Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Lelki tényezők 2022.10.17. Kéky Kira
Az MKT legfrissebb hírei

A depressziósok többségét a szíve viszi a sírba

Máig nem tisztázták a pontos összefüggést a súlyos pszichiátriai betegségek és a kardiológiai megbetegedések között, és ennek „csupán” az az oka, hogy sok tényező játszik szerepet benne. Az azonban biztos: a pszichiátriai betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és így azért is, hogy 6-10 évvel rövidebb ideig élnek az átlaghoz képest.


Feltételezések szerint lehetnek közös genetikai, szervi okok, egyes negatív folyamatok (mint például gyulladás), melyek mindkét betegségcsoportban káros hatással vannak számos testi működésre. Másrészt statisztikailag kimutatható a kapcsolat abban is, hogy a pszichiátriai betegek ritkábban részesülnek orvosi ellátásban – és ez nem feltétlenül (csak) az ellátórendszer hibája.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy közös mechanizmussal rendelkezik számos vaszkuláris (ér eredetű) betegség, illetve egyes pszichiátriai betegségek – mint pl. a szorongás és a depresszió. Kutatások szerint a felnőtt skizofrén betegek körében 1,5-3,5-szer gyakrabban fordul elő például szívinfarktus, agyi keringészavar, mint az átlagnépességben.

A depressziós beteg nagyobb eséllyel hal meg

A szívinfarktus utáni második infarktus kialakulásának jóval nagyobb a kockázata, ha a beteg depressziós – mondta dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a Szívderítőnek Magyar Pszichiátriai Társaság 25. Vándorgyűlésén. – Általánosságban is kimondható, hogy magasabb a száma a depressziósok között a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedéseknek. Ennek biztosan nem egyetlen oka van, hanem több, komplex tényező is van a háttérben.

A pszichés állapot és a kardiológiai betegségek szoros kapcsolatban állnak egymással.Csak, hogy néhányat említsünk: a depressziósok életmódja magasabb kockázattal jár, mivel közülük többen élnek egészségtelen életmódot: dohányoznak, alkoholt, esetleg drogot fogyasztanak, kisebb eséllyel mozognak (sportolnak) rendszeresen, és a tapasztalatok szerint az egészséges táplálkozásra is kisebb figyelmet fordítanak. Mindezt nem szándékosan vagy nemtörődömségből, hanem a betegségük jellege miatt teszik.

Ugyanilyen károsan befolyásolja a depresszió az orvos-beteg kapcsolatot is. Az önértékelési zavarral küzdő, szorongó, apatikus beteg gyakran már ott elvész az egészségügyi ellátás számára, hogy az orvosig el sem jut, mert számára már ez is túl nagy pszichés megterheléssel jár. Ha mégis kezelésbe veszik, akkor a depresszió miatt az orvosi utasítások betartása jelent komoly kihívást nekik, mivel a mentális betegek számára nehéz fenntartani a motivációt az életmódváltás terén vagy a rendszeres gyógyszerhasználatban.

Ezek is okozhatják azt, hogy közöttük az átlagosnál több a cukorbetegség és a magas vérnyomású, mint a mentális betegséggel nem terhelt emberek között – tette hozzá az elnök.

A depressziós tünetek a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezői

- És ez nemcsak a klinikai küszöböt elérő tünetek, hanem enyhe depressziós tünetek esetén is igaz – olvasható Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatójának egy korábbi előadásában. Ez azért fontos, mert Magyarországon is nagy a fel nem ismert betegek száma, akik emiatt kezelésben sem részesülnek.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából sokat vizsgálták már a depresszió, a magány, a szorongás szerepét, mint ahogyan a vitális kimerültségét is. A vitális kimerültség (vagyis a fáradtság, az energiahiány, az ingerlékenység és egy általános demoralizáció együttese) például rendkívül gyakran figyelhető meg az infarktus előtt, sokszor mintegy előjelzője a kardiológiai katasztrófának.

Stressz – és annak biológiai következményei

Van egy statisztikai összefüggés a megnövekedett kardiológiai betegszám és az életünket egyre jelentősebben befolyásoló stressz között is – hívták fel a figyelmet a pszichiáterek. Ennek a két tényezőnek is vizsgálják a kapcsolatát több kutatásban.

- Úgy tűnik, hogy a minket ért ingerek számának növekedésével nő a kardiológiai betegségek kockázata is, ebből a szempontból még az is másodlagos, hogy jó vagy rossz dolgokat hallunk, olvasunk. Ránk zúdul a közösségi média, ez pedig a depresszió kockázatát is növeli. Egyszerűen túl sok az inger, és ez a szervezetnek stresszt okoz – magyarázta dr. Szekeres György. - Márpedig a stressz (és ez alatt a krónikus, elhúzódó stresszt értjük) általános rizikófaktora több mindennek. A stressz miatt (mely a pszichiátriai betegek számára sokkal nehezebben kezelhető) mérhetően változik számos paramétere a szervezetnek: emelkedik a vérnyomás, a pulzus, a vércukorszint, egyes hormonok szintje, a gyulladást jelző fehérjék mennyisége. A gyulladásos folyamatok pedig szerepet játszanak az érfalakon kialakuló plakkok képződésében. Az így létrejövő érelmeszesedés pedig számos szív- és érrendszeri betegség első lépcsőfoka – ez lehet az egyik közös mechanizmus a két betegségcsoport között.

Stressz – gyulladás – érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés gyakorlatilag fiatal felnőtt korunkban elkezdődik – a mai életmódunk miatt gyakorlatilag elkerülhetetlenül. A kérdés inkább az, hogy milyen gyors lesz a folyamat előrehaladása. Az erek belső fala sima, ám különböző hatások miatt (ilyen például a magas vérnyomás, egyes gyulladásos folyamatok) apró sérülések keletkeznek rajta. Ilyenkor a vérből az érfalba került zsírokat (koleszterint) az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, ám ezek a zsírsejtek fizikailag ott maradnak. Az idő haladtával egyre nagyobbra hízik a falon lévő plakk, melybe kalcium is beépül. Emiatt a zsíros lerakódások törékennyé válnak, az erek elveszítik rugalmasságukat. A plakkok akadályozzák a vér áramlását, miattuk csökken az ér átmérője, végül a vérrög akár az egész eret elzárhatja. Ha ez a szívben történik, akkor szívinfarktus, ha az agyban, akkor stroke keletkezik.

Természetesen jelenleg is számos kutatás zajlik, hogy miként lehetne ezekbe a folyamatokba beavatkozni, illetve hogyan lehetne a pszichiátriai betegek számára is jobb kardiológiai ellátást nyújtani.

Ez is érdekelheti

Szívritmuszavart, szívinfarktust is okozhat az influenza – nagyon kell az oltás

Orvos válaszol: OKOSTÁNYÉR®-ral szívünk egészségéért - VIDEÓ

A változókorú hölgyek számára ajánlott szívvédő étrend

A dió jót tesz az egészségnek és csökkenti a keringési betegségek kockázatát

Hogyan csökkenthető a sóbevitel?

Legyen Ön is a mozgás nagykövete! - Értékes nyeremények várják!