Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító. Szatmárnémetiben született; 1978-ban érettségizett a Kölcsey Ferenc Líceumban, 1984-ben végzett a kolozsvári egyetem magyar–francia szakán. 1990-től a Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője. 1991–2002 között a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dramaturgia-tanára. A kilencvenes évektől kezdve az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő. A KAF értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor stb.) is segítik. A forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.

 

Forrás: https://tempevolgy.hu/images/PDF/Tempevolgy_2019_4.pdf

A költő életrajza: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/kovacs-andras-ferenc

Ez is érdekelheti

Orvos válaszol: Amikor a szív működése elégtelen, minden a szívelégtelenségről

Orvos válaszol: Miért tegyük le a cigarettát, ha nem akarunk infarktust kapni?

A rendszertelen alvásszokás idősebb korban érelmeszesedést okozhat

A szív éjféli utcakép...

Egyre több az influenzás – vigyázzon magára minden szívbeteg!

Ugye mindkét karján méri a vérnyomását? Egy friss tanulmány szerint így kellene mérni