Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Terápiák 2022.04.28. Dr. Márk László
Az MKT legfrissebb hírei

Egy ismert érbeteg lebeszélése a lipidcsökkentő kezelésről az egészségügyi dolgozók részéről foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek minősíthető

Óriási, emberéletekben mérhető károkat lehet okozni azzal, ha a szív- és érrendszeri betegeket elbizonytalanítjuk a gyógyszerszedésükkel kapcsolatban. Időről időre felröppennek olyan hírek, amelyek olvastán a páciensek megkérdőjelezik, hogy valóban szükségük van-e az adott gyógyszer szedésére – hiszen konkrétan nem éreznek pozitív hatást a szedésekor, és elhagyásakor sem jelentkezik azonnal olyan tünet, amely ijesztő lenne a számukra.


A kardiológiában a betegeket a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás elvei alapján kezeljük. Mindig. Nem vetjük el az eddig már tudományos módszerekkel igazolt kezelési eljárásokat csupán amiatt, mert (évente sokszor) kijön valamilyen friss közlemény egy adott témában. Ez felelőtlenség lenne, hiszen a kezelési protokollok kialakítása többszörösen ellenőrzött és igazolt eredmények alapján zajlik. Betegeinket hosszú távon, évekig, évtizedekig kezeljük, gyógyítjuk, a kezelési protokollok pedig csak indokolt esetben változnak.

A Magyar Kardiológusok Társasága nevében szeretnénk kérni a betegeket, hogy az orvosi utasításoknak megfelelően, pontosan szedjék a koleszterincsökkentő gyógyszereiket.A klinikai vizsgálatok eredményeit tekintélyes orvosi testületek bírálják el, és kezelési összefoglalókat, klinikai irányelveket adnak ki, melyek időközönként, az újabb vizsgálati eredmények hatására frissülnek. Ez a folyamat lassú, megfontolt, szigorú szakami alapelvek betartásával zajlik.

A gyógyszer "baja", hogy túl észrevétlenül dolgozik a betegség megelőzésén

A kardiológiai kezelés napi gyakorlatában világszerte az a legnagyobb gond, hogy a betegek egy jó része nem szedi pontosan az előírt gyógyszereit, és emiatt a klinikai vizsgálat alapján (azokhoz a páciensekhez képest, akik valóban pontosan szedték a vizsgált hatóanyagot tartalmazó készítményt) várható haszon jócskán elmarad, vagy csak részben valósul meg, mert a betegek egy része elhanyagolja a gyógyszerszedést. Ezzel is erősítve azt az anekdotikusan terjedő véleményt, hogy „felesleges szedni, úgysem használ”.

A koleszterincsökkentés területén van a legrosszabb együttműködési készség a betegek körében. A sztatinok nem úgy hatnak, mint egy fájdalomcsillapító, ami a beszedés után máris elmulasztja a fejfájást, és ezzel a beteg számára igazolja is a gyógyszer hatásosságát. A sztatinok csendben teszik a dolgukat, sem a bevétel, sem annak elmaradása nem okoz látványos tüneteket a beteg számára. Épp ezért fokozott bizalomra és együttműködésre van szükség az orvos és a beteg között a lipidcsökkentő terápia esetén.

A legnagyobb tekintélyű orvosok, a legismertebb kardiológusok sem tudják ellensúlyozni a kezelés elhagyása miatt kialakuló károkat. Tömegeket bizonytalaníthatnak el rosszul interpretált, időnként szenzációhajhász újsághírek vagy a szakmai kontrollt nélkülöző közösségi média.

Statin, sztatin, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, kutatások, új irányok

Jó példa a kutatási eredmények elfogult bemutatására az amerikai JAMA Internal Medicine orvosi folyóiratban a közelmúltban megjelent metaanalízis (több, jelen esetben 21 klinikai vizsgálat eredményét összefoglaló elemzés), ami a koleszterincsökkenő terápia alapját képező sztatinok hatásával foglalkozik. A szerzők nemcsak a szokásos relatív, hanem az abszolút rizikócsökkenést is vizsgálva azt állapítják meg, hogy a relatívhoz képest az abszolút kockázatcsökkentő hatás lényegesen szerényebb. Ha ezt az információt orvostudományi szempontból értékeljük, akkor ki kell jelentenünk, hogy ez természetes, nincs benne semmi különös, ezt eddig is tudtuk. Máris megmagyarázzuk, miért fontos a relatív és az abszolút kockázatcsökkentő hatás közötti különbség!

De előbb nyomatékosítsuk: mi arra törekszünk, hogy olyan gyógyszereket adjunk, amelyek bizonyítottan csökkentik a szív- és érrendszeri események számát. A bizonyítékok ellenőrzött klinikai vizsgálatokból származnak. Fontos tudni, hogy a klinikai vizsgálatok közül azok bizonyulnak erősnek, amelyekben általában két teljesen hasonló betegcsoportból csak az egyik kapja a gyógyszert, a másik nem (utóbbi csak annak tűnő, de placebo készítményt vesz be). Ez az úgynevezett kettős vak vizsgálat, amikor sem az orvos, sem a beteg nem tudja pontosan, hogy melyik csoportban van, melyik tablettát szedi, a valódit vagy a hatóanyag nélkülit.

Egy bizonyos kezelési idő után összehasonlítják az eseményszámot, ami a kardiológiában általában

Előre meghatározzák azt az eseményszám-különbséget, aminek a két, különbözőképpen kezelt csoport között kell lennie ahhoz, (pl. a bekövetkezett és megelőzött szívinfarktusok számának különbségét), hogy a valódi hatóanyagot tartalmazó (úgynevezett aktív ágú) kezelés hatásosnak bizonyuljon. A két csoport közötti kockázati különbség a relatív kockázat, általában ezzel dolgoznak a kardiológiai vizsgálatok.

Ám az abszolút kockázat megértése is fontos

Nem egyforma ugyanis a kockázata egy idősebb, már egyszer szív- és érrendszeri betegségen átesett férfinak és egy fiatalabb, még teljesen egészséges nőnek – emiatt a gyógyszeres  kezelésük nem egyforma hatékonyságot fog mutatni a megelőzés szempontjából. Az abszolút kockázat az esemény, pl. szívinfarktus fellépésének valószínűsége különböző betegcsoportokban. Ez lényegesen kisebb szám, és terápiás célból kevésbé fontos is számunkra, kardiológusok számára, hiszen egészséges, alacsony kockázatú csoportoknak egyébként sem szoktunk sztatincsökkentő terápiát ajánlani!

A JAMA Internal Medicine szóban forgó cikkében azt az egyébként természetes megállapítást teszik, hogy a relatív kockázatcsökkenéshez képest az abszolút kockázatcsökkenés alacsonyabb. Miközben ezt eddig is tudtuk, és a lipidcsökkentő terápiák esetében inkább a lényegesen nagyobb mértékű relatív kockázatcsökkentés a fontos! Ha külön választották volna az éreseményen már átesetteket (például szívinfarktusos betegeket az egészségesektől), ott az abszolút kockázatcsökkentés is lényegesen nagyobb lett volna, mint az úgynevezett primer prevenciós, azaz kardiológiai szempontból még teljesen egészséges, korábbi éreseményen át nem esett betegek esetén.

A legjobb példa arra, amikor nem az igazság keresése, hanem a szenzáció a fő cél, az, ha idéznek elismert, nagy presztizsű tanulmányokat, ám azokból csak a lehetséges káros hatásokat emelik ki, a kezelés jótékony hatásait kihagyják!

Nem említik meg például, hogy ha 2 mmol/l-rel lecsökkentjük az LDL-koleszterin (rossz koleszterin) szintjét, 10 000 beteg 5 éves kezelésével olyan betegek esetén, akiknek már volt éreseményük (ezt nevezzük szekunder prevenciónak), azoknál 1000 újabb éreseményt tudnak megelőzni, ők nem esnek át például már második vagy többedik szívinfarktuson!

Nem szabad az állandó, csendes védelmet adó gyógyszerről lebeszélni a beteget.Akiknek nem volt korábban szív- és érrendszeri katasztrófájuk, azoknál pedig 500 első eseményt előzi meg a sztatinkezelés (primer prevenciónak nevezzük), – tehát ők nem is kerülnek kórházba, bár továbbra is a kockázati csoportba tartoznak, de még egészségesek maradnak.

Ez a sztatinterápia lényege. Olyanok kapnak gyógyszert, akiknél a kockázat magas és ezt a sztatin képes csökkenteni.

Az elbizonytalanított betegnek rosszabbak a túlélési esélyei  

Sajnálatos tapasztalat (egy dán felmérés szerint számszerűsíti is), hogy a sztatinokkal kapcsolatos negatív sajtóhírek 10%-kal emelték a lipidcsökkentők elhagyásának valószínűségét, valamint az, hogy egy, a sztatinok kedvező hatását kétségbevonó ausztrál televízióműsor hatására 60 000 sztatinszedő abbahagyta a gyógyszer szedését. Ha ezek a betegek 5 évig gyógyszer nélkül maradnak, akkor körükben 1500-3000 szívinfarktus vagy stroke előfordulása várható! Emberek százai, ezrei halnak meg feleslegesen, mert valaki rájuk ijesztett.

Az „írástudók” felelőssége, hogy mit és milyen céllal adnak ki a kezükből.

A Magyar Kardiológusok Társasága nevében szeretnénk kérni a betegeket, hogy az orvosi utasításoknak megfelelően, pontosan szedjék a koleszterincsökkentő gyógyszereiket. A nemzetközi és magyar kezelési irányelvekben célértékek vannak (minél nagyobb kockázatú csoportban van valaki, annál alacsonyabb az elvárt koleszterinszint) és ezek elérésével csökkenthető a szívinfarktus és a halálozás esélye.

A szerző Prof. dr. Márk László, kardiológus, lipidológus, osztályvezető főorvos a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházának Kardiológia Osztályán

Ez is érdekelheti

A szívbetegeknek is kőkemény volt az elmúlt két és fél év - ezt kérik tőlük a kardiológusok!

Mesterséges intelligencia képes kimutatni a szívbetegséget a szem vizsgálata alapján

Ikerpároknál vizsgálták magyar kutatók is, hogy milyen szívbetegségek genetikai eredetűek

Már Szegeden is katéteresen ültethető be egy eszköz a kéthegyű szívbillyentyű elégtelensége esetén

Vérrögképzódés COVID után - oltással csökken a kockázat

EKG, Holter, szívultrahang, szívkatéterezés - a leggyakoribb kardiológiai vizsgálatok