Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Tudomány 2022.08.30. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Egyéni kardiológiai kockázatbecslés – ebben tud segíteni a laborvizsgálat

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.


 Túl a rutin leleteken

- A háziorvosok által kért labordiagnosztikában (nagyon helyesen) általánossá vált koleszterinszintmérés szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy meg lehessen ítélni: valakinek milyen kockázata van arra, hogy szív- és érrendszeri betegség alakuljon ki nála – mondta a Szívderítőnek Szász Máté biológus, a SYNLAB Sportdiagnosztika Üzletág szakmai vezetője. – Ennél az értéknél pontosabb rizikóbecslét ad egy újfajta lipidprofilozás, már csak azért is, mert a védőkoleszterin (HDL) emelkedett szintje csak egy bizonyos (igen magas) értékig jó, van egy csúcsszám (2.6 mmol/l), ami fölötti érték esetén újra kockázatnövelő hatású a jelenléte, ám a klasszikus vizsgálatok során erre nem figyelnek oda minden esetben, hiszen pár évvel ezelőtt is még az volt az alapelv, hogy minél magasabb a HDL, annál jobb.

A biológus szerint a vörösvérsejt-membránba beépülő zsírsavak (lipidprofil) összetétele jobban árulkodik a rizikóról (például omega-3 és omega-6 aránya, és arachidonsav). Az arachidon-sav például az összes gyulladásos folyamat alapanyaga, a bomlásakor keletkező hormonszerű anyagok gyulladást okoznak, tartanak fenn. Márpedig az állandósult gyulladás az erekben lerakódások kialakulásához vezet, ez (az érelmeszesedés) pedig a szív- és érrendszeri betegségek melegágya.

Hogy erre mennyire vagyunk hajlamosak, azt képes megmutatni az arachidonsav-ellátottságunk, illetve a sejtmembránban lévő arachidonsav és omega-3 zsírsavak aránya – tette hozzá a szakember megemlítve, hogy szerencsére ez az érték táplálkozással ténylegesen befolyásolható! Ha tehát valaki tisztában van a genetikai hajlamával, akkor idejekorán olyan életmódra válthat, ami az egészségét védi.

Vannak más, szintén jól használható kockázatbecslő laborértékek is, ilyen például a húgysav szint, amelynek nagy mennyisége a még nem észlelhető, de később magassá váló vérnyomás rizikóját tudja jelezni.

Koleszterinszint-csökkentő – előre kideríthető, melyik válik be

Ha a betegnek magas koleszterinszint miatt gyógyszert írnak fel, akkor előfordul, hogy nem az elsőként választott készítmény lesz a legjobb számára, és talán nem is második. Ez nem azért van, mert a gyógyszer nem jó, hanem azért, mert gyógyszergyártásnál – és a vizsgálatoknál – van egy százalék megadva, hogy a betegek mekkora részénél kell hatékonynak lennie, illetve a gyártó is tudja (jelzi), hogy mekkora arányban fejt ki pozitív hatást. Ugyanígy ismert az is, hogy mennyi és milyen mellékhatás jelentkezhet. Bár talán nem köztudomású, de sok apró eltérés lehet genetikai szinten egyes molekulák feldolgozásában, hasznosításában, így előfordul, hogy valamelyik hatóanyag „betalál” nálunk, tökéletesen működik, egy másik hatóanyag pedig nem teszi ugyanezt – a szomszéd ágyon fekvő betegnél meg mindez fordítva van - magyarázta Szász Máté biológus.

Az orvosok tehát felírják a készítményt, a beteg szedi egy ideig, aztán jön egy labor, és kiderül, hogy mennyire sikerült vele lecsökkenteni a vérzsír értékeket, illetve a páciens beszámol róla, hogy van-e olyan panasza, ami miatt a készítményt inkább másfélére cserélné.

Sajnos sok beteget itt veszít el az orvos, mert a páciensnek nincs türelme próbálgatni, nincs bizodalma egy új gyógyszerben, ha az előzőnek már volt mellékhatása, így előfordul, hogy inkább nem szedi tovább, és hagyja a vérzsír-értékeit az egekbe szökni – ami viszont egyenes út egy későbbi szív- és érrendszeri katasztrófához.

Ha mégis türelmes, a veszélyt belátó beteggel van dolga az orvosnak, akkor újabb próba következik másik hatóanyaggal, majd újabb labor. És ezt addig próbálgatják, míg meg nem lesz a tökéletes készítmény.

Ám ezt az utat is meg lehet spórolni. A labordiagnosztika fejlődése lehetővé teszi, hogy ma már vérvizsgálattal kimutatható legyen: az adott páciens miként reagál a különböző hatóanyagú koleszterincsökkentőkre, melyik a számára ideális választás! Így azonnal, egyetlen körben tisztázható mindez.

Olcsó vizsgálat – erős jelzőértékkel

Mérni lehet (olcsón) a szervezet homocisztein-szintjét, amely a metionin nevű aminosavból alakul át bennünk, és abban a formájában már nem előnyös a jelenléte. Az így keletkező homocisztein ugyanis az egyik legerősebb szív- és érrendszeri jelzőadat a fokozott betegségrizikóra, ugyanakkor nem csupán a keringési betegségek esetében, hanem cukorbetegség, daganatos betegségek kockázatának növekedéséért is felelőssé teszik.

Ami viszont jó hír: egy enzim visszaalakítja a homociszteint ártalmatlan metioninná, ha elegendő a B-vitamin-ellátottságunk! Viszont sok embernek rossz a B-vitamin felszívó-képessége, így amennyiben genetikai hajlamuk van erre, akkor ők fokozottabban veszélyeztetettek. Ami jó hír: étrendi- és étrendkiegészítős korrekcióval ez a helyzet elkerülhető – már amennyiben az ember előtte egy genetikai teszttel kideríti, hogy érintett, és be kell avatkoznia a táplálkozásába az egészsége érdekében!

A szív túlterhelésének kimutatása laborvizsgálattal

Az NT-pro BNP a szívizomzat által termelt fehérje, mely szintén kimutató laborvizsgálattal. Jelentősége azért van, mert ez az anyag akkor termelődik jelentősebb mennyiségben, amikor a kamrafal feszül. Ilyenkor nagy az ellenállás a szívben, emiatt nagy erővel kell a vért bepréselni az erekbe: magyarul a szív túl nagy terhelésnek van kitéve, túlhajszolt.

Szívelégtelenség gyanújakor ezt a laborvizsgálatot például elvégzik. De más esetekben is hasznos: sportolóknál olyan (ráadásul az utóbbi hónapok összességére vonatkozó) markere a terhelésnek, amely segíti az edzőt abban, hogy a legoptimálisabban állítsa össze a versenyző edzéstervét: ne legyen se alulterhelve, se túledzve (ami kifáradáshoz vezet – esetleg épp a nagy verseny előtt).

A troponin-szint is ugyanennek eldöntésében segít: főleg a COVID-on átesett sportolóknál figyelik, magas szintje ugyanis a szívizom sérülését mutatja.

Vasat, folsavat szed, mégis vérszegény? Itt is megoldás lehet egy speciális labor.

Alapvetés, hogy a folsav és a B12 nélkülözhetetlen a vérképzéshez. A B12 eleve rosszabbul szívódik fel a szervezetben (mindenkiében), és a folát – amit ételből felveszünk – sem feltétlenül hasznosul folsavvá.

Ezt tetézi egy úgynevezett MTHFR-mutáció, ilyenkor az enzim egy nem kellően aktív változatát termeljük, ezért az étrendi folsav hasznosulása elégtelen lesz a vérképzéshez. Ha ez a mutáció fennáll (egyszerű vérvétellel kideríthető), akkor sosem lesz elégséges a szervezet folsav-ellátottsága! Ilyenkor egyetlen megoldás van: egy speciális (ritka) összetételű folsavat kell szedni.

Ez a vizsgálat egyetlenegyszer végzendő el életünk során, és máris van eszköz az orvos kezében, hogy a vérképzést segítse.

Véralvadás – vérzékenység: életveszélyes állapot előzhető meg labor után

Az egyik legegyszerűbb szűrőcsomag a trombofília – trombózisrizikó-becslő vizsgálat. Ezt is csak egyszer kell elvégeztetni, életre szóló eredményt ad. Ha valakinél túlzott vérzékenység rizikója igazolódik, akkor nála a műtéteknél ez fontos információ az orvosnak, hiszen kisebb sebeknél is nagyobb mennyiségű vér távozhat a keringésből.

Ha viszont túlzott véralvadási kockázat van, akkor a trombózishajlam növekszik meg, ami miatt vérrögök keletkezhetnek és szabadulhatnak el a keringésben, ez pedig tüdőembóliához, stroke-hoz, infarktushoz – tehát adott esetben akár halállal végződő katasztrófához vezethet.

Több kutatás tárt fel összefüggéseket arról, hogy az egyszerre ülve töltött idő miként növeli a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ha a genetikai vizsgálat igazolja a fokozott véralvadási hajlamot, akkor az illetőnek egyszerű életmódi szabály betartásával csökkenthető a rizikója: bizonyos időközönként fel kell állnia, illetve utazáshoz is trombóziscsökkentő harisnyát kell viselnie – például repülőn, hosszú buszúton. Már egészséges embereknél is 45 perc ülés után fel kellene állni, a genetikailag rizikósabb csoportba tartozóknál erre még jobban oda kell figyelni!

Ennek tudatosítása azért is fontos, mert a trombózishajlam még annyira sem vehető észre (sem laikusként, sem orvosként), mint egy kezdődő szívbetegség, vagy a vérnyomásproblémák. Az első jel gyakran maga a leszakadt vérrög által kiváltott katasztrófa – és az esetek egy részében ez azonnal halállal végződik. Mindez bekövetkezhet éjjel, nyaralás közben, autót vezetve – és a tünetek sem mindig olyan egyértelműek, hogy a vizsgáló orvos azonnal a legoptimálisabb kezelést (vérrögoldást) vesse be életmentés céljából.

Az itt felsorolt genetikai vizsgálatok már fiatal felnőttként elvégezhetők – így a megelőzés valóban megelőzés lesz, hiszen a konkrét, egyedi kockázat ismeretével az illető eleve úgy alakíthatja az életét, hogy mindenben a lehető legkisebbre csökkentse a rizikót.

Ez is érdekelheti

Mesterséges intelligencia segíti a nők szívinfarktusból való felépülését

Érszűkületmérés villámgyorsan - új technológia a Semmelweis Egyetemen

Hiánypótló kardiológiai eszközök beszerzésére nyert támogatást a PTE Klinikai Központ

Szívtranszplantáció, műszív, esély az életre (szívátültetés szívelégtelenség esetén)

A szoptatás csökkenti az édesanyák szívbetegség- és stroke-kockázatát

Megváltozott beszéd és automata beszédelemző jelzi a tüdőpangást