MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

Sokan vannak, akik félnek orvoshoz vagy szűrővizsgálatra menni, és emiatt inkább halogatják a látogatást. Az orvosi vizsgálatoktól való félelem több okból is fakadhat: lehet szó az ismeretlentől való félelemről, a rossz hírek elkerüléséről, vagy egyszerűen csak a kellemetlen helyzetek kerüléséről. Az ilyen halogatás azonban komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nézzük meg, miért van ez így, és milyen lépésekkel segíthetünk legyőzni ezt a félelmet!

A múltunk hatással van a jelenünkre – de mi van, ha nemcsak a saját múltunk, hanem az őseinké is? A kutatások azt mutatják, hogy a súlyos traumák, például a háborús események vagy a gyermekkori bántalmazás, nemcsak az érintettek, hanem az ő gyermekeik és unokáik egészségére is kihatnak. Ezek a hatások különösen a szív- és érrendszer állapotát befolyásolhatják, növelve a szívbetegségek kockázatát. De hogyan lehetséges ez? Miért örökölhetjük elődeink fájdalmát, és mit tehetünk ellene?

A rendszeres szexuális aktivitás – akár partnerrel való szexuális aktus, akár önkielégítés formájában – jelentős szerepet játszhat a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében. A kutatások szerint heti kétszeri szexuális tevékenység, különösen partnerrel, olyan jótékony hatású lehet, mint a dohányzásról vagy az alkoholról való leszokás. De vajon az önkielégítés ugyanolyan előnyökkel jár, mint a partnerrel való szex?

Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

A stroke-ot gyakran követi depresszió, és lényeges, hogy ezzel az összefüggéssel tisztában legyenek a betegek, valamint az egészségügyi ellátók – hívta fel a figyelmet dr. Ricardo Jorge, a Houstoni Baylor Orvosi Főiskola pszichiáter és magatartástudományi professzora.

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

Ön most is éppen lélegzik, míg ezeket a sorokat olvassa. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan lélegzik! 

A hála több mint egy közhelyes szó. Egy olyan viselkedésmód és gyakorlat ez, ami megváltoztathatja a jóllétről való elképzelésünket.