MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A Magyar Kardiológusok Társasága új Elnöke Prof. Dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának részlegvezetője. A nemzetközi szinten elismert kardiológus új szemléletet kíván meghonosítani: hozzuk közelebb a tudományt az emberekhez, a gyógyítást a hétköznapokhoz, a kardiológiát az életünkhöz. Mert, bár a magyar szívgyógyászat világszinten kiemelkedő, a szív- és érrendszeri halálozások száma továbbra is aggasztóan magas.

A legtöbb szív- és érrendszeri betegség megelőzhető lenne – ha időben lépnénk.
Dr. Vértes András kardiológus és Kolbenheyer Zsuzsanna sportvezető a Szívvonal podcastban arról beszélgettek, miért nem szabad csak akkor orvoshoz menni, amikor már baj van.

A sport jót tesz a szívnek – de nem minden esetben véd meg a betegségektől. Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó és Prof. Dr. Gellér László kardiológus, a Magyar Kardiológusok Társaságának új elnöke közösen mutatnak rá, miért nem elég a mozgás ahhoz, hogy egészségesnek tudhassuk magunkat. A Szívvonal podcast új epizódja olyan kérdéseket vet fel, amelyek minden aktív emberre vonatkoznak – nem csak a sportolókra.

A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben előjel nélkül okoznak tragédiát. Dr. Merkely Béla kardiológus professzor és Csonka András színművész közös beszélgetése a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Csonka András története – amit a Szívvonal nevű, vadonatúj podcastban elmondott – nagyon személyes, mégis mindannyiunkat érint.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már baj van. Pedig az időben felfedezett betegségek jó eséllyel megelőzhetők vagy könnyebben kezelhetők. A rendszeres szűrővizsgálat nem luxus, hanem alapvető eszköz az egészség megőrzéséhez – különösen szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek esetén.

Mi lehet az oka annak, hogy vannak, akik nem működnek együtt az orvossal, túlzottan félnek a vizsgálatoktól, vagy önszabotálják a gyógyulásukat? Nem biztos, hogy az érintettek "egyszerűen csak fegyelmezetlenek". Lehet, hogy egy mély gyermekkori élmény áll a háttérben.

Szapora szívverést nemcsak betegség, hanem egyes gyógyszerek mellékhatása is okozhat. A pulzusszám emelkedése (vagyis a tachycardia) sokaknál ijesztő lehet, különösen, ha hirtelen jelentkezik. Ilyenkor azonban a legfontosabb, hogy senki ne hagyja abba a gyógyszerét saját döntés alapján, mert az komolyabb problémához vezethet! A tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők.

A kardiomiopátia a szívizom (myokardium) betegsége, amelynek során a szív falának szerkezete megváltozik: megvastagszik, meggyengül, merevvé válik vagy kórosan kitágul. Ez megnehezíti a szív munkáját, vagyis csökken a pumpafunkciója, és a vérkeringés hatékonysága romlik.

Egyre több kutatás igazolja, hogy a mentális betegségek és a szív- és érrendszeri problémák szorosan összefüggenek. A háttérben egy közös biológiai mechanizmus, a gyulladás állhat. A stressz és a lelki megterhelés nemcsak az agyat, hanem a szívet is megbetegítheti.

Egy 86 éves, aortabillentyű-szűkülettől szenvedő női betegen végezték el a 2000. TAVI (transzkatéteres aortabillentyű-beültetés) műtétet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt ezeknek a mellkasmegnyitás nélkül, az erek útján végezhető beavatkozásoknak a száma a klinikán; ma már évente 350 ilyen katéteres műtétet hajtanak végre, amely sok idős szívbeteg számára az egyetlen – az életet mentő és az életminőséget jelentősen javító – megoldást jelenti.