MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az orvostudomány fejlődése az elmúlt évtizedekben óriási lépéseket tett a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A szívkatéterezés és a pacemakerbeültetés két olyan eljárás, amely sokak számára életmentő megoldást kínál. A páciensek gyakran aggódnak ezen eljárások miatt, számos tévhit terjedt el róluk, amelyek tisztázásra szorulnak.

Hibernált szívnek is nevezik azt az állapotot, amelyben a szívizom az elégtelen vérellátás, oxigénellátás miatt csökkentett módban működik. Ez a folyamat a szívizom túlélését szolgálja az oxigénhiány alatt. A hibernált szívizom csökkenti saját anyagcseréjét és funkcióit, de a sejtek életben maradnak, így a megfelelő beavatkozás után működésük helyreállhat.

A legfrissebb kutatásban az Egyesült Királyság Biobankjától vették át 137 794 szív- és érrendszeri betegségtől mentes felnőtt adatait, és azt figyelték meg, hogy mennyire tartják be Az egészséges életmód 8 tanácsát. A résztvevőket 100 pontos skálán értékelték.

A többeres szívkoszorúér-betegség súlyos állapot, amelynek során két vagy több szívet vérrel ellátó nagy koronáriaartéria beszűkül a plakklerakódás miatt. Mivel ezek az artériák rendkívül fontosak, ezért a többeres szívkoszorúér-betegeknek kiemelkedő kockázata van a szívinfarktusra vagy a szívelégtelenségre. 

A többszörös szívkoszorúér-betegség akkor fejlődik ki, amikor a plakkok beépülnek a szívkoszorú-artériák falába, egyszerre többe is. Többféle oka lehet, és sok kockázati tényező kapcsolódik hozzá.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.

A szívkoszorúér-betegség akkor alakul ki, amikor a szív koszorúereinek falai beszűkülnek, vagy még rosszabb esetben elzáródnak. Ezt általában a koleszterinlerakódásból kialakuló plakk okozza. A plakk ugyanis gátolja a vér áramlását.

Mondhatni elsöprő magyar sikert hozott az idei, már negyedik alkalommal meghirdetett kardiológusok világversenye, amelyet június 9-11-e között rendeztek Visegrádon. Marokkótól Kínáig, Szenegáltól az Amerikai Egyesült Államokig, Kazahsztántól Horvátországig 45 ország, lényegében valamennyi kontinens képviselője eljött hazánkba, hogy találkozhasson, tapasztalatokat cserélhessen és persze „megmérettethessen”.

A vérzsíroknak nagyon sok fajtája van, de ebből három az, amit a kardiológusok a leggyakrabban emlegetnek – erről beszél érthetően, érdekesen két szakember: Dr. Tóth Kálmán és Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus, akik a Szívünk Napján beszélgettek az erek fő ellenségéről, a koleszterinről, az érelmeszesedésről és következményeiről.

Az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében – ez derül ki egy 98 ikerpár bevonásával, Magyarországon végzett kutatásból. A koszorúér-betegségek kialakulásában köztudottan a környezeti és genetikai tényezőknek is szerepe van. A Semmelweis Egyetem klinikusai most azt találták, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repedhetnek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.