Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Mozgás 2022.01.17. Németh Katalin
Az MKT legfrissebb hírei

Girja, kettlebell, füles súly: a keringési rendszernek is jót tesz

Az életmódváltó lelkesedés tüze mindenkinél jelentkezik – időről időre. Mielőtt beütne a “jaj, de utálom, hogy még mindig (vagy már megint), hogy hidegben kell futnom” vagy “a nem merek edzésre menni, mert félek az új variánstól” érzés, akkor érdemes közelebbről megnézni a címben többféle névvel illetett, de kis eltérésekkel alapvetően ugyanazt a sportszert, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk mostantól kettlebellnek. Nézzük, hogyan hat ez a sport a keringési rendszerünkre!


Azoknak, akik még esetleg nem találkoztak vele, ez az eszköz leegyszerűsítve egy gömbsúly fogantyúval (amit fülnek is szoktak becézni). De miért van ennyi neve ennek az eszköznek? Gondolom, nem lesz meglepő a válasz: a girja az eredeti orosz név, a kettlebell a modernkori angol elnevezés, a verseny golyó azt feltételezi, hogy ezzel az érdekes eszközzel versenyeznek is az elhivatottak, és a füles súlyt, pedig nem kell magyarázni. Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért jó ez nekünk, jöjjön egy rövid történelmi áttekintés.

Füles súly – szeretettel az oroszoktól

A legtöbb forrás szerint Oroszországnak köszönhetjük a girja elterjedését, az első írásos emlék is Oroszországból származik, 1704-ből. Eredetileg mezőgazdaságban használták ezt a súlyt, termények mérésére. Vásárokban, piacokon a jó erőben lévő fiatalemberek, unaloműzésként erőt fitogtattak vele, és ez az öncélú mókázás idővel a vásárok kötelező műsorszámává vált, majd a XX. század közepére önálló sportággá nőtte ki magát, meghatározott gyakorlatokkal, szabályrendszerrel.

A peresztrojka hozott igazi változást az eszköz ismertségében. Egy roppant leleményes és tehetsége belorusz, Pavel Tsatsouline elvitte a girját az Egyesült Államokba, ahol a fegyveres testületek tagjai kezdték elsőként használni, az erő-állóképességi edzéseik részeként, majd elérhetővé vált civileknek is. A militáns dolgokhoz vonzódó polgári személyek számára “ez a Szpecnaz titkos erőfejlesztő eszköze volt” és más, ehhez hasonló mondatok valóságos kinccsé, kiváltsággá tették a kettlebellt. Mára világszerte ismert fitnesz eszközzé és egyre népszerűbb versenysporttá fejlődött ez az egykori szovjet specialitás.

A "Szpecnaz titkos erőfejlesztő eszköze" - ezt tartották a kettlebellről

A kettlebell hatása a testre

Szép sikertörténet, de miért jó ez nekünk, átlagembereknek? Egy mondatban összefoglalva: megfelelő technikai tudás elsajátítását követően egy eszközzel hatékonyan meg tudjuk dolgoztatni az egész testünket. Az elmúlt évtizedben megsokszorozódtak azok a kutatások, amelyek a kettlebellel végzett edzéseket veszik górcső alá. Sokféle gyakorlatot vizsgáltak különféle szempontokból. Ezek során bizonyosságot nyert, hogy javíthatja az aerob kapacitást, az állóképességet. Megfelelő gyakorlatokkal erősíthetjük a törzsizomzatot, javíthatjuk a koordinációt. Tehát ezek alapján kijelenthető, hogy a kardiovaszkuláris rendszerre és a mozgásszerveinkre is jótékony hatása van egy helyesen összeállított edzéstervnek.

A kettlebell hatása a szívre, keringésre

Nézzük meg, hogy miért és hogyan lehet hasznos a kettlebell a szívünknek! Kezdjük a VO2 max-nál, vagy aerob kapacitásnál, ami nem mást jelent, mint a szervezet maximális oxigénfelvevő és -szállító képességét. Mértéke kortól, nemtől és edzettségtől függ. Az aerob kapacitás egy mutató, mely a keringésünk állapotára utal. Minél rosszabb ez az érték, annál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, valamint az ez okból bekövetkező elhalálozás kockázata. A jó hír, hogy megfelelő, rendszeres testmozgással ez az érték javítható. A legtöbb tudományos szervezet a mozgásszegény életmódot folytatók számára minimum heti 150 vagy 75 perc közepes, illetve erős intenzitású testmozgást javasol ahhoz, hogy a fizikai aktivitás jótékony hatást gyakoroljon az egészségi állapotra. Tudományos kísérletek sora foglalkozik ezen indikátor fejlesztésének különféle lehetőségeivel. Mára bebizonyosodott, hogy a manapság divatos HIIT (magas intenzitású intervallum edzés) a közepes intenzitású hosszabb ideig végzett kardio tréninghez (pl. futás, kerékpározás) hasonló, ha nem jobb eredményeket hoz. A kettlebell pedig a HIIT edzések nagy sztárja, és bizonyos esetekben remek alternatívája (vagy kiegészítője) lehet akár egy közepes intenzitású kardio edzésnek is. Mivel a mozgást akkor rendszeresítjük az életünkben, ha szeretjük csinálni, ezért ha valaki már unja, ahogy eddig edzett, akkor érdemes váltani, kipróbálni már eszközöket is – akár a kettlebellt is.

A kettlebell: előzzük meg a sérüléseket!

Hallottam már néhányszor a mondatot, miszerint: kettlebellezni bárki tud. Igen, egyszer biztosan. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy bármennyire is egyszerű eszköznek tűnik a kettlebell, a helyes technika elsajátítása nélkül nem lesz hosszú életű a kapcsolatunk a girjával, mivel borítékolható, hogy a megfelelő gyakorlati tudás nélküli lelkes testedzés sérülést eredményez. Tehát egészségünk megóvása és fejlesztése érdekében, mielőtt fejest ugrunk a girjázás autodidakta örömeibe, forduljunk megbízható, hiteles szakemberhez, olyan edzőhöz, aki megtanítja a gyakorlatok helyes, egészségbarát kivitelezését.

(A szerző többszörös világbajnok, kettlebell szövetségi elnök - Kettlebell Sportági Szövetség)

Ez is érdekelheti

A nátrium és a kálium hatása a szívre

A teafogyasztás is jót tesz a szívnek

Mennyi transzzsírsav káros a szervezetre?

Jutalmazza meg magát az egészségéért!

Versenybe szállnak az éttermek a szívbarát védjegyért

Vannak munkák, amelyek komolyan ártanak a nők egészségének