A magas vérnyomás tünetei

Bár általában semmi jelet nem ad a magas vérnyomás, ám van néhány tünet, melynek fennállásakor elengedhetetlenül fontos a mérés. Ilyen tünetek lehetnek, többek között, a fejfájás, a szédülés, a látászavar, a fülzúgás, az erős szívdobogásérzés, a kipirulás és az ájulás. Minden ilyen esetben mérjünk, méressünk vérnyomást. Ma már nagyon könnyen és viszonylag olcsón beszerezhető otthonra vérnyomásmérő. Minden háztartásban legyen egy példány!

A magas vérnyomás szövődményei

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legfontosabb rizikó tényezője a magas vérnyomás. A társbetegségek együttes jelenléte még inkább fokozza ezt a kockázatot. A kezeletlen magas vérnyomás sajnos a teljes érrendszert károsítja, a szövődmények érinthetik a szívet, az agyat, a veséket vagy éppen a végtagok, a nemi szervek ereit. A kialakuló tünetek az érintett szervre utalva nagyon sokszínűek lehetnek, mellkasi fájdalomtól kezdve, szédülésen vagy éppen lábfájdalmon át a merevedési zavarig.

A magas vérnyomás okozta szívbetegségeket összefoglaló néven hipertenzív szívbetegségeknek nevezzük. Kialakulásában a vérnyomás emelkedésének mértéke és a hipertónia kialakulási ideje játszik szerepet. A magasvérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség, a szívinfarktus kialakulásának kockázata. A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben!

Hipertenzív szívbetegségek

A magasvérnyomás következtében a bal kamrai szívizomzat a megnövekedett terhelés miatt megvastagodik. Ez növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, ritmuszavarokat (leggyakrabban pitvarfibrillációt) okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenséghez vezethet – olvasható a Magyar Hypertonia Társaság honlapján.

A balkamra megvastagodása sokszor nem jár tünetekkel, így akár kezdetben észrevétlen is maradhat, ezért is fontos ezirányú szűrővizsgálatok (EKG, valamint szívultrahang) elvégzése. A hipertónia csendességével ellentétben a szívelégtelenségnek jellegzetes tünetei vannak: nehézlégzés, szapora szívverés, terhelhetőség csökkenése, lábdagadás és fáradékonyság.

A szívritmuszavarok közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentősége az úgynevezett a pitvarfibrillációnak van. Ennek legfontosabb önálló rizikótényezője maga a hipertónia. Pitvarfibrilláló betegekben magas vérnyomás esetén indokolt a véralvadásgátló-kezelés beállítása (amennyiben ennek nincs ellenjavallata), hogy a pitvari vérrögképződést megakadályozzuk. Ha ezt sikerül elérni, akkor az agyi infarktus (stroke) kialakulásának esélyét jelentősen csökkentettük. A másik előny, hogy a kezelés hatására csökken a vérzéses események (főleg az agyvérzés) kockázata is.

A szisztolés vérnyomás céltartománya 120–129 Hgmm – ezt az értéket kell elérni a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és az életmódváltással.

A magasvérnyomás okai

Az esetek hozzávetőlegesen 95 százalékában nem határozható meg konkrét ok, hanem több, részben genetikai, részben életmódi tényező áll a háttérben. Az ilyen, úgynevezett elsődleges (orvosi szóval primer) magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzése érdekében mi is sokat tehetünk. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend, a rendszeres testmozgás, az elhízás megakadályozása, a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás kerülése és az életünkben fellépő stressz csökkentése, helyes kezelése drasztikusan csökkenti a betegség fellépésének kockázatát!

Az esetek kisebb hányadában (ez a fennmaradó kb. 5 százalék) egy konkrét betegség, állapot áll a magasvérnyomás-betegség hátterében. Ilyenkor beszélünk másodlagos (orvosi szóval szekunder) magasvérnyomás-betegségről. Előfordulhat hormonrendszeri-, vese-, központi idegrendszeri, illetve egyéb betegségek következményeként. Ezen kívül ismert egyes gyógyszerek hatására fellépő magasvérnyomás-betegség is, illetve a várandósság alatt kialakuló magasvérnyomás-betegség is.

A másodlagos magasvérnyomás-betegség felismerése és kivizsgálása minden esetben összetett, szakembert igénylő feladat, azonban bizonyos, az alapbetegségekhez társuló tünetek felvethetik a gyanúját. Gondoljunk rá például horkolás, lábdagadás, indokolatlan fogyás vagy alvászavar esetén, illetve akkor is, ha eddig primer magas vérnyomást kezeltek, de az nagyon magas és több vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel is jóval a célérték feletti a vérnyomásérték. Ilyenkor célzottan vizsgálni kell, hogy esetleg van-e olyan elváltozás a szervezetben, amely nem engedi a vérnyomás tartós csökkenését. Ha ezt az alapbetegséget kezelni tudjuk, akkor a vérnyomásérték is beállíthatóvá válik!