MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

Legyen az újévi fogadalom vagy egy csütörtöki elhatározás, miután megérett bennünk a gondolat, hogy rendszeres mozgással teszünk az egészségünkért, rögtön jöhet a kérdés, hogy hogyan tovább. Mindenki más fittségi állapotban van, így előfordulhat, hogy a szomszéddal tartunk egy laza kirándulásra, majd öt perc után csalódottan, kudarcélménnyel fordulunk haza, mert az ő tempója nem a mi tempónk volt. Ez azonban nem kell, hogy a teljes visszavonulást jelentse, nézzük meg inkább, hogy milyen módszerekkel tudjuk megállapítani a számunkra megfelelő intenzitást, megtalálni a megfelelő mozgást.

A köznyelvben elterjedt „pacemaker” valójában többféle készüléktípust takar, és ezeket összefoglalóan szívritmus-szabályozó eszközöknek nevezzük. E készülékek fontos szerepet játszanak a szívritmuszavarok kezelésében.

A kockázat különböző tényezőktől függ, például az életkortól, a betegségektől, a mozgáshiánytól, dohányzástól, és a genetikától.

A Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) hívta életre a Szív világnapját, 2000-ben. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségekre. Ezek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. A program ösztönzi az embereket az egészséges életmódra, amely csökkenti a kockázati tényezőket. A WHF kampányokkal és rendezvényekkel segít növelni a megelőzés fontosságának tudatosságát és támogatja a szív egészségének megőrzését. A Világszövetség tagja a Magyar Kardiológusok Társasága is. Az MKT célja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, gyógyítása, valamint a szívgyógyászati ismeretek bővítése - ezért rendezik meg idén is a Szívünk napját, melynek programját is megtalálják a cikkben.

Egy korábbi cikk már részletes útmutatást adott a szívinfarktust követő 3 hetes rehabilitáció menetéről és fontosságáról. A kardiológiai rehabilitáció azonban nem csak a sikeresen túlélt szívinfarktus után létfontosságú. Számos más szívsebészeti beavatkozást követően is lehetőség van, és ajánlott részt venni a programban. Lássuk a bypass műtét, angolul coronary artery bypass grafting (CABG) műtét utáni gyógyulás sajátosságait!

A szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek és a demencia kialakulásának kockázatát is jelentősen csökkenti, ha átlagos napi lépésszámunkat akár csak tíz százalékkal növeljük. Mindez további nyereségként az alvásunk minőségére és mentális állapotunkra is pozitív hatást gyakorol a Semmelweis Egyetem szakértője szerint.

A rendszeresen sportoló túlsúlyos résztvevők eredményei hasonlóak a normál súlyú, ugyanannyit sportoló emberekéhez. Más szavakkal, a rendszeres mozgás ellensúlyozta a túlsúly szívre gyakorolt negatív hatásait.

A sportolás fitten tart és csökkenti bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát. Azonban sokáig nem volt világos, hogy pontosan hogyan járul hozzá a mozgás az egészségesebb élethez.