Keringési betegségek kockázatát növeli a nátrium

„Régebbi kutatások nem adtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy ha csökkentjük az étrendünkben a nátriumbevitelt, akkor a szív- és érrendszeri betegségek kockázata hogyan változik. Ezért a tanulmányunkban hat különböző, nagy elemszámú résztvevővel végzett kutatás eredményeit összesítettük: ezekben a kutatásokban a manapság legelfogadottabb módszerrel, a 24 órás, többszörös vizeletminta analizálásával mérték a napi nátriumbevitelt. Tehát a mi módszerünkkel tisztázni lehet a nátrium szerepét a szív- és érrendszeri betegségek alakulásában, és az eredmény az, hogy az alacsonyabb nátriumfogyasztás alacsonyabb szív- és érrendszeri betegségkockázattal jár.” Ezt Yuan Ma jelentette ki, aki a tanulmány vezető szerzője, és a Harvard Chan Intézet Epidemiológiai Tanszékének kutatója. A tanulmányt a New England Journal of Medicine című folyóiratban közölték.

Konyhasó helyett intenzív ízű zöldségek

A nátrium az asztalisó egyik összetevője, természetes alkotóeleme több ételnek is. Az a gond, hogy a kereskedelmi forgalomra előállított és csomagolt (többszörösen feldolgozott) élelmiszerekhez gyakran nagy mennyiségű nátriumot adnak. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatala (Food and Drug Administration) mostanában adott ki egy önként követhető útmutatót, amely arra ösztönzi az élelmiszeripari vállalatokat, hogy az iparilag előállított élelmiszerekben az elkövetkezendő években folyamatosan csökkentsék a nátriummennyiséget, mert a korábbi kutatások már kiderítették, hogy ez összefügg a magas vérnyomással.

A káliumnak viszont pont ellentétes hatása van a szervezet működésére – ellazítja a véredényeket és gyorsítja a nátriumanyagcserét, ezzel egyidőben pedig csökkenti a vérnyomást. Gazdag káliumforrásnak számítanak a gyümölcsök, a leveles zöldségek, a magok, a mogyoró, a dió, a tejtermékek, valamint a keményítőtartalmú zöldségek, mint például a tök.

Rossz módszerrel rossz adatokat kaptak

A nátriumfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata közötti összefüggés eddig ellentmondásos volt – állítják a mostani tanulmány szerzői. Az összehasonlított adatok, továbbá a kísérleti eredmények alapján egyértelműen kimutatható, hogy amennyire növekszik a napi nátriumbevitel, éppen annyira növekszik a vérnyomás is, és amennyivel növekszik a vérnyomás, annyival emelkedik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. 

Néhány régebbi kutatásból még azt a következtetést vonták le, hogy az alacsony nátriumbevitel emeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azonban meg kell jegyezni, hogy ezekben a kutatásokban mérési hibák fordultak elő, közülük a legproblémásabb, hogy napi egyszeri vizeletmintát elemeztek csak. Márpedig ez megbízhatatlan módszernek minősül a vizsgálati alany általános, folyamatos nátriumszintjének mérésére.

Nagyon sokat segít a kálium!

A mostani, legújabb tanulmányban a kutatók az adatokat tízezer egészséges felnőttől gyűjtötték, és átlagosan kilenc éven keresztül követték őket, és rögzítették az esetleg előforduló szív- és érrendszeri eseményeket. A megfigyelési időszak alatt összesen 571 ilyen betegséget rögzítettek.

Miután számba vették a legtöbb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt, a kutatók megállapították, hogy a 24 órás, többszörös vizeletminta módszerével megállapított magasabb nátriumbevitel (napi 2000-6000 mg) egyértelműen összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatnövekedésével. Naponta minden 1000 mg nátriumbevitel-növekedés 18 százalékkal emelte meg a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát.

Viszont a káliumbevitel napi 1000 mg-os növelése 18 százalékkal csökkentette a kockázatot.