Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Szívünk napja 2024 - akik nélkül nem segíthetnénk Önöknek!

2024.09.18.

Nemzetközi és hazai szinten is vigyáznak a szívünkre

2024.09.12.

A Szí...

A Szív Világnapja: miért fontos megünnepelni a szív egészségét?

2024.09.01.

Szept...

Betegségek 2022.11.10. Magyar Diabetes Társaság
Az MKT legfrissebb hírei

Szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg éltA diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.


A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én rendezik meg világszerte. Több mint 30 éve került a világnapok sorába, az azóta eltelt évtizedekben pedig a cukorbetegség sajnos valódi népbetegséggé „lépett elő”: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések. Hazánkban 750.000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.

A civilizációs betegségnek számító állapot kialakulásához az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul. A betegség megelőzését és kezelését gátolhatja a betegoktatás nehézsége, a diéta sikertelensége, a nem kellő időben történő terápiakezdés, valamint a legmodernebb kezelési lehetőségekhez való elégtelen hozzáférés – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság által szervezett „Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért” című kerekasztal-beszélgetésen, ahol egészségügyi szereplők, a kormányzat képviselői, szakmai és civil szervezetek, valamint ipari partnereik egyeztettek a betegség kezelési lehetőségeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól.

A legfontosabb célkitűzés a prevenció

A kerekasztal-beszélgetésen részt vevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, ugyanakkor egyöntetűen hangsúlyozták a korai diagnózis és a rendszeres vércukormérés fontosságát is, hiszen ez lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését.

„A diabétesz ugyanis már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A betegségben érintettek pedig nem magától a betegségtől szenvednek, vagy akár halnak bele, hanem annak súlyos szövődményeitől. Csak, hogy néhány példát említsünk: a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 -szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A magas vérnyomás és a diabétesz pedig az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy 40%-a szenved krónikus vesebetegségben, a rossz vesefunkció jelentős mértékben hajlamosít a korai kardiovaszkuláris halálozásra a betegek egy része végül vesepótló kezelésre, vagy veseátültetésre szorul.  A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető halálozás sajnos újra növekszik. A betegség a várható élettartamot 5-10 évvel csökkenti” – mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Wittmann István, Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Holisztikus szemléletváltásra van szükség

A szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg. Azonban ezek a megbetegedések nem elszigetelten alakulnak ki. Egyre részletesebb tudományos eredmények látnak napvilágot a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségekben szerepet játszó szív, vesék, hasnyálmirigy és egyéb szervek közötti interakciókról. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy szerv egészséges működése hatással van a többire is, az egyes kórképek mégis sokszor rendszerint önmagukban kerülnek kezelésre. Ezen mindenképp érdemes változtatni, és a beteget teljes egészségben, holisztikusan vizsgálni. Ehhez viszont elengedhetetlen a társszakmák – így például a diabetológusok, nephrológusok, kardiológusok, érgyógyászok és a hypertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése. Többek között ezért is vagyunk ma mind itt – tette hozzá a professzor.

Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiovaszkuláris- és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukorkontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és a szövődmények kezelési költségeinek csökkentését is.

Cukorbeteg-gondozás telemedicina segítségével

A rendezvényen a digitális diabétesz gondozás egy fontos mérföldkövéről is szó esett, hiszen a 77 Elektronika Kft. által fejlesztett ingyenesen használható online orvosi távfelügyeleti megoldást, a Dcont® eNAPLÓ-t – elsőként a magyar telemedicinás rendszerek közül – idén ősszel sikerült integrálni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Mindennek köszönhetően a kezelőorvosok innentől kezdve bármikor hozzáférhetnek adott páciensük vércukorszint értékeihez, ráadásul mindezt strukturált formában tölthetik le a rendszerből, ami lehetővé teszi a kereshetőséget, megkönnyíti a feldolgozhatóságot és az elemezhetőséget.

***

Az első hazai kerekasztalra éppen az 1989-es, a Magyar Diabetes Társaság által is aláírt St. Vincent-i Deklaráció 30. évfordulóján, 2019. okt. 29-én került sor. A koronavírus járvány miatt a sorozat megszakadt, ezt kívánta a rendezvénnyel folytatni a Magyar Diabetes Társaság, szakmai partner szervezetek közreműködésével.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett és felszólalt Dr. Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki főtanácsadója, Dr. Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese, Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, Prof. Dr. Balla József, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke, az MTA levelező tagja,  Prof. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, valamint Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.

Ez is érdekelheti

Szex és szívbetegség: fontos kérdések férfiaknak és nőknek egyaránt

Szívkatéterezés- és pacemaker-tévhitek

A cukorbetegség neurológiai szövődményei

A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon továbbra is vezető halálok – „Mentsünk együtt életet!” program folytatódik

Hibernált szív

Mi az, hogy "krónikus szívbetegség"?