A tanulmány szerzője, Karl-Heinz Ladwig professzor, a Németországi Környezetegészségügyi Kutatóközpont és a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa szerint „az alvás a rekreáció, az ellazulás és az energiaszint visszatöltésének időszaka. Ha stresszes a munkánk, akkor mindenképp szükségünk van arra, hogy az alvás segítse a regenerálódást. Sajnos a rossz minőségű és kevés alvás meg a stresszes munka együtt jár, és ha mindez a magas vérnyomással is összekapcsolódik, akkor a hatás még mérgezőbb.”
Stressz, rossz alvás, halál
A dolgozó lakosság egyharmadának magas a vérnyomása. Korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a pszicho-szociális tényezők erősebben hatnak a már meglévő szív- és érrendszeri kockázatokkal élő személyekre, mint az egészségesekre. A mostani tanulmány az első, amely a munkahelyi stresszel párosuló rossz alvás és a magas vérnyomású munkavállalók szív- és érrendszeri betegség miatti halálának a kapcsolatát vizsgálta.
A kutatásban 1959 olyan 25 és 65 év közötti magas vérnyomású munkavállaló vett részt, akinek ezenkívül nem volt más szív- és érrendszeri betegsége és nem volt cukorbeteg sem. Az átlagosan 18 évig tartó nyomon követési időszak alatt megállapították, hogy a munkahelyi stressz nélküli és jól alvó dolgozókhoz képest háromszor nagyobb volt a szív- és érrendszeri ok miatti halálozások előfordulása azok körében, akikre mindkét kockázati tényező érvényes volt.
Mi számít stresszes munkának?
A tanulmányban a munkahelyi stresszt a magas követelményekkel és alacsony önállósággal járó munkakörként definiálták – például amikor egy munkáltató eredményeket követel az alkalmazottaktól, de nem biztosít nekik önálló döntési lehetőséget. „Ha magasak a munkakövetelmények, de szabad az önálló döntés lehetősége is, az jó hatással lehet a munkavállaló egészségére” – mondta Ladwig professzor. „Ám, ha egy olyan helyzet csapdájába kerülünk, amelyben nagy nyomás helyeződik ránk, és ezen nincs módunk változtatni, az már veszélyes.”
Mi számít rossz alvásnak?
A rossz minőségű alvást úgy határozták meg, hogy nehezen tud valaki elaludni és ezzel együtt az alvási szakaszt sem tudja megfelelő ideig fenntartani. „A stresszes munkát végzőknél gyakrabban fordul elő, hogy nem tudják az alvás szakaszát elég hosszan fenntartani” – mondta Ladwig professzor. „Már hajnali 4-kor felébrednek, vécére mennek, majd visszafekszenek, de alvás helyett azon töprengenek, hogy miképpen oldják meg a munkahelyi problémáikat. Ez nagyon ártalmas” – jegyezte meg Ladwig professzor. „Ez a nehéz napoktól vagy az alváshiánytól mentes időszakokhoz képest jelent kockázatot az illetőre nézve. Ha valaki hosszú éveken keresztül szenved a stresszes munkától és a rossz alvástól, az lemeríti az energiaforrásokat, és túl korán viszi a sírba.”
Erősítik egymás hatását
Ezek a kutatási eredmények arra figyelmeztetik az orvosokat, hogy a magas vérnyomású betegeiket mindenképpen kérdezzék ki az alvásminőségükről és a munkahelyi feszültségről, mondta Ladwig professzor. „Mindegyik állapot már önmagában is kockázati tényező, és ezek ráadásul kölcsönhatásban is vannak egymással, ami azt jelenti, hogy az egyik tényező előfordulása növeli a másik tényező kockázatát. A fizikai aktivitás, az egészséges étkezés és a relaxációs stratégiák fontosak, de emellett nem elhanyagolandó a megfelelő vérnyomáscsökkentő kezelés alkalmazása sem.”
A professzor hozzátette mindehhez, hogy a munkaadóknak stresszkezelési és alvásminőséget javító tanácsadást kellene biztosítaniuk a munkahelyeken, és ezt különösen a krónikus magas vérnyomással élő alkalmazottak számára kellene hozzáférhetővé tenni. A csoportos stresszkezelési foglalkozások a következő elemekből állnak (Orth-Gomer K, Schneiderman N, Wang HX, et al. Stress reduction prolongs life in women with coronary disease: the Stockholm Women’s Intervention Trial for Coronary Heart Disease (SWITCHD). Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2009;2:25–32.):
- kezdetnek 5-10 perces relaxáció,
- az egészséges életmódról szóló oktatás,
- segítségnyújtás a dohányzásról való leszokáshoz, a fizikai aktivitás növeléséhez és a fogyáshoz,
- az otthoni és a munkahelyi stresszkezelésére vonatkozó technikák megtanítása,
- a stresszkezelés folyamatának a nyomon követése,
- javítani a társadalmi kapcsolatokat és megtanítani a résztvevőket arra, hogy miként profitáljanak a társadalmi kapcsolataikból.
Alvásterápia
Az alvási terápiának a következő elemekből kell állnia (Morgenthaler T, Kramer M, Alessi C, et al. Practice parameters for the psychological and behavioral treatment of insomnia: an update. An American Academy of Sleep Medicine report. Sleep. 2006;29:
- ingerkontroll terápia: a hálószobát az alvással összekapcsoló terápia, és egy állandó elalvás-felébredés menetrend beállítása,
- relaxációs tréning: progresszív izomlazító tréning, és az elváláskor megjelenő zavaró gondolatok kizárása,
- alváskorlátozó terápia: annak az időszakasznak a rövidítése, amely az ágyban elalvással telik el; ennek érdekében enyhe alvásmegvonást alkalmaznak, hogy később megnyúljon az alvási szakasz,
- paradox szándék terápia: passzívan ébren maradni, és elkerülni minden szándékot arra, hogy elaludjunk, ezzel csökken a belső feszültség.
Forrás:
Li J, Atasoy S, Fang X, Angerer P, Ladwig KH. Combined effect of work stress and impaired sleep on coronary and cardiovascular mortality in hypertensive workers: The MONICA/KORA cohort study. Eur J Prev Cardiol. 2019.