Azoknak, akik még esetleg nem találkoztak vele, ez az eszköz leegyszerűsítve egy gömbsúly fogantyúval (amit fülnek is szoktak becézni). De miért van ennyi neve ennek az eszköznek? Gondolom, nem lesz meglepő a válasz: a girja az eredeti orosz név, a kettlebell a modernkori angol elnevezés, a verseny golyó azt feltételezi, hogy ezzel az érdekes eszközzel versenyeznek is az elhivatottak, és a füles súlyt, pedig nem kell magyarázni. Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért jó ez nekünk, jöjjön egy rövid történelmi áttekintés.

Füles súly – szeretettel az oroszoktól

A legtöbb forrás szerint Oroszországnak köszönhetjük a girja elterjedését, az első írásos emlék is Oroszországból származik, 1704-ből. Eredetileg mezőgazdaságban használták ezt a súlyt, termények mérésére. Vásárokban, piacokon a jó erőben lévő fiatalemberek, unaloműzésként erőt fitogtattak vele, és ez az öncélú mókázás idővel a vásárok kötelező műsorszámává vált, majd a XX. század közepére önálló sportággá nőtte ki magát, meghatározott gyakorlatokkal, szabályrendszerrel.

A peresztrojka hozott igazi változást az eszköz ismertségében. Egy roppant leleményes és tehetsége belorusz, Pavel Tsatsouline elvitte a girját az Egyesült Államokba, ahol a fegyveres testületek tagjai kezdték elsőként használni, az erő-állóképességi edzéseik részeként, majd elérhetővé vált civileknek is. A militáns dolgokhoz vonzódó polgári személyek számára “ez a Szpecnaz titkos erőfejlesztő eszköze volt” és más, ehhez hasonló mondatok valóságos kinccsé, kiváltsággá tették a kettlebellt. Mára világszerte ismert fitnesz eszközzé és egyre népszerűbb versenysporttá fejlődött ez az egykori szovjet specialitás.

A kettlebell hatása a testre

Szép sikertörténet, de miért jó ez nekünk, átlagembereknek? Egy mondatban összefoglalva: megfelelő technikai tudás elsajátítását követően egy eszközzel hatékonyan meg tudjuk dolgoztatni az egész testünket. Az elmúlt évtizedben megsokszorozódtak azok a kutatások, amelyek a kettlebellel végzett edzéseket veszik górcső alá. Sokféle gyakorlatot vizsgáltak különféle szempontokból. Ezek során bizonyosságot nyert, hogy javíthatja az aerob kapacitást, az állóképességet. Megfelelő gyakorlatokkal erősíthetjük a törzsizomzatot, javíthatjuk a koordinációt. Tehát ezek alapján kijelenthető, hogy a kardiovaszkuláris rendszerre és a mozgásszerveinkre is jótékony hatása van egy helyesen összeállított edzéstervnek.

A kettlebell hatása a szívre, keringésre

Nézzük meg, hogy miért és hogyan lehet hasznos a kettlebell a szívünknek! Kezdjük a VO2 max-nál, vagy aerob kapacitásnál, ami nem mást jelent, mint a szervezet maximális oxigénfelvevő és -szállító képességét. Mértéke kortól, nemtől és edzettségtől függ. Az aerob kapacitás egy mutató, mely a keringésünk állapotára utal. Minél rosszabb ez az érték, annál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, valamint az ez okból bekövetkező elhalálozás kockázata. A jó hír, hogy megfelelő, rendszeres testmozgással ez az érték javítható. A legtöbb tudományos szervezet a mozgásszegény életmódot folytatók számára minimum heti 150 vagy 75 perc közepes, illetve erős intenzitású testmozgást javasol ahhoz, hogy a fizikai aktivitás jótékony hatást gyakoroljon az egészségi állapotra. Tudományos kísérletek sora foglalkozik ezen indikátor fejlesztésének különféle lehetőségeivel. Mára bebizonyosodott, hogy a manapság divatos HIIT (magas intenzitású intervallum edzés) a közepes intenzitású hosszabb ideig végzett kardio tréninghez (pl. futás, kerékpározás) hasonló, ha nem jobb eredményeket hoz. A kettlebell pedig a HIIT edzések nagy sztárja, és bizonyos esetekben remek alternatívája (vagy kiegészítője) lehet akár egy közepes intenzitású kardio edzésnek is. Mivel a mozgást akkor rendszeresítjük az életünkben, ha szeretjük csinálni, ezért ha valaki már unja, ahogy eddig edzett, akkor érdemes váltani, kipróbálni már eszközöket is – akár a kettlebellt is.

A kettlebell: előzzük meg a sérüléseket!

Hallottam már néhányszor a mondatot, miszerint: kettlebellezni bárki tud. Igen, egyszer biztosan. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy bármennyire is egyszerű eszköznek tűnik a kettlebell, a helyes technika elsajátítása nélkül nem lesz hosszú életű a kapcsolatunk a girjával, mivel borítékolható, hogy a megfelelő gyakorlati tudás nélküli lelkes testedzés sérülést eredményez. Tehát egészségünk megóvása és fejlesztése érdekében, mielőtt fejest ugrunk a girjázás autodidakta örömeibe, forduljunk megbízható, hiteles szakemberhez, olyan edzőhöz, aki megtanítja a gyakorlatok helyes, egészségbarát kivitelezését.

(A szerző többszörös világbajnok, kettlebell szövetségi elnök - Kettlebell Sportági Szövetség)