Gyakran mondjuk, hogy ha igazán fontos nekünk valaki vagy valami, akkor a szívünkön viseljük a sorsát; ha pedig fájdalmas élmény éri az embert, a szívére veszi a történteket. Szívünkbe zárjuk, akit szeretünk, és összetörik, ha elveszítjük. De valóban meg tud szakadni a szív? Az alábbiakból – 9 más meghökkentő kardiológiai ténnyel együtt – ez is kiderül.
- Statisztikák szerint hétfői napokon és karácsonykor több szívinfarktus történik.
- A szív az első szerv, mely az anyaméhben kifejlődik: körülbelül az embrió háromhetes korában kezd el verni, amikor még nincs is vérkeringés, melyet pumpálásával működtethet.
- Ugyanakkor ez az utolsó szerv is, mely a halál beálltával megszűnik dolgozni (szemben pl. az agyhalál állapotával).
- A 20. században 3 Nobel-díjat osztottak ki szív- és érrendszeri kutatások eredményeiért: Willem Einthovennek az 1. elektrogram emberben való regisztrálásért (1924), Werner Forsmann, André Cournard és Dickinson Richards megosztva kapták a díjat 1956-ban a szívkatéterezés és a hemodinamikai vizsgálatok technikájának kidolgozásáért, James Black pedig az első béta-blokkoló (propranolol) kifejlesztéséért (1988).
- A szívdobbanások hangját a négy szívbillentyű záródása adja ki.
A szív valóban meg tud szakadni: ezt az állapotot összetört szív-szindrómának vagy takotsubo kardiomiopátiának nevezik (ez egy japán polipfogó edény neve, melynek alakja hasonlít a szív alakjára ebben a betegségben); ez a betegség a szívinfarktushoz hasonló tünetekkel jár, kiváltó oka pedig váratlan érzelmi vagy fizikai stressz miatti hormonválasz lehet.- Évente 18 millióan halnak meg a világon valamilyen kardiovaszkuláris betegségben (ami a globális halálozás 1/3-át teszi ki).
- Ugyanakkor amerikai felmérések szerint a szív- és érrendszeri eredetű halálozásokat 60 százalékkal sikerült csökkenteni az 1960-as évek közepe óta a kardiológia fejlődésének köszönhetően.
- Az első nyílt szívműtétet 1893-ban végezte az amerikai Daniel Hale Williams, az egyik első feketebőrű szívsebész a világon.
- Az első pacemaker-beültetést 1958-ban hajtották végre, a páciens, Arne Larsson, 86 éves korig élt, halálát pedig nem szívbetegség okozta.
Forrás:
- Csanádi Zoltán, Czuriga Dániel, szerk. A szív és a verőerek betegségei – Orvotanhallgatóknak,Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019.
- Jauhar, Sandeep, Heart: A History, New York:Farrar, Straus and Giroux, 2018.
- Lozsádi Károly, Király László, Szívparafrázisok: Mítosz, filozófia és művészet a szívről, Budapest: Medicina, 2013.
- Wells, Diana, „Fun Facts About the Heart You Didn’t Know,” Healt Line, 2017. 07. 06.
